keresés

Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "floppy-tól az instagram" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése
Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "floppy-tól az instagram" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése

2020. május 8., péntek

Képmegosztás: floppy-tól az instagram-ig

A kezdetek


Az emberek mindig is szerették megörökíteni, lerajzolni, amit láttak. A számítógépek elterjedésével és segítségével ma már ezt meg is oszthatjuk egymással nagyon könnyen.





A legelső eszköz, amivel megmutathattuk egymásnak a képeinket, a valós előhívott fotó után, a floppy lemez volt. A hajlékonylemez (magyar átírással flopilemez) adattároló eszköz, ami egy mágnesezhető felületű vékony, hajlékony lemezből és egy azt védő négyszögletes, keményebb műanyag tokból áll. Az IBM fejlesztette ki. Lemezek több méretben készültek, a legelterjedtebbek a 8; 5,25 és 3,5 hüvelykes (collos) méretűek voltak. Elterjedt adattároló volt az 1970-es évek közepétől az 1990-es évek végéig. Mára már az internet fejlődésével és a CD, DVD elterjedésével kiszorult a használatból. A CD optikai tároló, amely hang, kép, valamint adat digitális formátumú tárolására használatos. Az első kereskedelmi forgalomba került CD 1982. augusztus 17-én készült el. A DVD meg már nagyobb tárhelyű, videók tárolására is alkalmas. De a hordozható adattárolók közül az USB vagy pendrive lett a legnépszerűbb. Az internet berobbanásával és gyors fejlődésével azonban nem volt esélyük. A weboldalakon, közösségi médiák felületein bárkivel megtudsz osztani bármit pár kattintással. Az okostelefonok, laptopok elterjedésével a helyhez kötöttség is megszűnt. 

A legelső közösségi felületek közül a két legnépszerűbb a myVIP és az IWIW. A myVIP magyar ismeretségi hálózat, ami 2006. április 8-án kezdte meg működését. Megjelenésekor ez a rendszer már nem számított újdonságnak, hiszen ekkorra már csaknem 4 éve létezett a sokban hasonló WiW (illetve iWiW), és néhány hónapja a Barátikör.com is. Az iWiW magyar közösségi weboldal volt, egyike a világ legelső ismeretségi hálózatainak. A szolgáltatás 2002. április 14-én kezdte meg működését WiW néven, 2005 és 2010 között a leglátogatottabb magyar weboldal volt, amíg 2010 márciusára az ötödik helyre nem esett vissza.

A Facebook megjelenése


Aztán megjelent a Facebook, ami az összes eddigi közösségi felületnél nagyobb népszerűségre tett szert. A Facebook amerikai alapítású közösségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte meg működését. Eredetileg Thefacebook-nak hívták. Az egyik legnagyobb ismeretségi hálózat a világon, amely 2011 februárjára már több mint 637 millió regisztrált felhasználót számlált. A Facebook a világ leggyakrabban használt szociális hálózatává vált a 2009. januári Compete.com rangsorolása alapján, az aktív havi felhasználók száma szerint, megelőzve a MySpace nevű közösségi oldalt. A rendszer használata ingyenes, egy egyszerű regisztrálással lehet meghívás nélkülhozzá csatlakozni, szemben a 2010 végéig meghívásos alapon működő magyar iWiW-vel. A felhasználók létrehozhatnak egy személyes profilt, kapcsolódhatnak ismerőseikhez, csoportokhoz és rajongói oldalakhoz egyaránt, valamint üzeneteket válthatnak és eseményeket szervezhetnek. Az üzenőfalon keresztül híreket, információkat, weboldalakat és videókat is megoszthatnak egymással. Városok, munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy régiók (például Magyarország) által szervezett közösségekhez csatlakozhatnak, és érhetnek el bennük másokat. A saját hálózaton belül a mások adatlapja részleteiben is látható, míg más közösséghez tartozó felhasználó adatlapja nem, de ez függ a felhasználók egyedi beállításaitól is.

De a Facebook egyeduralma lehet, hogy nem tart sokáig. Az Instagram egyre népszerűbb a fiatalok körében is. 

Új közösségi oldalak megjelenése

Az Instagram fényképek és rövid videók megosztásán alapuló közösségi hálózat. A felhasználók fényképeket és videókat tölthetnek fel, amelyeket feliratozhatnak, különböző művészi hatású effektekkel/szűrőkkel láthatnak el, beállíthatják a készítés helyét, majd ezt követően a képeket, videókat megoszthatják másokkal.


A másik alkalmazás, ami nagyon népszerű, a Snapchat. A Snapchat multimédiás üzenetküldő alkalmazás, melyet Evan Spiegel, Bobby Murphy és Reggie Brown, a Stanford Egyetem volt diákjai hoztak létre, majd később megalapították Snap Inc., (eredetileg Snapchat Inc.) nevű vállalatukat. A Snapchat egyik legnagyobb előnye, hogy a képek és üzenetek csak rövid ideig elérhetők, majd eltűnnek és elérhetetlenné válnak. Az alkalmazás fejlődése során eljutott a személy-személy fotómegosztástól a "Stories", valamint a "Discover" segítségével a 24 órán át elérhető tartalmakig és a márkák által megosztott rövid, szórakoztató reklámokig. A Snapchat figyelemreméltónak bizonyult, mint feltörekvő, új social media platform, mert nagy hangsúlyt fektet a virtuális matricákkal és a bővített valóságos objektumokkal kölcsönhatásban álló felhasználókra. 2017 májusától a Snapchatnek 166 millió napi aktív felhasználója van. Ezek a közösségi felületek egyre jobban fejlődnek és sok funkciót le is másolnak egymásról.

Külföldön még nagyon népszerű a Twitter. A Twitter ismeretségi hálózat és mikroblog-szolgáltatás,mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket vagy egymásnak szánt üzeneteket írjanak. 

De megjelentek külön képmegosztó weboldalak is.



Új módjai a képmegosztásnak


A Tumblr, stilizált formájában: "tumblr.", egy mikroblogok írására alkalmas felület, melyeken szövegeket, fényképeket, videókat, linkeket, idézeteket és hangfelvételeket lehet megosztani egy rövid blogon keresztül. A felhasználók követhetik egy másik felhasználó blogját, vagy akár sajátot is szerkeszthetnek. A szolgáltató az oldal egyszerűségét hangsúlyozza.

A Pinterest egy amerikai közösségi képmegosztó weboldal. A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a regisztrált felhasználók témák szerint rendezetten fényképeket osszanak meg egymással.

A Flickr egy ingyenes fényképmegosztó weboldal, web 2.0-s web szolgáltatás és online közösségi platform. Privát képek megtekintésének megosztásán alapuló népszerűsége mellett a szolgáltatást sok blogíró is használja fényképtárhelyként. Népszerűségét azok az innovatív, online közösség számára alkalmas eszközei is növelték, amik lehetővé teszik a képek címkékkel való ellátását és böngészését. (Példa az ún. folksonomy címkéző.) 

A sok képet a telefonon nehéz tárolni, úgyhogy sok online tárhely és felhő is kialakult.
A Fortepan fényképgyűjtemény online archívum. Az online fotóarchívumban minden kép Creative Commons licenc alatt, szabadon felhasználható. A fotógyűjteménynek se hivatalos neve, se tárolási helyszíne, se számlaszáma nincs, azonban 2010 augusztusa óta online hozzáférhető. Többnyire 1900 és 1990 között készült fényképet tartalmaz, amelyekből közel 80 ezer online elérhető, letölthető és a forrás megjelölésével szabadon felhasználható.

A Google+ (Google Plus, néha rövidítve G+) a Google Inc. által üzemeltetett, HTML5-alapú internetes ismeretségi hálózat, amelyet 2011. június 28-án indítottak el, és folyamatosan fejlesztenek, amelynek célja - önmeghatározása szerint -, hogy „az internetes megosztást a valóságoshoz tegye hasonlóvá”. Kezdetben zárt, illetve félig nyílt - korhatáros - rendszerként működött, 2011. szeptember 20-tól bármely 18 éves kor fölötti személy regisztrálhat, azóta korhatárt is lépésről lépésre csökkentették. A Google Safety and Security blogján Ben Smith 2018. október 8-án közzétett egy bejegyzést, mely szerint a Google+ szolgáltatást a magánfelhasználók számára 2019. április 2-án leállítják. 

De az androidos telefonokon a GoogleFotók, az Apple termékeken az iCloud Fotók felhő tárhelyek is sokat segítenek a fényképek megőrzésében. Ennek ellenére, hogy ennyi lehetőség van, kezd kialakulni egy réteg, akinek újra fontos a kézzel fogható fényképek készítése, a bakelit lemez, az analóg fényképezőgép. Lehet, hogy ezek újra vissza fognak térni? Nagyon sok fotót készítünk, sokszor nem is jók. Az analóg gondolkodásmód, hogy egyszer csinálj, de akkor jó képet, hasznos szemléletmód lenne. A tudatosság ezen a téren is kezd utat törni. Nem mindegy, mit osztunk meg és hol. Sokan visszaélnek a megosztott képekkel. Figyeljünk oda, vigyázzunk kivel osztunk meg és mit. Ha mindenki tudatosabb, átgondolja, hogy mit tesz ki, sokkal kevesebb probléma lenne. Használjuk jól az internetet és akkor nem lesz más, mint az emberek kapcsolatát segítő hely, ami segít ha távol vagyunk egymástól.

2020. május 28., csütörtök

SZEMLE 2020. TAVASZ/NYÁR

TARTALOM

ÁLHÍREK
Bácskai Anna Amália: A majdnem halálos halálsugár
Kapás Dániel Péter: Hírek, álhírek és egy világjárvány

KARANTÉN
Kovács Attila: A koronavírus és az internetes szolgáltatások
Jurácsik Virág: A Zoom adatvédelmi botrány
Csábi Evelin: A Google lépései a koronavírus okozta helyzet megsegítésére
Boros Vivien: Goodbye privacy - azaz személyes adataink felhasználása a koronavírus idején

FÉLTETT JOGAINK
Kovács Emese: Az adatvédelem fontossága
Besze Dóra: Mindenki nyitott könyv, avagy hogyan válik azzá amint beszerez egy okostelefont
Lányi Gusztáv Dániel: Az adatvédelem és a kommunikáció kompromisszumai a Facebookon
Nagy Ramóna: Facebook a mai világban
Sajbán Márton Ivor: Vesztegetés vagy segítség?
Weibl Kinga: A szerzői jog szövevényes labirintusa

JÖVŐKÉPEK
Szatmári Mária Terézia: Digitális nomádok, coworking, mobilitás
Rigó Rebeka: A mobil hálózatiság jövőképe - neonomádok és homeworking
Kovács Krisztina: "Tudnak a gépek gondolkodni? "
Nagy Lili: Mindennapi robotika – avagy építsen Ön is robotot!

WEBTARTALOM
Guld Csenge: A "nagy streamingháború"
Benke Tamás: Tartalomkezelő megoldások személyes weboldalak létrehozásához
Madácsy Tímea: Könyvre épült internetes mikrokozmoszok
Ágoston Szász Katalin: Párhuzamos valóságok: nyomtatott és eletronikus könyvek – a Gutenberg Project és a MEK fontosságáról
Takáts Enikő: A mémek hatalma a digitális kultúrában


VISSZATEKINTÉS
Reegn Frigyes: Szent Tamás és a lyukkártyák - A digitális bölcsészet kezdetei
Pécsi Anita: Az Index.hu története (Internetto-Uj Péter)
Szabados Réka: A Wikipédia története
Gyenes Anna: Az Amazon.com fejlődéstörténete - Az évszázad egyik legsikeresebb startupja
Kovácsné Fok Melinda: iWiW: A legsikeresebb magyar közösségi oldal története
Becz Viktória: A Facebook hatalomátvétele -Kettősmérce : lehetőségek és veszélyek a közösségi oldalon
Gyurek András: A fájlmegosztás története (P2P, torrent)
Téglás Emma: Képmegosztás: floppy-tól az instagram-ig
Kálmán Tímea Mónika: Youtube történelem és további napjainkban népszerű videomegosztó oldalak felsorolása
Farkas Gabriella: Apple napjainkban - As American as apple pie



2020. TAVASZ - SZEMLÉZETT HÍREK

2021. november 2., kedd

A képmegosztás története, jelene


A fényképmegosztás

Már az ősidők óta jelen van a képmegosztás, gondoljunk például a barlangrajzokra ,(szobrokra), festményekre, rajzokra, analóg fotókra. Ezek zöme ma is jelen van, viszont nagyban átvették a helyüket a digitális fényképek.
A mai képmegosztás előzményének tekinthető például a postai úton küldött, előhívott fényképek. Vagy ezen képek továbbadása barátoknak, rokonoknak.
Ma már másként tekintünk ezekre a dolgokra. Napjainkban elég egy fotó továbbítására pár másodperc is. Ráadásul nagy szerepe van az életünkben a különböző képmegosztó közösségi oldalaknak. Például Facebook, Flickr, Google fotók,Twitter, Instagram, Pinterest, stb.... Ezek miatt a fényképek megosztása új értelmeket nyert. Az online tartalmakkal ma már gyakran pénzt is keresnek az ismert (vagy kevésbé ismert) emberek, felhasználók.

Egy kis történelem

Fényképezésről:

"Hogy készül gyakorlatban a fénykép…?
Lényegében a fényképezés során irányított fotokémiai folyamatok játszódnak le. A fény rávetül a fényérzékeny anyaggal bevont felületre, minek következtében a fényérzékeny anyagban a fény fotokémiai változásokat eredményez.
A gyakorlatban ezüstsókat használtak fényérzékeny anyagként, melyet zselatinba ágyazva vittek rá az átlátszó hordozóanyagra. A fényképezőgép zárszerkezetének nyitásakor (exponálásakor) a nyílás előtt lévő tárgyak képe rávetítődik a fényérzékeny anyagra, és ott rejtett (látens) kép jön létre. Ahhoz, hogy a kép látható legyen elő kell hívni, így jön létre a negatív kép. Amikor negatív képen keresztül újabb fényérzékeny réteget világítunk meg, létrejön a valóságnak megfelelő pozitív kép."
-A fényképezés történetéről itt olvashatsz több érdekes információt.



Digitális fénykép:

Működése: A beérkező fény a tükörről feljut a pentaprizmába, onnan pedig a keresőn keresztül láthatjuk a képet. A tükör az exponálás pillanatában felcsapódik, így a film előtt már nem képez akadályt.



Története:

Ahogy kialakult a 19.század közepétől a fényképezőgép úgy folyamatosan fejlődött a képek megosztása is.
Az első színes kép 1861-ben készült, viszont a gépek piaci bevezetésére csak 1963-ban került sor.
Az első LCD kijelzős kamera 1994-ben került forgalomba, majd 2004-ben a LED kijelző kezdte meg a hódítását.
Majd elért egy olyan szintre, ahol a fotográfia maga külön helyet kapott a mindennapokban.
A 19. és 20. század fordulóján nőtte ki magát a fényképészet külön művészeti ággá.
Érdekes videók a fényképezéshez kapcsolódóan: itt

Mobileszközök:

A telefonok kezdetben csak telefonálásra használták, csak később nőtte ki magát.
Elsőként rádiótelefonok jelentek meg, így ezek története körülbelül a második világháborúig nyúlik vissza (1947). A kézi rádiótelefonok 1983-óta elérhetőek.
Az első teljesen automatikus hálózatokat (1G generáció) az 1980-as évek első felében hozták létre.
Az első okostelefon a '90-es években jelent meg. Ez még nem az az okostelefon, amit ma nevezünk ennek, de a kortársaihoz képest már sokkal előrehaladotabb volt.
Később a telefonokkal már képeket is lehetett készíteni.

Az internet története:

Az internet régen nem volt ilyen multimédiás, mint most.
Kezdetben az 1969-as években katonai fejlesztések alapja volt.
1972-ben született meg az első e-mail program, majd két évre rá vált ismertté az "internet" , mint kifejezés.
A dotkom válság (.com): Ma már nem okoz változást és fejlődést, ellenben a fájlmegosztással. A fájlmegosztás története nagyjából egyidős a web történelmével, mivel a célja az információmegosztás volt. A kilencvenes évek közepétől már nem csak kutatási információkra használták az internetet, hanem az már kezdett betörni a háztartásokba is. Így már hétköznapi témákat is tartalmaztak. A technológia fejlődésével nőttek a felhasználók igényei is, jellemzővé váltak a nem szöveges tartalmak megosztása is, mint például a képek és a hanganyagok.


Közösségi média:

  • 2002-picasa (szoftver és webgaléria)
    • Fényképek kezelésére, rendezésére, módosítására használható számítógépes program. Egyszerűen végezhető vele színkorrekció, vörössszem-eltávolítás és képkivágás.
    • A Picasa Web Albums ad lehetőséget 1GB adat tárolására a weben (2006-tól), hasonló működésű mint a Flickr.
    • Bővebben itt: Picasa
    • Képnézegető is egyben. A képek albumokba rendezhetőek.
    • 2016 februárjában a Google lekapcsolta ezt a szolgáltatását. 
  • 2004-facebook Mark Zuckerberg jóvoltából.
  • 2005-az első YouTube videó
  • 2006-első tweet
  • 2004. Flickr
    • Olyan fényképmegosztó portál, ahol albumokba szervezhetjük a fotóinkat. De simán böngészhetünk különböző témájú képeket is. A képeket véleményezhetjük is és elérhetővé tehetjük saját csoportjaink számára.
    • Részletes leírás a használatához: https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/evilag/flickr-osszuk-meg-fotoinkat
  • 2010- az első Instagram kép (post)
  • 2010. március- Pinterest
    • A Pinterest ehetővé teszi, hogy a regisztrált felhasználók témák szerint tudjanak keresni, képeket rendezni és azokat megosztani egymással.
  • 2012-google drive
    • Különféle dokumentumok tárolására alkalmas felhő felület. Linket megosztva bárkinek megadhatjuk a fájljaink elérését, hogy ők azokat láthassák, letölthessék, szerkeszthessék.
  • 2015-google fotók
    • A google fotók elődje volt a Picasa. Ez is egy fotómegosztó oldal. Sajnos itt már nem lehet könyvtárakba helyezni a fotókat, mint a Picasanal lehetett.

A mobiltelefonok megjelenése is sokban járult hozzá ahhoz, hogy manapság már a képmegosztás egy teljesen hétköznapi dolog. Napi több száz (vagy ezer) kép megosztására és böngészésére is képesek vagyunk (persze ennél többre is van kapacitás a technológiát tekintve).
Ha jobban bele gondolunk a telefonunk sok dolgot helyettesít az életünkben. Mint például az óránkat, (ébresztőóránkat), MP3 zenelejátszónkat, térképünket, iránytűnket, zseblámpánkat, számológépünket, jegyzetünket (helyettesítve a papírfecniket), videókameránkat és fényképezőgépünket, de még sok más használati eszközeink pótlására is alkalmas.



Mivel elég előkapni a telefonunkat a táskánkból vagy zsebünkből, így nem szükséges magunkkal hordani a példákként felsoroltak bármelyikét. Ez a kényelmi funkciója a mobiltelefonoknak előidézte, hogy a képmegosztás is gyorsabbá és hétköznapivá váljon.

Az emberek nem csak manapság, hanem régebben is szerették egymással megosztani a fényképeiket a korhoz megfelelő formátumban. 1970-ben például analóg fotókként, postai úton.
A digitális fényképezőgépek megjelenésével (1980) kezdett el felgyorsulni a képek megosztása. Hiszen így már nem volt szükség a fényképek előhivatására sem, hanem akár DC-re, DVD-re, Floppy-ra írva át is tudtuk adni a barátainknak, amit aztán ők a számítógépbe helyezve meg is tudtak tekinteni.
Így 1980-ban a floppyk, CD-k, DVD-k nagy szerepet kaptak a fájlok megosztásában.
Később az internet betörésével (1990) már könnyebben, gyorsabban még több képet tudtunk továbbítani barátaink, rokonaink részére.
Amíg e-mailben privát üzenetekként osztottunk meg képeinket egymás között, ma már a közösségi médiák megjelenésével (2000) és fejlődésével új korszak kezdődött a fényképezés és kép megosztásának világában. Ez mindennapos tevékenységgé vált.

Gondoljunk csak akár a reggeli kávénkra (vagy más kávéjára, amit láttunk, mert küldte egy barátunk vagy csak az instát görgettük), amit miközben fogyasztunk esetleg már meg is osztjuk egy barátunkkal. Vagy esetleg Instagramra csinálunk storyt róla, ne adj' isten kitesszük a nagy nyilvánosságnak a Facebookra posztként.
És mind ezek pár másodpercbe, maximum 1-2 percbe kerülnek.
Sok időt töltünk a képek böngészéseivel is. Legyen szó a szabadidőnkről, utazás közben a buszon zötykölődve, vagy akár munka közben lefoglalni magunkat. De mára már sokaknak lett a munkája, és nem csak holmi időtöltés számukra a képek keresgélése, nézegetése és gyártása, hanem ez már sokak munkáját is jelenti (fotósok, hírdetők, "instacelebek").