Kevés olyan embert tudnánk felsorolni a környezetünkből aki még nem rendelkezik okostelefonnal. Nagymamák, nagypapák, nagybácsik, bárki. Miért is okolhatnánk ezért őket? Hiszen olyan sok mindent megkönnyít. Ez igaz is, valamint nem is konkrétan vele van a probléma, hanem, hogy mások milyen adatainkhoz férnek hozzá a készülékünk segítségével.
Merre járunk
A helyadatok lekövetése eddig sem volt ismeretlen senki számára, azonban sohasem tudtuk, hogy mekkora mértékben követnek minket. A New York Times feldolgozott egy kiszivárogtatott adatbázist, amiből kiderül, hogy sokkal jobban ránk látnak mint azt eddig gondoltuk. Konkrétan egy nyomkövetővel a zsebünkben közlekedünk. Sokan attól rettegnek, hogy a telefonjukon kersztül lehallgatják őket vagy a beszélgetéseiket, azonban ennél sokkal könnyebben és legálisan juthat információhoz akinek szüksége van rá. Az ilyen adatok gyűjtésére külön iparág épült ki, amit az átlagemberek nem is vesznek észre. Léteznek olyan cégek amik hatalmas adatbázisokban őriznek különböző emberkről mindenféle adatokat, leginkább helyadatokat. Egy átlag felhasználónak viszont nagyon hasznos az okostelefonok helymeghatározó funkciója. Gondoljunk csak a térkép alkalmazásra, fittness applikációra vagy a taxirendelő funkcióra. Az a baj, hogy néha nem is tudunk arról, hogy figyelnek minket. A NYT-hoz került fájl összesen 50 milliárd adatpontot tartalmaz, amit 12 millió amerikai lakos telefonjáról szedtek össze, ide számítva a helyadatokat is.
Hogyan is néz ez ki?
Amikor a telefonok lehallgatásáról, de ebben az esetben a nyomonkövetéséről beszélünk először techcégekre, internetes szolgáltatókra vagy telekommunikációs cégekre gondolunk. A valóság azonban, hogy nagyon sok olyan cég működik amiket kevesen ismernek, viszont kifejezetten a helyadataink gyűjtésére szakosodtak. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ezek a cégek kiadnak egy szoftverfejlesztői készletet amit az appgyártók könnyen és egyszerűen be tudnak építeni az appokba.
Ezzel olyan fejlesztéseket tudnak hozzáadni a már meglévő alkalmazásukhoz mint például a facebook hirdető felülete. Úgyanígy adhatják hozzá a felhasználókat követő és a helyadatokat rögzítő fejlesztést is. A lényeg az egészben, hogy a beépítésért az alkalmazást készítők pénzt kapnak, így a letöltött applikáció rögtön az ilyen cégekhez repíti a helyadatainkat. Ilyenkor már teljes mértékben kikerült az irányításunk alól. Természetesen valamelyik cég csak az app személyre szabására használja ezt a funkciót, azonban vannak olyanok akik kereskednek ezekkkel. Eladják az adatainkat hirdetési cégeknek vagy adatbrókereknek akik még több információ hozzáadásával tovább kerskednek velük. Olyan brutalitásokba nyúlik a folyamat, hogy ha a helyadatokat hirdetési azonosítóval adják azon sem lepődhetünk meg ha kifejezetten személyre szabott hirdetések jönnek velünk szembe az utcán. Ami még érdekes, hogy tényleg bármelyik alkalmazás képes erre amelyik használja a helyadatainkat kezdve az időjárásjelentő appoktól egészen a közössögi appokig.
Miért ilyen egyszerű?
Sajnos a felhasználói adatok gyűjtése nem tartozik a leginkább szabályozott és ellenőrzött területek közé. Az Egyesült Államokban céges adatkezelési szabályzatokat hoztak létre az adatok biztonsága érdekében, de jellemzően ezeket nem szokták betartani. Szövetségi adatvédelmi törvény nélkül pedig szinte bárki szabadon gazdálkodhat az információkkal. Szerencsére az Európai Unióban némileg komolyabban tekintenek erre a területre (GDPR).
"Azt mondták anonim"
Amikor egyes helyeken a gyanutlan felhasználó megadja az adatait megynugszik, hiszen oda van írva, hogy anonim tárolják az adatokat. Ez némelyik esetben így is van és nincsenek felhasználókra lebontva az összegyűjtve az adatok. Azonban létezik a másik eset is, amikor viszont az adatok megmaradnak összekapcsolva a felhasználóval. Ebben a felállásban már teljesen lényegtelen, hogy nevet is társítunk-e az adatokhoz, hiszen innen már nem nehéz kikövetkeztetni kinek is az adatai. Így tudnak könnyedén sajtósok hírességeket követni. Ki tudják következtetni mikor utaznak el, mikor nem töltik otthon az éjszakát, stb.Kockázat és lopás
Az adatok kiszivárogtatásának nem is az átlag emberek esetében lesz nagyobb következménye. Mi történik ha mondjuk Donald Trumpot, egy titkosszolgálati ügynököt vagy mondjuk a Fehér ház egyik alkalmazottját, esetleg kémállomásokon szolgálatot teljesítő katonákat követnek akiknek ha megszerzik a helyadataikat akár komoly nemzetbiztonsági probléma is történhet.
A helyadatainkat gyűjtő cégek soha nem halasztják el az alkalmat, hogy kijelentsék náluk biztonságban vannak az adataink. Ez természetesen nem igaz, hiszen ami ellopható azt el is fogják lopni. Ezt tudván érdemes elgondolkodni olyan dolgokon, hogy például egy zseblámpa appnak miért kéne tudnia a helyadataimat?
Megoldás
Ha nem is teljes mértékben, de indulásnak jó a szabályzás amit Január 1-én hoztak be Kaliforniában. A CCPA névre hallgató adatvédelmi szabályozás olyan kedvezőnek bizonyult, hogy meg is kapta a GDPR-lite nevet. A jogvédők és az adatvédelmi szakértők úgy gondolják, hogy ez még mindig nem elég és a szövetségi szabályozásban tudják elképzelni a jövőt, ugyanakkor annyira azért tetszetős az ötlet, hogy jelen állás szerint még tucatnyi államban hoznak majd ilyen vagy ehhez hasonló szabályozást.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése