SZEMLE 2023. TAVASZ/NYÁR

TARTALOM

• Ormándy Marcell Ottó: Sok sakkbábu, sakktábla nélkül: 5 éves a GDPR
• Pásztor Gergő: Nem a Pornó Rossz, Csak Az Emberi Fajt Kell Kiírtani
• Bankós Beatrix: Mém az egész világ, és posztoló benne minden férfi és nő
• Dudok Balázs: Léken szivárgó adatink védelmezője: A titkosítás. Illetve egyéb óvintézkedések.
• Hegedüs Attila Dániel: U.H. Ez T.E.T.SZ.I.K.
• Gellai Gergely Márk: Hogyan lehetnek online kalózok?

• Popovics Péter Pál: Cancel culture - lehet saját véleményed?
• Szalai Áron Nátán: Az orosz cenzúra szigorítása
• Oroszi Richárd: Az Álhírek Árnyéka, Politikája, Hordozói, Ellenszere
• Puha András: A nagy tech cégek csökkentik a Kína függőségűket
• Évinger Etelka Erika: Kína, USA, chatbotok
• Wéber Ágoston: Etikus hackerek, kiberhadviselés

• Henschl Teodóra Tünde: Az Ai átveszi a hatalmat?
• Johanidesz Tina: Mesterséges intelligencia, a mesteri imposztor - szerzői jog és munkaerőpiac
• Kóczián Eszter: Mi mindenre képes a MI és mi engedjünk meg neki?
• Horváth Boglárka: AI generálta képpel nyert fotóversenyt
• Engárd Viktor: Generatív MI-modellek – munka- vagy versenytárs?
• Szabó Virág: Innen a mesterséges intelligencia veszi át a stafétát?

• Nagy-Bosnyák Brigitta: Digitalizáció és haszon, közgazdaságilag és társadalmilag
• Tókáné Rózsa Andrea: A hibrid munkavégzés sokaknál még a fizetésnél is fontosabb
• Domokos Adrienn: A technika érted van - nem pedig fordítva!
• Fodor Zsófia: Könyves közösségi oldalak
• Riez Adél: Gyerekek és az interneten rájuk leselkedő számos veszélyforrás
• Somoskői János: Gyerekek a képernyőre ragadva

• Hanák Gábor: A Twitter az Elon Musk-érában, avagy egy romlás rövid története
• Rácz Kata: Már Magyarországon is elérhető a fizetős Twitter
• Békefi Sarolta : Az online TV világa-exkluzív összefoglaló
• Pető Fanni: Legnépszerűbb videó szolgáltatók: kinek a tolla ékesebb?
• Miskó Róza: Friss érdekességek a Google (Alphabet) háza tájáról
  
  
• Kronologikus hírszemle (Fodor János)

FELDOLGOZOTT HÍREK:

Kronologikus hírszemle 2023. Tél/Tavasz

 2023. január - június

Mennyire lehet „okos” a házunk?

J.A.R.V.I.S. (Just A Rather Very Intelligent System) – emlékszünk még a Marvel-moziuniverzum „digitális komornyikjára”, aki Tony Stark, azaz a Vasember hatalmas otthonának és irodaházának minden szegletét képes volt megmozgatni? A képregény filmes adaptációjában Stark egy olyan, mesterséges intelligenciával felruházott rendszert hozott létre, mely hangvezérléses kommunikáció segítségével képes parancsokat teljesíteni, de ami ezen is túlmegy: önálló döntéseket hozni. A filmek minden nézője bizonyára beleképzelte már magát a kőgazdag feltaláló otthonába, de mi van, ha ez a jövőkép már a jelen valóságunkat is megérintette? Mennyit kapunk J.A.R.V.I.S.-ból, ha okosotthont hozunk létre?

Új termékkel rukkol elő az Apple

A jelenlegi hírek szerint a júniusi fejlesztői konferencián az Apple bemutatja legújabb terméket, melyet az év második felében dob majd a piacra. Az első AR/VR szemüvegek első generációját azonban csillagászati áron lehet majd megvásárolni.

A #bodypositive mozgalom és hatásai

Már Magyarországon is rendkívül elterjedt az „Instagram versus reality” jelenség, mely arra sarkallja az Instagramon jelen lévő posztolókat, hogy a tökéletes, hibátlan, mesébe illő fotók, életképek helyett a valóságot mutassák meg – legfőképpen testükről.

Zuhanórepülésben a magyar Twitch

2023 egyelőre nem a Twitch éve. Már az első hónapokban csökkenni látszott a videómegosztó platform felhasználóinak száma, és nemcsak Magyarországon. Míg világszerte közel 4%-kal csökkent az össznézettség, nálunk ez a szám 13,8%-ig emelkedett.

A hibrid munkavégzés sokaknál még a fizetésnél is fontosabb

Mennyire befolyásolja a munkavégzés helye a munka és magánélet közötti egyensúlyt, kiszolgálja-e a munkáltatók által biztosított technológia a munkavállalók igényeit, és fontosabb-e a rugalmas munkaidő a fizetésnél? – ilyen kérdésekre adott választ az Ericsson Consumer & IndustryLab friss kutatása.

A könyvtár jövője (összefoglaló)

A könyvtár jövője

   A könyvtár egy nagy múltú intézménytípus, méltatlan lenne, hogyha elhanyagolttá, elfeledetté válna. Nem csak gyakorlati hasznossága van, de fontos értékeket is képvisel. A társadalomhoz igazodik, de mindig jelentőségteljes marad, a lényege sosem veszhet el. A könyvtárosoknak nem a könyvtárak jelenlegi állapotának megőrzése az egyetlen feladata, hanem az adaptálódás, a könyvtár jövőjének biztosítása is.

   A könyvtár fenntarthatóságához rengeteg tennivaló van, erre példa a népszerűsítés, a fizikai és virtuális közösségi terek maximális kihasználásával, megfelelő kommunikációval. 
   A jövő generációit érdemes megszólítani, bevonni a könyvtár életébe. Ezt meg lehet tenni a szülők által, az iskolai könyvtárak segítségével, gyermeksarok kialakításával, az internet felhasználásával. A fiatalság, ha nem is azonnali hatással, de hosszú távon erősítheti a könyvtár és a társadalom kapcsolatát.

Fenntartható fejlődés és a könyvtár jövője

 Fenntartható fejlődés és a könyvtár jövője

   A társadalmi felelősség, amely a könyvtárakat jellemzi, önmagában megindokolhatja a fenntarthatósági törekvéseket, de érdemes szem előtt tartani, hogy hosszú távú érdeke is fűződhet hozzá a nagyobb támogatottság, látogatottság, népszerűség miatt. Nem véletlen, hogy már egészen elterjedt trenddé vált a zöld könyvtári törekvés, egyre több kezdeményezés születik, ezáltal egyre több eredmény is. A könyvtárak több lehetőséggel rendelkeznek a fenntartható fejlődés területén, mint ahogyan először gondolhatnánk.

Az internet, mint virtuális közösségi tér

Az internet, mint virtuális közösségi tér

   A modern könyvtárak fontos jellemzője az elérhetőség. Az egyszerű hozzáférést pedig semmi sem biztosíthatja jobban, mint az internet. Térbeli és időbeli korlátokat szüntethet meg. A nap bármely időszakában, akár otthonról is hozzáférhetővé tehetőek információk a könyvtárról, de akár az állományának egy része, vagy egésze is. Ez az idealista eszménykép vázolja a digitális könyvtár koncepcióját, amely a jövő könyvtárairól alkotott elképzeléseket is megalapozhatja.
   Az internetet sokan a hagyományos médiumok közé sorolják, de ez megtévesztő lehet, ugyanis a kétoldalú kommunikáció, a kommentálás és egyszerű tartalomgyártás lehetősége kiemeli a többi csatorna közül, egyesek pedig egyfajta virtuális közösségi térként kezelik. A következőkben leginkább ezzel a megfejtéssel fogok foglalkozni.

A könyvtár, mint közösségi tér a jövő generációinak

A könyvtár, mint közösségi tér a jövő generációinak

A fizikai hellyel problémák adódnak szerte a világon. Hiába szeretnének a könyvtárosok modern és magával ragadó környezetet kialakítani a fiatalok számára, olykor ez fizikailag képtelenség. Pedig a gyermekek számára különösen fontos a vizualitás, hogy könnyebben leküzdjék a szorongást és a helyiséget valamelyest magukénak érezzék. Számos módszert alkottak a könyvtárak fizikai tereinek megfelelő megtervezésére, sok ötlet merült fel, illetve már jónéhány példásan kivitelezett intézményt találhatunk a világ számos pontján.

A könyvtár jövője, a fiatalok és a fenntarthatóság

 A könyvtár jövője, a fiatalok és a fenntarthatóság

Érdekes kérdés, hogy hogyan képes a könyvtár úticéllá válni a városiak és a fiatalok számára, miként tud olyan szolgáltatást nyújtani, amelyet általában inkább más intézményekben keresnek. Illetve szükség van-e olyan - nem hagyományos könyvtári - szolgáltatásokra, amit máshol nem lehet megkapni? A fiatal könyvtárosoknak nem csak annyi a dolguk, hogy az elődjeik által elkezdett munkát folytassák, hanem meg kell érteni a felnövekvő generációkat, a folyamatosan átalakuló társadalmak lényegét. Alkalmazkodni kell az új környezethez, illetve fel kell készülni az elkövetkezendő változásokra.

Digitalizáció és haszon, közgadaságilag és társadalmilag

Az elmúlt évek során számos olyan fejlesztés látott napvilágot, ami minden ember számára könnyebben hozzáférhetővé tette a digitális formátumú könyveket az interneten, és lehetőséget biztosított arra, hogy olcsóbb, dedikált eszközöket fejlesszenek ki ezek fogyasztására. Az e- könyvtárak egyik legnagyobb előnye, hogy egy olyan megoldást szeretne bevezetni, ami minden ember számára elérhetővé teszi azokat a könyveket, amik akár a világ másik oldalán lévő könyvtárakban érhető el – digitálisan, gyorsan, pár kattintással, környezetbarát módon. Ha ez a lehetőség mindenkinek elérhető, és ehhez olyan eszközöket is kell vásárolnia, amik alacsony fogyasztás mellett sokáig üzembiztosak, akkor mindenki jól jár. Már ha nem a kiadók oldalát nézzük, hiszek nekik ez nem feltétlenül kifizetődő. Pedig a mai felgyorsult világunkban egy átlagos felhasználó két dolgot biztosan nem szeret: várni és egy szolgáltatásért fizetni. Ha ebből valamelyik mégis megtörténik, akkor keres egy másik szolgáltatást, oldalt, kiadót, bármit, ahol az alapállapothoz visszatérhet. 

Könyves közösségi oldalak

Ebben a cikkben a könyves közösségi oldalakról lesz szó, pontosabban a Bookstagramról, ahol a képeken, a könyves blogokról, ahol a szövegeken és a BookTube-ról, ahol pedig a videós tartalmakon van a hangsúly. 

Könyves közösségi oldalak II. – Könyves blogok, BookTube

Előző cikkemben egy könyves közösségi oldalról volt szó: a Bookstagramról, ahol főként a képek vannak a középpontban, tehát egyértelműen azok dominálnak. Ebben a cikkben viszont két más típusú könyves közösségi platform kerül sorra: a könyves blogok, ahol a szövegen és a BookTube, ahol pedig a videós tartalmakon van a hangsúly. 

Kína, USA, chatbotok

A ChatGPT egy nagy nyelvi modellen alapuló chatbot (szöveggenerátor), amit az OpenAI állított elő a GPT3.5 modell alapján. Megjelenése óta tartó töretlen sikere elsősorban abban keresendő, hogy valósághű kommunikációt folytat. Noha 2022. november 30-án mutatkozott be a szélesebb közönség számára, „képességei” rohamtempóban növekednek, fejlesztése úgy tűnik, megállíthatatlan. Esszét, verset, mesét, sőt akár programot is ír, vagy éppen régi – de működő termékkulcsokat állít elő, megjósolja a lottószámokat, segíthet az internet-előfizetésed csökkentésében, vagy éppen orvosi dokumentációknál; sőt leleményes felhasználók akár még ennél is többre rávehetik. Kreatív felhasználása a nyugaton termékeny társadalmi párbeszédet, jogi vitákat indított, de keleten, még közelebbről: Kínában az államhatalom igyekszik erősen behatárolni a chatbotok fejlesztését és felhasználási lehetőségeit.

A Facebook és a Tiktok viszonya a fiatalokkal

Időről időre felmerül a kérdés, hogy ezek a közösségi média felületek önmagukban mennyire biztonságosak. Illetve a felhasznált adatokat, hogyan tárolják, adják tovább, ez pedig milyen hatással van a fiatalokra,hatással van-e egyáltalán. 

AI generálta képpel nyert fotóversenyt

Az idei Sony World Photography díjat egy német művész, Boris Eldagsen nyerte el, aki azonban vissza is utasította azt, miután felfedte képének valódi eredetét. Eldagsen ugyanis mesterséges intelligencia segítségével alkotta meg a benyújtott fotót, amit elmondása szerint azért használt fel, hogy próbára tegye a versenyt és diszkurzust indítson a fényképészet jövőjéről.

A díjat nyert kép két nőt ábrázol különböző generációkból, fekete-fehérben. Ezzel nyert Eldagsen a kreatív nyitott kategóriában, aki egyébként fényképészetet és képzőművészetet tanult a mainzi művészeti akadémián, konceptuális művészetet és intermédiát a szépművészeti akadémián Prágában, és szépművészetet egy haidarábádi művészeti iskolában.

Újítások a streaming szolgáltatásokban

   Az elmúlt években a videó streaming, a szórakozás szerves részévé vált. A felhasználók ma már rengeteg szolgáltató közül választhatnak az ízlésüknek megfelelően. A szolgáltatóknak jócskán meg kell küzdeniük a felhasználókért, a verseny pedig egyre kiélezettebb a közöttük. A szolgáltatók a minél nagyobb bevételszerzés érdekében számos újdonsággal állnak elő.

Netflix:

Egyre népszerűbb a reklámokkal dúsított Netflix csomag:

    A Netflix 2022 novemberében indította el a 6,99 dollárba kerülő, legolcsóbb előfizetői csomagját, ami ellenben reklámokat tartalmaz. A Basic, with ads (Alap, reklámokkal) nevű csomagban a 15-30 másodperces hirdetések a műsorok előtt, illetve közben jelennek meg. Habár eleinte úgy tűnt nem lesz népszerű az előfizetés, a közleményekből kiderült, hogy a vártnál jóval többen választották ezt az alternatívát.

Az AI átveszi a hatalmat?

 Rengeteget olvasunk mostanában a mesterséges intelligenciáról, áttörésekről és fejlődéséről, az AI egyre több feladatot képes elvégezni majdnem, vagy teljesen olyan jól, mint az emberek. Már nem csak az egyszerű mechanikus feladatokat képes ellátni, de a kreatív területeken is képes teljesíteni, gondoljunk csak a chatbotra, ami szonettet ír, dalszöveget, esetleg a képgeneráló mesterséges intelligenciákra, melyek nem csupán meglévő fényképeket képesek átalakítani, de teljesen új képeket is képesek alkotni néhány parancsszó segítségével. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ez művészetnek számít-e, és felhasználható-e művészi alkotásként, valamint ha igen, mi a helyzet a szerzői jogokkal?

Az AI fejlődése felvet pár érdekes kérdést

 Nagyrészt tőlünk, emberektől tanul, miközben használjuk. Ám az emberek nem mind ma született bárányok, vannak köztük akiknek sötétebb gondolatok is motoszkálnak a fejében, esetleg tisztességtelen viselkedésmódokat adnak át az AI-nak. Az alap betanításon kapott erkölcsi alapok vajon meddig tartanak ki? És átfordulhat-e a mesterséges intelligencia V.I.K.I.-be, az Én, a robot mesterséges intelligenciájába, aki az emberek érdekiében veszi át az uralmat a világunk felett? Lesz-e, és mikor lesz annyira elterjedt a humanoid robotok használata, mint ezekben a sci-fi történetekben, amelyek közös pontja a technológia túlnövése rajtunk, és alkotásaink elszabadulása? Vajon máris a MÁTRIX-ban élünk? Ezek mind olyan kérdések, melyek egyre kevésbé tűnnek összeesküvéselméletnek, hiszen az emberiség számos alkalommal bizonyította, hogy könnyen elbízza magát, és nem teszi meg a megfelelő óvintézkedéseket, gondoljunk csak a Titanic katasztrófájára.

Generatív MI-modell – munka- vagy versenytárs?

Miközben a fél világ a mesterségesintelligencia-kutatások legfrissebb eredményein ámuldozik, és sokan már munkájukba illesztették, a Future of Life Institute nonprofit szervezet 2023. március 22-én nyílt levélben szólította fel a generatív modellekkel foglalkozó laboratóriumokat, hogy legalább hat hónapra függesszék fel a GPT-4-nél erősebb mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztését. A levél támogatói között olyan nevek is felbukkannak, mint Elon Musk, Steve Wozniak vagy Yuval Noah Harari.

Néhány nappal később a Goldman Sachs tett közzé egy jelentést, amely a generatív algoritmusok munkaerőpiacra gyakorolt hatásával foglalkozik.

Vajon mit hoz a jövő? Elveszi vagy segíti a munkánkat az MI?

A Twitter az Elon Musk-érában, avagy egy romlás rövid története

Az egyik legnépszerűbb közösségimédia-felület, a Twitter Elon Musk által történt megvásárlása óta számos technikai és tartalmi változás ment végbe a platformon, amelyet Musk rajongói általában örömmel fogadnak, de általános a kritikus hozzáállás ehhez a változtatásokhoz. A felvásárlást kritizálók között van olyan is, aki "a világtörténelem legdrágább életközepi válságának" titulálta a Twitter megvételét. A változások számossága miatt jelen írás csak néhány jelentősebbet vesz kritikusan górcső alá (a Twitter és a verifikáció, a Twitter a politikai mezőben), valamint kitekint a kialakulóban lévő alternatív megoldások felé.

Friss érdekességek a Google (Alphabet) háza tájáról

A Google I/O-n, a minden évben megrendezésre kerülő Google fejlesztői konferencián idén a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztések álltak a középpontban. A ChatGPT úgy felkavarta a tech-világot, hogy senki sem maradhat ki belőle, aki nem akar lemaradni. Az előadásokon bemutatásra kerültek régi kedvencek és teljesen új fejlesztések is.

A kreativitás forradalmasítása: az Adobe új AI képgenerátora

Mostanra már az Adobe -ami a kreatív applikációk hálózatának közepén ül, dominálva azt- is felugrott az AI vonatra. A cég nemrég jelentette be terveit egy csoportnyi kreatív generatív AI modellről, ami az Adobe Firefly nevet fogja viselni és közülük kettő eszközt már szabadalmaznak is. A csavar az, hogy elmondásuk szerint az általuk fejlesztett rendszer csak olyan tartalmon lesz képezve, amely licenszelt vagy copyrighton kívül esik - nem más művészek munkáin szerte az interneten.

Megosztó TLD-k a Google kínálatában

A Google Registry 8 új felső szintű domain (az URL-ek „végződése”) alá történő regisztrációt tett lehetővé. Bár a vállalat új, .zip és .mov TLD-jei felhasználhatók adathalász-támadásokban, a biztonsági kutatók véleménye megoszlik arról, hogy valójában mekkora problémát jelentenek.

Új szövetséges a nyelvfelismerésben

 A Meta új (nem GPT-klón) nyelvi modelljét, a Massively Multilingual Speechet a kutatók az Újszövetség különböző fordításaival tanították be. A modell több ezer beszélt nyelvet képes beszédből felismerni, illetve több mint ezer nyelven képes írott szöveg felolvasására.

Gyerekek a képernyőre ragadva

 

"Digikid" 

applikáció-alapú adatgyűjtés a

 8-15 éves korosztály digitális

 eszközhasználatáról

Humanoid robotok, a jövő munkaereje?

Kanadai Phoenix 

A kanadai Sanctuary AI cég humanoid robotja Phoenix, aki/ami a jövőben veszélyes vagy unalmas munkakörök emberi erőforrásainak kiváltására lehet alkalmas. Az új eszközt a Carbon névre hallgató mesterséges intelligencia vezérli, így képes az empirikus tanulásra is, és esetlegesen a gyors reakciókra a későbbiekben.

Egyelőre Phoenix fizikai paraméterei hasonlítanak egy emberére: 170 cm magas, és 70 kg tömegű. 5 km/órás sebességre képes, valamint kézügyességének fejlesztésére is odafigyeltek tervezői. Teherbírása 25 kg. Elődjét már tesztelték egy üzletben, ahol 110 kiskereskedelemhez kapcsolódó feladatot volt képes ellátni, többek közt a csomagolást, címkézést és takarítást is. 

A ChatGPT és a plágium ellenőrzés

 Egy amerikai történet alapján egyértelművé vált, hogy a ChatGPT hajlamos a hazugságra, és nem lehet rábízni a plágium ellenőrzést. Különösképpen nem olyan fontos szövegek esetében, mint egy egyetemi szakdolgozat, vagy esszé.

Na de mi is történt pontosan? 

Egy texasi egyetem mezőgazdasági tanszékén az egyik oktató tájékoztatta a hallgatókat, hogy beadott dolgozataik plágium tartalmát a ChatGPT-vel fogja ellenőrizni. A diákok beadták a dolgozataikat, az oktató pedig kétszer is átfuttatta őket a ChatGPT-n, mely nagyjából a beadott anyagok feléről azt állította, hogy gépi szöveg, vagy egyenesen azt, hogy ő, mármint a ChatGPT írta. Az oktató hitt az AI-nak, és az érintett diákokat meg akarta buktatni. A diákok nem hagyták annyiban a dolgot, hiszen nem csaltak, vagy legalábbis nem mindenki. Vizsgálatot indítottak az ügyben, és amíg le nem zárult, addig visszatartották az év végi jegyeket, valamint a végzősök diplomáit, ami szintén óriási felzúdulást keltett az egyetemen.

Végül egy hallgató beismerte, hogy valóban mesterséges intelligencia segítségével írta meg a beadott dolgozatát, mások újraírták azt, ám sokan kitartottak ártatlanságuk mellett. A vizsgálat lezártával bebizonyosodott, hogy a ChatGPT teljesen alkalmatlan a plágium felismerésére, szövegek ilyen jellegű ellenőrzésére. 

Magyar nyelvi MI az árnyékból

Magyar fejlesztés

 Az utóbbi hónapok a ChatGPT körül forogtak, a csapból is mesterséges intelligencia folyik, és amíg a többség a külföldi kutatások felé fordult, itthon a Pécsi Tudományegyetem és a Nyelvtudományi Kutatóközpont összefogásából megszületett a HILANCO-GPT, az első magyar nyelvre íródott GPT-3 típusú mesterséges intelligencia. 102 milliárd szavas angol, és 25 milliárd szavas magyar szövegkorpuszon tanították be, és elég jól összetett mondatokat képes alkotni mindkét nyelven, sőt, fordítani is képes a két nyelv között. Nonprofit kutatási célokra ingyenesen elérhető demo verziója.

Csak magyar nyelvű MI

Ezután a Nyelvtudományi kutatóközpont megalkotta az immár 32 milliárd szavas magyar nyelvű szövegkorpuszon betanított PULI GPT-3SX névre hallgató MI-t. Mindkét mesterséges intelligenciát a ELKH infrastruktúra fejlesztési pályázatán elnyert szuperszámítógépeken fejlesztették ki, neurális technológiát alkalmazó gépi tanulási algoritmusok segítségével. Ugyan még messze nem működnek tökéletesen, a demo verziókat bárki kipróbálhatja, és így mi is taníthatjuk, hogy idővel egyre jobban funkcionáljanak szövegalkotás terén.