Innen a mesterséges intelligencia veszi át a stafétát?

A mesterséges intelligenciák rohamos terjedése és a rájuk épülő egyéb digitalizációs fejlesztések követhetetlen sebességgel írják át a meglévő folyamatainkat. Van, aki szerint a történelem legjelentősebb technikai forradalmának előretörését követhetjük nyomon percről percre, más világvégét predesztinál a mesterséges intelligenciák jelentőségét látva. Vajon megint az aranyközépúton találjuk a vágyott megfejtést, vagy okunk lehet hitelt adni a szélsőséges gondolatoknak? Féljünk attól, hogy holnapra kitúr a munkahelyünkről az MI? Vagy éljeneznünk kéne, hogy leáldozóban az unalmas, feleslegesnek érződő feladatok kora, és végre megvalósul a tiszta örömmel és passzióból végzett munka világa utópia?

A mesterséges intelligenciát övező hype több holmi hóbortnál: napról napra változtatja meg a rutinról alkotott, fixnek hitt gondolkodásunkat, ahogy rádöbbenünk, mi mindenre lehetünk képesek a mesterséges intelligenciával. Nem meglepő, hogy a munka világára is az internet felbukkanása és tömeges terjedése óta nem látott hatással van – ha nem még jobban.

Munkaerőpiaci kihívások és legfőbb trendek

Túl egy koronavíruson, energiaválságon és háborús infláción a 2020 előtt jellemző pezsgő, kockázatvállaló munkavállalói attitűd, ha nem is tűnt el, jócskán visszaszorult. Magyarországon speciális helyzet alakult ki: bár az emberek nem váltani akarnak elsősorban, de a magasabb fizetés reményében megteszik. Ha el is nyernek egy új pozíciót, nem váltanak rögvest, hanem alkualapként tekintik a kapott ajánlatot, hogy a meglévő munkahelyükön harcoljanak ki számukra előnyösebb feltételeket. A kulcsszó a biztonságra törekvés: kiszámítható, stabil körülményekre és jövedelemre vágynak leginkább. A munkavállalói oldalon sem dőlhettek hátra a vezetőségi tagok: a kata kritériumainak változása és ágazati tündöklés és a hanyatlás előszele (pl. éptőipar, vendéglátás) szektorszintű mozgásokat eredményezett munkavállalói körben. A cégtulajoknak is be kellett látni, hogy forintosítható a versenyképességük.

Ebbe a nem éppen tehermentes közegbe szivárog be a mesterséges intelligencia lehetősége. Magyarországon még csak egy-két úttörő használója van a mesterséges intelligenciáknak – a lelkes egyetemistákról nem beszélve –, így a tényleges tapasztalatokról szóló elemzés még nem áll rendelkezésünkre. Nemzetközi trendkutatás azonban akad a témában: a Microsoft által készített munka trendriportból kiderül, hogy az emberek 49%-a fél attól, hogy a munkáját fenyegeti az MI, de a többség kifejezetten nyitott felé. Háromból 4 ember ráruházná az adminisztratív terheit, használná elemző vagy kreatív munka segítségére, és még ennél is magasabb arányban használnál információszerzéshez, meetingösszefoglalók és napi teendőlisták összeállításához.

Mit vesz el tőlünk a mesterséges intelligencia?

Március végén a Goldman Sachs befektetési bank közölte: 300 millió állást válthat ki a mesterséges intelligenciák használata. Ez az arány azt jelenti Európára nézve, hogy az itt betöltött munkakörök negyede szűnne meg abban a formában, ahogy ma ismerjük. A Világgazdasági Fórum májusban közzétett Future of Jobs Survey kutatása szerint a világ cégeinek 75%-a tervezi MI-k valamilyen bevonását a működésükbe, amely azt jelenti, 69 millió állást hoz létre, 83 milliót szüntet meg, ezzel globálisan 14 millió állást (összesen 2%-ot) tüntet el. Mindemellett – ezen és egyéb kutatásokra hivatkozva – Stubnya Bence áprilisi összegzőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy „munkákat és nem munkahelyeket szüntet meg a mesterséges intelligencia”.

Kihívások és potenciál

A mesterséges intelligenciák felhasználásának csak a fantáziánk szab határt. Jelen pillanatban felbecsülni sem tudjuk, hogy mekkora hatással lesz majd a munkaerőpiacra, a munka világára. Az azonban bizonyos, hogy mint minden technológiai forradalom, gyökerestül átalakítja azt.

A Z generáció munkaerőpiacra lépésével, megváltozott tartalomelőállítási és -fogyasztási szokásaival, gondolkodásával és magasabb fokú érzékenységével együtt megváltozott az is, hogy milyen készséges és kvalitások számítanak előnyösnek, preferáltnak a munkaerőpiacon. Ilyen az általános, széleskörű ismertség egy adott témában, és a képesség, hogy a speciális részleteknek hatékonyan utánajárjon valaki. Ilyen az önállóság, rugalmasság, tanulékonyság és nyitottság. Ezek a mára preferált készségek mind-mind olyanok, amelyek a mesterséges intelligenciák ma ismert formáival kiegészülve teljesen más szinten teszi még alkalmasabbá a vágyott munkavállalói közeget.