berkébe, hogy jogosan tesszük fel a kérdést: hogyan tovább? Az élet vele kézenfogva megy tovább vagy szigorúan az asztalra csapunk, hogy eddig és ne tovább?
A fejlesztések kérdéséről
Az AI-fejlesztések rendkívül szerteágazóak, de egy dolog már biztos: ha korábban így is volt, ma már biztosan nem kutatólaborokból kerülnek ki ezek az újítások, hanem big-tech cégek kezei közül. Az akadémiai környezetet már a múlté, a jövőben az ipari lesz a nyerő, főleg úgy, hogy a különböző fejlesztők nagy erőkkel igyekeznek maguk mögé szorítani a másikat.
Ugyan a NVIDIA az egyik legnagyobb fejlesztő a mesterséges intelligencia
terén, néhány hónappal ezelőtt a cég vezérigazgatója kijelentette, hogy
az AI-technológia terén szabályozásokra van szükség, mind törvények,
mind társadalmi normák vonatkozásában, hiszen a túlzott fejlődés nem
mindig jó irányba visz. Főleg, ha nincs revízió alá vonva. Maga Elon Musk is azon a véleménye van, hogy a fejlesztések lassítására van szükség - bár, egyesek szerint ő is csaak azért mond ilyen és ehhez hasonló dolgokat, hogy másokat lassítson és közben leelőzze őket.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon ezzel a céllal a szemük előtt a fejlesztők odafigyelnek-e arra, hogy átgondoltan, kockázatoktól mentesen történjenek a dolgok? Sajnos, a válasz erre a kérdésre sok esetben a "nem". Mivel a versenytárs legyőzése a fő cél, bizony néha elmarad az etika. Apróbb kellemetlenségek, mint a ChatGPT által generált szöveg teljes értelmetlensége, nem az egyetlen probléma, ami felvetette a fejét. Ott van a mesterséges intelligenciával létrehozott deepfake bosszúpornó, az önvezető autókkal kapcsolatos bal- és halálesetek és az arcfelismerő szerverek pontatlansága. A lentebb részletezett törvényjavaslat is kimondja, hogy az olyan AI-rendszerek, amik veszélyeztetik az emberek biztonságát, megélhetését és jogait, korlátozásra érettek meg.
Itt jönnek képbe a törvények
Ennek megfelelően a viták és törvényjavalsatok száma is emelkedik, jócskán. Előbbi a 26-szorosára nőtt 2012-2021 között, utóbbi pedig 2016-2022 között a 37-szeresére. A jogalkotók és döntéshozók a mesterséges intelligencia szabályozása mellett teszik le a voksot.
Unió szinten az első átfogó szabályozást az AI Act hozhatja el. Két év elteltével az uniós jogalkotás elfogadta a tervezetet, amely a jövőbeni, európai mesterséges intelligencia működésére vonatkozik. Nem csak a generatív modellek, hanem a „általános célú mesterséges intelligencia rendszerek (GPAIS)" alkategóriába tartozó eszközökre is vonatkoznának korlátozások, szabályok. Az Európai Parlament kijelentette, hogy több alkalmazással kíván foglalkozni az eredeti tervezetben foglaltaknál, köztük olyan rendszerekkel, amik „befolyásolhatják a demokratikus folyamatokat, választásokat” és „általános célú mesterséges intelligencia”-val, mint pl. a ChatGPT.
Ezen törvények előterjesztésével kettős cél lebegett a javaslattevők szeme előtt: egyrészt az AI-rendszerek használata során jelentkező kockázatok kezelése, másrészt az is, hogy a fejlesztéseknek ne állják útját.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése