keresés

2023. május 24., szerda

Gyerekek a képernyőre ragadva


 


"Digikid" 



applikáció-alapú adatgyűjtés a

 8-15 éves korosztály digitális

 eszközhasználatáról



Sokkoló eredményt hozott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása, amely a hazai 8-15 éves iskolás korosztály mobiltelefon-használatát és online viselkedését vizsgálta. A vizsgálatot az NMHH megbízásából a Fabricula kutatócég végezte.

A vizsgált korosztálynál a teljes mintára és a teljes vizsgálati időszakra számítva a napi átlagos képernyőidő 234 perc, azaz közel 4 óra volt. A legtöbbet és leghosszabban használt felületek a közösségi média oldalai voltak. 


Mikor, hol?

A kutatásban részt vevő gyermekek kisebb részének mobiljain már hajnali 4 órától megfigyelhető az aktivitás növekedése. Az első aktivitási csúcs reggel 6 és fél 7 között mérhető, majd némi visszaesés után a második csúcs f8 és 8 között érkezik. Hétköznapokon, tanítási időben a mobilhasználat aktivitása visszaesik, bár a minta itt sem homogén: minél idősebb a gyerek, annál nagyobb a délelőtti (iskolaidő alatti) telefonhasználat. Délelőtt 11 óra után, az ebédidő körül megindul az emelkedés, amely délután 5-8 között éri el a napi csúcsát.


Kitekintés

Magyarországon nincs egységes szabály az általános iskolás gyerekek tanítási idő alatti telefon használatával kapcsolatban. A gyermek biztonsága és a szülővel való kommunikáció lehetősége miatt évek óta megengedett a mobiltelefon. A főbb érvek a szülők részéről az, hogy a gyermekek önálló reggeli iskolába- és délutáni hazautazásai alatt, illetve a délutáni programok, edzések, különórák, tanfolyamok időtartamában is elérhető legyen valamelyik szülő. Az iskolák a saját házirendjükben rögzíthetik a mobilhasználatot. Van, ahol az iskolába érkezéskor ki kell kapcsolni a készüléket, van, ahol nem vehetik elő, és van, ahol csak a tanórák alatt tilos a használat, szünetekben mobilozhatnak a gyerekek.


A kutatás módszertana

A kutatásba bevont háztartások száma 105 volt, az adatok tisztítása és ellenőrzése után az aktív mintaszám 80-ra csökkent. Megjegyezték, hogy az alacsony  mintaszám miatt a kutatás eredményei a szokásosnál nagyobb óvatossággal használhatók, az alkalmazott módszertan új mérési technikái miatt viszont mégis nagyon hasznos közvetlen információkkal szolgálnak a korosztály telefon- és inetrnethasználatával kapcsolatban.

A kutatás egy komplex, vegyes dizájnú módszertannal dolgozott. Egyaránt használtak kérdőíves (online survey) adatgyűjtést és okostelefon- illetve applikáció-használati szokásokat felmérő automatikus szoftveres adatgyűjtést. Ez utóbbi mérési és adatgyűjtési technika lehetővé tette, hogy új típusú, big data-ként hivatkozott adatok segítségével elemezzék a korosztály okostelefon-használatát.

A vizsgált készülékekre telepített (és legalább egyszer használt) alkalmazások átlagos száma 76 volt, ami 6 és 147 között változott készülékenként. A kutatás számára releváns applikációk száma 1404 volt - fűzték hozzá.


A világ, amihez tartozom

A telefonok aktív képernyő idejének közel 60 százalékát a közösségi média (39 százalék) és az egyéb kommunikációs alkalmazások, például böngészők és üzenetküldők (19 százalék) tették ki. A legnépszerűbb közösségi média-platformok (Facebook, Instagram, TikTok, Snapchat, YouTube, Messenger) érintettek az összes rögzített alkalmazás-indítás felében (49 százalék).

A teljes adatbázisra kiszámolva a gyermekek telefonjukkal eltöltött össz idejének 18 százaléka a TikTok-on zajlik, további 12 százalék pedig a YouTube-on.

Az előkelő helyeken végzett platformok:

  • TikTok 80 perc,
  • YouTube 37 perc,
  • Messenger és Instagram 21 perc,
  • Facebook 17 perc,
  • Snapchat átlag 11 perc.


GDPR

A kutatás során használt szoftver a résztvevő gyermekek által korábban telepített applikációk megnyitásának pontos idejét és használatuk időtartamát rögzítette. A szoftver az egyes alkalmazásokon belüli adatokhoz, így például a hang hívásokhoz, a telefonhívások során használt telefonszámokhoz, a felkeresett weboldalakhoz, továbbá az egyes applikációkban elküldött üzenetekhez nem fért hozzá – olvasható az NMHH közleményében.
A teljes kutatási dokumentum az NMHH új weboldaláról, az onlineplatformok.hu-ról tölthető le.


FoMO

A közösségi média használatával, a digitális hálózati létezéssel  egyidős a FoMO jelensége, amely betűszó az angol "Fear of Missing Out" kifejezés betűiből tevődik össze, jelentése magyarul körülbelül a "félelem attól, hogy lemaradunk, kimaradunk". Andrew Przybylski brit pszichológus, a téma egyik legelső kutatója, valamint a speciális FoMO kérdőív megalkotója így definiálja a fogalmat: átható félelem attól, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk.

Felhasznált programok:

- WOMBO Dream app, filter: Line-Art (free) kulcsszavak: kids, mobile phone, addiction
- Adobe Photoshop: Hue/Colorise

Forrás:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése