iWiW vs. Facebook
Az utóbbi
tíz-tizenöt esztendőben a web a mindennapi életünk részévé vált. Elérését
megkönnyítették az okostelefonok, ahol egy érintésre az internet és a social
media világában találhatjuk magunkat.
Mindezek pedig
változást idéztek elő a társadalmi kapcsolatainkban s szabadidőnk
felhasználásában egyaránt. Nem kell szociológusnak vagy más
társadalomkutatónak lennünk ahhoz, hogy ezeket a változásokat ne
érzékelnénk.
Saját
tapasztalatból kiindulva látom, hogy egyre többen csatlakoznak valamely
közösségi oldalhoz, kortól,nemtől függetlenül.
A legelső
közösségi platformok a 2000-es évek elejéig nyúlnak vissza. Talán többen
emlékezhetnek az IWIW-re ,
amely a Facebook térhódítását megelőzően Magyarország egyik legnépszerűbb
weboldala volt.
György Péter,
aki jelenleg az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója, a
következőképpen vélekedett a magyar fejlesztésű oldalról:
,,Kivételesen
egyszer, ez a vállalat megelőzött valamit. Volt három és fél év előnye.
Sejtelmünk sem volt arról, hogy Magyarországon az IWIW mi lesz, nem tudtuk,
hogy mit találunk fel, mire megtudtuk, már késő volt."
Az IWIW-hez
hasonlóan több azonos célú közösségi hálók is működtek a piacon, mint a MyVip
vagy a Privi.hu. De ebben az időszakban, különösen a fiatalok körében lett
közkedvelt az MSN vagy a MySpace, melyek az előbbi két példával ellentétben
külföldi fejlesztésűek voltak.
A számos
választék ellenére mégis egyetlen közösségi oldal kerekedett fölül mind felett
, ez pedig a Facebook, mely egyszerű egyetemi diákhonlapból világméretű
közösségi hálóvá nőtte ki magát.
Alig tíz
esztendő leforgása alatt felhasználóinak száma elérte az 1 milliárd főt,
2018-ban pedig a 2 milliárdot.
Az abszolút győztes-,,Likevadász"
Mégis minek
köszönheti a népszerűségét?
A Facebook egyik
legismertebb fejlesztése az un. Like vagy magyarosan Lájk gomb, mellyel
kifejezhetjük tetszésünket vagy nemtetszésünket a posztolt kép, írás
kapcsán.
Mégis mostanság
a fejlesztők fontolóra vették, hogy elrejtik a posztok olvasói elől azt, hányan
kattintottak rá a reakciógombra. Ennek oka, hogy számos Facebook használó
(különösen a fiatal korosztály) a lájkokkal méri elismertségét. Elkezdenek
kifejezetten ,,lájkvadász" képeket posztolni, hajtja őket a megfelelési
vágy és elismertségért való sóvárgás. Mindezek pedig a személyiség torzulásához
vezethetnek. Biztosan magunk is megtapasztaltuk, hogy általunk megosztott,
érdekesnek tartott posztra nem kaptunk kellő reakciót,míg egy számunkra érdektelen,
értékkel kevésbé bíró poszt több száz Lájkot zsebelt be.
Klikkmarketing és a többiek
Persze számos
haszna is lehet egy ilyen funkciónak. Egyre több szolgáltató fedezi föl a
Facebook nyújtotta lehetőségeket. Pár kattintással elkészíthetünk
vállalkozásunknak egy profilt ,ezzel népszerűsítve tevékenységünket. A
profitlehetőséget jól mutatja, hogy külön tanácsadók,
,,klikkmarketingesek" segítik a tapasztalatlan vállalkozót, hogyan növelje
oldalának népszerűségét, amivel bevonzhatja a potenciális vásárlókat.
Ezen kívül több kulturális intézmény készít Facebook oldalt, ahol megoszthatja
az aktuális programkínálatát, tevékenységét a virtuális közönséggel, ezáltal
egyre szélesebb tömegekhez eljuttatva azokat.
Különösen a
mostani járványhelyzetben vált igazán preferáltá a Facebook, ahol a szobában
online közvetítéssel vehetünk részt a különféle edzéseken, élő adásokhoz
kapcsolódhatunk, legyen az koncert,előadás vagy egy egyszerű baráti
beszélgetés. Sajnos a számos pozitívum mellett megsokasodtak az álhírek (fake
news) , amiket gyanútlan olvasók posztolnak ki oldalukon, ezáltal akaratlanul
dezinformálva ismerőseiket.
Már korábban is
bebizonyosodott milyen média hatalom összpontosul az oldal fejlesztőinek
kezében. Hillary Clinton szerint ,,egy olyan globális vállalat, aminek
olyan óriási befolyása van, amit még csak most kezdünk megérteni."
Mindez igaz
lehet, hiszen azáltal hogy a Facebook rendkívüli precizitással képes
megcélozni felhasználóit, rendkívüli profitra tesz szert. Ezt a hatékonyságot
fölismerve politikusok hatalmas összegeket költenek a platformon való
megjelenésükre, annak érdekében, hogy megnyerjék a választók szívét.
Emberek sokasága
fejezi ki véleményét a közéleti kérdésekkel kapcsolatban. Úgy tűnik virtuális
térben könnyebb hangot adni véleményünknek?
Veszélyzóna-Legyen Facebookun vagy sem?
Talán sokszor végig sem gondoljuk,
amikor magunkról, véleményünkről osztunk meg a közösségi hálón dolgokat, hogy
az akár veszélyes is lehet. Könnyűszerrel osztunk meg olyat, ami csak ránk és a
szűk ismeretségünkre tartozna, mégis akár illetéktelen kezekbe is kerülhet a
kezünkből kiadott információ.
Nem egy esetben
keveredett adatkezelési botrányba a világméretű vállalat. Legutóbbi botrányában
több száz millió felhasználójának adatait szolgáltatta ki okostelefonokat
gyártó cégeknek. Máskor pedig politikai manipuláció eszközéül használják a populáris oldalt.
Számos felhasználó döntött úgy, hogy törli magát a Facebookról, erre még egy külön kezdeményezést is elindítottak #Deletefacebook néven, melyben segítik a csalódott Facebook használókat, hogyan távolíthatják el profiljukat az oldalról.
Bármilyen félelmetes belegondolnunk, de aki csatlakozott a Facebbokra akarva vagy akaratlanul részese lett egy világméretű adatbázisnak. Számos előnye ellenére számolnunk kell azzal,hogy adatainkba bepillanthatnak. Mégis olyan sok előnnyel kecsegtet (kapcsolattartás távoli rokonokkal,ismerősökkel,programajánlatok,élő adások,reklámfelület stb.) , hogy nehéz mérlegelni mi a helyes lépés.
A döntés azért a mi kezünkben van.
A politikai hírdetések tartalmát nem ellenőrzi a Facebook
Bauer Kitti-Földesi Mihály Tamás-Varró Zsanett: A Facebook-hatás. In:Tudásmenedzsment XIV.évf. (2013) 2.sz. 86-97.p.
Bauer Kitti-Földesi Mihály Tamás-Varró Zsanett: A Facebook-hatás. In:Tudásmenedzsment XIV.évf. (2013) 2.sz. 86-97.p.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése