Közelebb van a hétköznapjainkhoz a Sci-fi, mint azt hinnénk!

Alig két évtizeddel ezelőtt álmodni se mertünk volna olyan technológiáról, amik ma már egészen hétköznapinak tűnnek. Vagyis… ez nem teljesen igaz. Voltak, akik megálmodtak a mai világunkhoz hasonlóan már-már science fictionba illő tudományos vívmányokat. Elsősorban írók, rajzolók és filmkészítők alkottak olyan komplex és hihetetlen dolgokat, amik ma már meg se lepik az embert, hogy léteznek. Ám máig vannak igazi meglepetések, még számunkra is. Finoman szólva is közelebb van a hétköznapjainkhoz a sci-fi, mint azt hinnénk!

Inspiráció a javából

Ezek a sci-fi művek nem egy feltalálót megihlettek az évek alatt. Vegyük például a tengeralattjárót, a második világháború egyik kedvenc járművét és fegyverét. Verne Gyula jóval azelőtt megírta a Nemo kapitányt (aki nem tudná, ebben a könyvben lényeges szerepet kap egy tengeralattjáró) , hogy Simon Lake 1870-ben elkészítette volna az első prototípusát ennek a ma már hétköznapi járműnek, amit mindenki ismer. Verne sok futurisztikus történetet írt, ő írt először például az űrutazásról is és még sok-sok másról. De vegyünk egy sokkal általánosabb dolgot. Ma már minden ember zsebében ott van a mobiltelefonja. Ennek az alapjául is egy sci-fi sorozat szolgált, ami nem más, mint a Star Trek. 1973-ban Martin Cooper fantáziáját indította be ez a sorozat annyira, hogy megalkossa a mobilok elődjét. Aztán csak pár év kellett már ahhoz, hogy a mai okostelefonokhoz eljussunk. De a listát sokáig lehetne még sorolni az okosóráktól kezdve a videóhíváson át egészen az autókig, az önvezető autókig bezárólag, a repülő autókról nem is beszélve amit 2023 környékén tömeg gyártani tervez a Fiat Chrysler. 2024-től hivatalosan is „elkezdhetnek félni” attól, hogy rá parkolnak a repülőautók véletlenül a a felhőkarcoló tetején lévő gondosan gondozott tetőkerti gyepre. Mostantól egy virág sincs biztonságban, még a 122-ik emeleten sem. 

De térjünk rá a tömegközlekedésre, hisz nem lehet mindenkinek pénze egy igazi Delorean-re. Elon Musk pár évvel ezelőtt felvázolt egy jövőképet, amiben elektromos autókat képzelt el, na meg persze az űrutazás jövőjét, amiről nemsokára lesz is pár szó. Azonban felvázolt egy Hyperloop nevű ötletet is, amiről maga Elen Musk úgy nyilatkozott, hogy „Ez az új szállítási és közlekedési rendszer a közúti, vasúti, vízi és a légi közlekedés után az ötödik önállóan elkülönített rendszer lenne.” Magyarán ez egy olyan közlekedési forma, ami annyira forradalmi lehet, hogy mindezektől külön kategóriának kell tekinteni. Ebben Musk annyira biztos volt, hogy szabadon elérhetővé tette a Hyperloop eredeti terveit, hogy más cégek valósítsák meg az ő eredeti elképzelését, főleg azért, mert ő a marsi városára akart koncentrálni. 

De mi is az a Hyperloop?  

A Hyperloop egy olyan „vasúthálózat” és egy olyan „vonat”, ami meglehetősen más irányból közelíti meg a közlekedés fogalmát. Ez a „vonat” egy légritkított térben közlekedne mágneses lebegtetés segítségével, (már ez is eléggé sci-fi nem igaz? Na de most jön a java) képes akár 1200 kilométer per órás sebességre is. Csak azért, hogy legyen viszonyítási alap: a jelenlegi világrekordot egy olyan vonat tartja, ami óránként 602 kilométeres sebességre képes, a Hyperloop meg ennek a duplájára lesz képes, legalábbis elméletben. Ezenkívül olcsó megépíteni (legalábbis egy hasonló hosszúságra képes vasúthálózathoz képest) és a fenntartása is olcsóbb. Persze még bőven fejlesztési fázisban van és már most látszódnak az eredeti tervben elő-elő kerülő hibák. Például fontos kérdés, hogy baleset esetén, hogy lehet biztonságosan kimenteni az utasokat egy szinte légmentes térből. Erre például már megtalálták a megoldást a nyomáskiegyenlítésre, de ez csak egy általánosabb probléma a sok közül. Ott van még az építkezés kérdése is, ugyanis a vonatnak ekkora sebesség mellett nyílegyenes pályákra és nagyívű kanyarokra van szüksége, amiket akár rémálom is lehet megtervezni és megépíteni. De ha egyszer kész lesz (már megvolt az első utasokkal való tesztköre is), akkor valószínűleg ilyen mágnes vonatok fogják összekötni Amerika, Európa és Oroszország nagyobb városait is. Sőt Budapestre is szándékozzák elhozni ezt a szuper vonatot. Persze egy nagyvároson belüli közlekedésgyorsításra valószínűleg nem alkalmas. Szóval aki reménykedett, hogy hamarabb eléri a Keletiből az Örsöt, akkor az csalódni fog, de nem elképzelhetetlen, hogy egy városon belül 2-3 nagyobb gócpontnál is legyen egy megálló. Valószínűleg ez lassítaná az egész pályán való működést és csak pár másodpercet spórolnánk a jelenlegi tömegközlekedési eszközeinkhez képest, de lényegesen kibővítenék a hétköznapi felhasználását ezeknek a „vonatnak”. 

De ha már Hyperloop és Elen Musk, akkor kihagyhatatlan a közlekedés talán hatodik új fajtája, amit a SpaceX képvisel. Az űripari cég továbbra is gőzerővel fejleszti a többször használatos rakétáit és nem titok az sem, hogy a terv az, hogy a hétköznapi emberek is megtapasztalhassák az űrutazás élményét. Persze ez egyelőre elég drága mulatságnak hangzik és egy jó pár évig az is lesz, de ha hihetünk a szóbeszédnek pár évtizeden belül bárki kiruccanhat egy kis űrsétára, természetesen a „jó levegő” miatt. Az űrutazás nem egy veszélytelen dolog és ezt az is alátámasztja, hogy sajnos volt nem is egy kudarc már a SpaceX rakéták tesztelése terén is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a Starship SN8 nevű rakétájuk felrobbant még 2020. december 10-én. Persze azóta is folynak a fejlesztések és még nincs semmi sem veszve. Az űrutazás egy nagyon komplex és bonyolult dolog, ezért ahhoz, hogy minél biztonságosabb legyen, még számtalan kudarcra lesz szükség, de ha kész lesz, akkor Mr. Musk marsi kolóniája talán hamarabb felépül, mint hinnénk. Sőt Musk arról nyilatkozott, hogy a következő 10 évben el akarja kezdeni a marsi kolóniája építését, hogy minél előbb meghódíthassuk a csillagokat. Elvégre ki ne akarna a Marson egy saját kis nyaralót csökkentett gravitációs golfpályával? Nos, ezek után szóba kerülhetnének az elektromos autók, mint például a Tesla, de eleget beszéltünk Musk-ról. Majd visszatérünk rá, ha az új Tesla autók ablaka tényleg törhetetlen lesz vagy ha a Marsi race versenyek közkedvelt modelljeként tartjuk már számon. 

Hétköznapi robotok

Ha már fejlett technológia, akkor érdemes megemlíteni a Mythbuster egykori műsorvezetőjének technikai bravúrját, ugyanis Savage megépített egy igazi, életnagyságú, hordható és legfőképpen repülő vasember páncélt. Persze finoman szólva sem a valaha létezett legkényelmesebb viselet, de mi más ez, mint igazi ihlet és inspiráció? Talán egy nap divatos öltözetnek fog számítani az, hogy limuzin helyett egy gálára egy szmoking mintás Vasember ruhával röppenünk be. Hihetetlen, hogy egy ilyen eszközt is létre tudtunk hozni és mindezt csak és kizárólag azért, hogy Savage az új sorozatában, a Savage Builds-ben szórakoztassa a nézőit. Ha ez valaha tovább fejlődik, akkor már a repülő autósoknak nem a motorosok miatt kell majd aggódniuk a légúti sztrádán, hanem a vasember páncélos fenegyerekek miatt és kiabálhatjuk majd, hogy „I love you 3000!”.

De ha már robotpáncélok, akkor beszéljünk a robotokról, ugyanis nem is olyan rég tiszteletét tette Magyarországon a Boston Dynamics robotikus kutyája, a Spot. A kutyus finoman szólva is csak megnevezésében hasonlít egy valódi kutyára és nem nevezhetjük egy hétköznapokban is használható, átlagos szerkezetnek. Ugyanis konkrét felhasználási módja… még nincs. Vannak elképzelések, hogy esetleg az iparitelepeken, különböző terepmunkáknál és szélsőségesebb, akár radioaktív környezetekben használják. Persze erre még nem alkalmas a robot, de a fejlődés egyik alapját képezi a kis „kutyuli”, mint a jövő robotikájának egy iránymutatója. Ha érdekel Spot magyarországi látogatása, akkor itt olvashatsz róla.

De ha már iránymutatás, akkor az iránytűt használva érdemes más irányokba is elnézni. Ugyanis a robotikának egy olyan új irányvonala van kifejlődőben, ami az evolúciót veszi alapul. Az ARE projekt keretében 4 egyetem kutatói és mérnökei mesterséges evolúció segítségével akarnak létrehozni olyan robotokat, amik képesek „szaporodni”. A folyamat eléggé bonyolult, de konyhanyelven arról van szó, hogy minden robotnak van egy fizikai változata (környezeti adatokat gyűjtve) és egy digitális változata (szimulált adatokat gyűjtve) és ennek a kettőnek a keverékéből jön létre egy új robot imitálva a valós evolúciós folyamatot. Van egy „anya” és egy „apa” és a kettejük keverékéből jön létre az „utód”, amely „örökíti” a „genetikai kódját”, ha a tulajdonságai előnyösek lehetnek az ökoszisztémájuknak. Nagyon sok az idézőjel, mert nem beszélhetünk szó szerint ezekről a kifejezésekről a robotok esetén, de az ARE projekt célja az, hogy újra alkossák az élet és az élő fogalmát. Lehet, egy nap nem kell majd idézőjelet tennünk a születés szó köré, ha robotokról lesz szó. Bővebben itt olvashatsz a mesterséges evolúcióról.

Az igazi veszély

Sokan tekintenek a robotokra potenciális fenyegetésként, ami lehet, hogy főleg a Terminátor miatt van, elvégre az élő szövet egy fémvázon elég ijesztő gondolat, pláne, hogy gőzerővel zakatolunk egy ilyen világ felé. Ugyan én úgy vélem, hogy a fejlődéstől nem szabad félni, mert a fejlődés mindig egyszerre jár jóval és rosszal is, ám érdemes mindig fenntartásokkal kezelni egy-egy olyan új találmányt, aminek már láthatóak a negatív felhasználási módjai. Én hasonlóan állok hozzá a virtuális influenszerekhez és a deepfake technológiához. Már magukban is elég veszélyt jelenthetnek, de kombinálva még veszélyesebb. A virtuális influenszerek digitálisan létrehozott embert imitáló, emberszerű virtuális lényeket takarnak, amiket elsősorban modellcégek hoznak létre, de egyre elterjedtebbek más-más felhasználásban. Előnyük az, hogy olcsóbb leprogramozni őket, mint egy igazi ember modellt fizetni és olyan kinézetet tudnak neki kölcsönözni, amilyet csak akarnak, a személyiségről nem is beszélve. A deepfake pedig egy olyan újfajta programfajta, aminek segítségével pár kép segítségével egy ember arcát rá lehet helyezni egy már létező felvételre vagy akár egy animációra. Ez egész jól hangzik, míg egy videójátékról van szó. Elvégre nagy kaland lenne, ha a videójáték főszereplője legalább arcra hasonlítson ránk, miközben játszunk. Ám már most történtek visszaélések. Zsarolások, átverések, politikai vagy üzleti vagy bármi más megfontolásból készült deepfake videók és képek, amik, ha csak egy kicsit profibbak lennének, nem buknának le. (Hála az égnek egy mesterséges intelligencia jelenleg -még- képes szűrni a való és a hamis videókat, szóval bármikor le tudjuk ellenőriztetni a videókat vele, ha esetleg rendőrségi ügyről lenne szó). Nos ennek a kettőnek a keveréke viszont sokkal több veszélyt rejt magában. Legtöbbször a deepfake-kel azért buknak le (legalábbis az avatatlan szem szemében), mert az eredeti videót fel lehet lelni valahol, illetve azért, mert még kicsit sem tökéletes ez a program. Egy kicsit csiszolva a deepfaken és kombinálva a virtuális modellek létrehozását és animálását, akkor bárkiről létre lehet majd hozni bármilyen kompromitáló felvételeket és képeket. Ettől se vagyunk olyan messzire, mint azt tűnik, sőt, egy kis ráfordított idővel és tanulással ezeket egy hétköznapi ember is megtudná csinálni. Bővebben itt olvashatsz a virtuális infuenszerekről.

Grogu (Baby Yoda) egy holohíváshoz lenne kedved? 

De ha már szó volt a videójátékokról, akkor érdemes beszélni a VR technológiáról. A virtuális valóság szemüvegek nem számítanak ma már újdonságnak, de még bőven van hova fejlődniük. Nagy potenciál van bennük, ha a fejlesztésük az eddig is megszokott tendenciában halad. Ám nem csak a játékipar miatt jelentős ez a fejlesztés, hisz ott van a Microsoft Mesh, ami ötvözi a valóságot a virtuális valósággal. A mottójuk az, hogy „Testközelből a világ bármely pontján”.  Elég futurisztikus gondolat, hogy egy hologramként megjelenített emberrel beszélgessünk, mint a Star Wars-ban, de nem is teljesen erről van szó. A Mesh ugyanis egy vr szerű szemüveg, amely hologramként megjeleníti nekünk a valódi térben a beszélgetőpartnerünk. Ráadásul virtuális tárgyakat is képes megjeleníteni, amiket közösen használhatunk a beszédpartnerünkkel. A kiterjesztett és a kevert valóság jövőjéről van szó. Ráadásul akár az okostelefonunk segítségével is elérhetjük ezt a sci-fi hatást. Minden esetre a jelenlegi Covid helyzetben biztosan fontos elem lenne a társas érintkezésekben. Legalábbis az agyunkat talán betudnánk velük csapni. Szóval „This is the way!”. Bővebben itt olvashatsz a VR technológiáról.

Illetve fontos itt megemlíteni a tényleges hologramokat, amik enyhén szólva is kezdenek StarWars-osak lenni, ha értitek, hogy mondom. A The Aerial Burton Laser Plasma Holograph nevű találmány képes plazma lézerekkel 3D-s képeket készíteni a levegőben. Az eddigi összes ilyen technológiának szüksége volt egy üvegfelületre, vízre, vízgőzre vagy füstre. De ez szó szerint a mi jelenünkbe helyezi át a sci-fik egyik alapkövét. Egy 1kW infravörös lézert használva a valós tér különböző pontjaira képes fókuszálni a 3D-s képet, ami ionizálva a plazma molekuláit a levegőben megjeleníti a képet. Nemsokára hétköznapi szófordulatnak fog számítani majd, hogy „Nem ezeket a hologramokat keresed!”. 

Okoskodjunk és a tárgyaink is

De ha már Covid, akkor érdemes pár szót ejteni az okos maszkokról, amik valószínűleg a mostani időszak igazi sláger termékei lesznek. Szerintem elég futurisztikus elképzelés már ez is annak ellenére, hogy milyen egyszerű tárgyról is beszélünk. Ez egy olyan maszk, ami segíti a légzést, szűri a levegőt, egy mikrofon és hangszóró kombinációval érthetőbbé teszi a beszédet és mindemellett átlátszó műanyag lap lenne a szánk előtt újrahasznosított műanyagból azért, hogy könnyítsék a kommunikációt. A LED fényáradat meg csak hab a tortán. lehet, hogy sokaknak ez inkább elég különcnek és furcsának hangzik, mintsem jövőszerűnek, de annyi téren segítheti majd az emberek hétköznapját, hogy azt fogjuk kívánni, bárcsak előbb rukkoltak volna elő ezzel a találmánnyal. Jelenleg több cég is foglalkozik ezekkel, de a legfigyelemreméltóbb a Razer Projekt Hazel nevű maszkja. Jelenleg sajnos ez egy szükségszerű viselet, de egy nap talán (remélhetőleg) már csak egy hóbortos divatcikk lesz ez a hétköznapok során. Bővebben itt olvashatsz az okos maszkokról. 

Visszatérve a covid hétköznapokra mostanra talán kijelenthető, hogy ahol a legtöbb időnket töltjük, az a saját otthonunk. Az okosotthonok ötlete nem újdonság, sőt az elmúlt pár év igazi slágere. Egy két motor, egy minimális programozói tudás és egy telefon segítségével teljesen automatává tehetjük a lakásunkat és házunkat akár mi magunk is, de akik nem akarnak ezzel bíbelődni azoknak vannak kész termékek és okos házvezető intelligenciák. Persze vannak, akik nem állnak meg itt és főzőrobotokat csinálnak, amik finoman szólva is nem kicsi monstrumok. De a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt fektetnek. Évről évre lesznek az otthonaink okosabbak és erről érdemes tájékozódni, mert a sok furcsaság között akad néha egy-egy hasznos eszköz is, amit felszerelhetünk az otthonunkba. Ha kíváncsi vagy mikkel turbózhatod fel az otthonod, akkor itt bővebben olvashatsz róla.

De ha már álmaink háza, akkor érdekes lehet tudni a NOAH házról, amit a jövő házaként tudnánk jellemezni. Olyan házról van szó, ami nem hagy öko-lábnyomot. Teljes mértékben a természetből nyeri az energiát, a vizet és minden mást és a természetnek is adja vissza. Az alapelve úgy működik, mint a hosszabb utazásra tervezett vitorlásokon és egyéb hajókon. Tulajdonképpen a ház többet termel, mint amennyit egy átlagos család fogyaszt így, ha valami probléma merülne fel, akkor is maradna áramunk, fűtésünk és vizünk is. Ráadásul egészen megfizethető ahhoz képest, hogy mennyit spórolhatunk meg a rezsi költségeken. Ja és megemlítettem már, hogy magyar találmány? Hiába a szükség nagyúr és a magyarok pontosan tudják, hogy ez mit is jelent. 

Ez… furcsa…

Különdíjasnak tudom tekinteni az úgynevezett okosspenótot (igen… jól olvastad!), amely segítségével demonstrálták a MIT (Massachusetts Instituteof Technology) mérnökei, hogy miként tudják ledönteni az ember és a növény közötti kommunikáció határait. Elvégre mennyire hasznos lenne, ha a növény a gazdájának tudna helyzetjelentést adni, hogy épp, hogy érzi magát. A spenót levelein lévő nanocsövek olyan jelet közvetítenek, amit az infravörös kamerák érzékelnek. Innen lehet tudni, hogy valami történt, ami a növénynek nem tetszik. Ugyanis, ha a gyökeréhez olyan anyag kerül (mint például vegyi robbanószer) akkor jelez. Bombakereső kutyák után, bombakereső spenótok jönnek. 

Záró gondolatok

Igazából a felsorolást nagyon-nagyon hosszan lehetne folytatni a furcsábbnál furcsább ötletekkel, elméletekkel és találmányokkal (például a My Hitchel… a bőröndhúzó gatyakampó, ami enyhén szólva is talán az egyik legrosszabb koncepció, amit láttam. Pedig az ötlet nem lenne rossz alapból.). De a lényeg egészben az, hogy rájöjjünk, hogy igenis mindig lehet még újat kitalálni és a meglévő dolgokat is lehet még továbbfejleszteni, mert  ez a jövő. Nem tudom, hogy vagytok vele, de én szívesen szelném át a galaxist egy aranyember, egy guruló vödör és egy hatalmas szőrös medvekutyával az oldalamon, miközben egy lány küld nekem egy holografikus üzenetet, amelyben azt mondja, hogy segítsek és én vagyok az utolsó reménye. Szép is lenne. 

Viszont, ha a fentiek nem voltak elég futurisztikusak, akkor ennek az utolsó spenótosnak annak kellett lennie. Ha mégsem és kudarcot vallottam abban, hogy megmutassam, hogy ahhoz képest, hogy a jelenünket képviselik, simán elmennének egy-egy sci-fi történet részeként is, akkor inkább megyek megnézem a A Gyilkos Paradicsomok című filmet, hogy tudjam mitévő legyen, ha a Pradinátor visszautazik az időben, mert Spenótnet világuralomra tör a robotikus növényhadseregével és meg akar ölni. 

Kellemes huszonegyedik századot mindenkinek, üdv a korban, ahol a sci-fi a jelen és a jövő is egyben!