A legtöbb lurkó odavan az okostelefonok, tabletek hívogató, csillogó képernyőjéért, ezt kihasználva pedig sok szülő használja ezeket a digitális kütyüket egyfajta gyereknyugtatóként. Az elmúlt években számos vizsgálat mutatott már rá a gyermekkori tévénézés káros hatásaira, arról azonban még mindig csak sejtéseink lehetnek, hogy hogyan hat a gyerekek agyának fejlődésére és társas kapcsolataira, ha a felnőttek társalgása helyett az okoskütyü képernyőjére tapad.
A játékok a Facebooknál is jobban rontják a bizonyítványt
A legtöbb lurkó odavan az okostelefonok, tabletek hívogató, csillogó képernyőjéért, ezt kihasználva pedig sok szülő használja ezeket a digitális kütyüket egyfajta gyereknyugtatóként. Az elmúlt években számos vizsgálat mutatott már rá a gyermekkori tévénézés káros hatásaira, arról azonban még mindig csak sejtéseink lehetnek, hogy hogyan hat a gyerekek agyának fejlődésére és társas kapcsolataira, ha a felnőttek társalgása helyett az okoskütyü képernyőjére tapad.
A játékok a Facebooknál is jobban rontják a bizonyítványt
Érdekes tanulmányt dobott össze az angol gyerekvédelmi jótékonysági alapítvány, a National Children's Bureau (Nemzeti Gyerekügyi Iroda, nagyjából). A vizsgálat középpontjában a fiatalok internet- és számítógép-használatának a tanulmányi eredményre gyakorolt hatása állt, és az eredmények (pdf) meglepő tanulságokkal szolgáltak. Az összegzés szerint ugyanis a két nagy mumus, a közösségi oldalak és a számítógépes játékok közül csak az utóbbinak van negatív hatása: a sokat játszó gyerekek közül csak 41 százalék ért el jó eredményt az érettségihez hasonló GCSE-n, míg akik nem játszottak sokat (saját bevallásuk szerint), azoknak 77 százaléka kapott jobb jegyeket. A közösségi oldalaknak a vizsgálat szerint nincs mérhető hatása a tanulmányi eredményekre. A hírekbe természetesen az eredmény úgy került be, mint újabb bizonyíték arra, hogy a videojátékok káros hatással vannak a gyerekekre, pedig még a tanulmány is kiemeli az összefoglalásban, hogy az eredmény bőven szorul további részletezésre.
A vizsgálat ugyanis nem vett figyelembe egyetlen kiegészítő körülményt sem, egyedül a játékkal eltöltött idő hossza alapján ítéltek.A sajtóban megszólaltatott szakértők szerint például az lehet a fő különbség a tanulás szempontjából ugyanannyira időpazarlás játék és közösségi oldalak között, hogy az előbbi gyakrabban húzódik el késő estig, így a gyerek kialvatlanul megy másnap iskolába, a fáradt figyelem hatása összeadódik az évek alatt. 
A jelentés ugyanakkor megemlíti, hogy a sokat játszó gyerekek általában nehezebben kezelhetőek, rosszabb magaviseletűek, ráadásul nehezebben motiválhatóak és a figyelmük is hamarabb lanyhul, mint nem játszó társaiké – ez viszont csak a megkérdezett tanárok személyes tapasztalata, nem valami tudományos alapossággal mért eredmény.Az eredmények között szerepelnek a magyar szempontból érdekes megállapítások is. Az egyik ilyen, hogy önmagában az, hogy a gyerekek sokat használják a számítógépeket és az internetet, nem negatív, hanem pozitív dolog, ezért szélesíteni kéne azok lehetőségeit, akik nem férnek hozzá akármikor egy géphez és az internethez. A másik, hogy a vizsgálat szerint érdemes lenne az iskolai tevékenységeket és a házi feladatokat eleve úgy tervezni, hogy azok során fejleszteni és hasznosítani lehessen a számítógép-használattal kapcsolatos készségeket. A készítők szerint ugyanakkor az e-biztonság erősítése is fontos feladat: útmutatást kell adni a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt, hogy tudják kivédeni az internet káros, veszélyes hatásait. Viszont ezt valahogy úgy kell intézni, hogy az internet jelenleg kifejezetten pozitív megítélését ne torzítsuk feleslegesen ijesztő üzenetekkel.
Érdekes tanulmányt dobott össze az angol gyerekvédelmi jótékonysági alapítvány, a National Children's Bureau (Nemzeti Gyerekügyi Iroda, nagyjából). A vizsgálat középpontjában a fiatalok internet- és számítógép-használatának a tanulmányi eredményre gyakorolt hatása állt, és az eredmények (pdf) meglepő tanulságokkal szolgáltak. Az összegzés szerint ugyanis a két nagy mumus, a közösségi oldalak és a számítógépes játékok közül csak az utóbbinak van negatív hatása: a sokat játszó gyerekek közül csak 41 százalék ért el jó eredményt az érettségihez hasonló GCSE-n, míg akik nem játszottak sokat (saját bevallásuk szerint), azoknak 77 százaléka kapott jobb jegyeket. A közösségi oldalaknak a vizsgálat szerint nincs mérhető hatása a tanulmányi eredményekre. A hírekbe természetesen az eredmény úgy került be, mint újabb bizonyíték arra, hogy a videojátékok káros hatással vannak a gyerekekre, pedig még a tanulmány is kiemeli az összefoglalásban, hogy az eredmény bőven szorul további részletezésre.A jelentés ugyanakkor megemlíti, hogy a sokat játszó gyerekek általában nehezebben kezelhetőek, rosszabb magaviseletűek, ráadásul nehezebben motiválhatóak és a figyelmük is hamarabb lanyhul, mint nem játszó társaiké – ez viszont csak a megkérdezett tanárok személyes tapasztalata, nem valami tudományos alapossággal mért eredmény.Az eredmények között szerepelnek a magyar szempontból érdekes megállapítások is. Az egyik ilyen, hogy önmagában az, hogy a gyerekek sokat használják a számítógépeket és az internetet, nem negatív, hanem pozitív dolog, ezért szélesíteni kéne azok lehetőségeit, akik nem férnek hozzá akármikor egy géphez és az internethez. A másik, hogy a vizsgálat szerint érdemes lenne az iskolai tevékenységeket és a házi feladatokat eleve úgy tervezni, hogy azok során fejleszteni és hasznosítani lehessen a számítógép-használattal kapcsolatos készségeket. A készítők szerint ugyanakkor az e-biztonság erősítése is fontos feladat: útmutatást kell adni a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt, hogy tudják kivédeni az internet káros, veszélyes hatásait. Viszont ezt valahogy úgy kell intézni, hogy az internet jelenleg kifejezetten pozitív megítélését ne torzítsuk feleslegesen ijesztő üzenetekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése