Hogy mégis milyen programok és emberek teszik ezt lehetővé, arról lejjebb egy rövid betekintés olvashattok.
Mindent elvakító Fehérség
Kína 2010-ben kiadta a maga úgynevezett Fehér könyvét, mely más országokban is létezik. Meghatározása szerint egy olyan könyv, mely egy szervezet/párt hivatalosnak tekinthető véleményét, állásfoglalását fogalmazza meg bizonyos témában. A könyv "18 olyan szabályt, rendelkezést és törvényt nevesít, melyek az interneten elérhető tartalmakat és az internettel kapcsolatos visszaéléseket szabályozza." Ezen kívül igen nagy nyomást helyez az öncenzúrára is és a kettő együtt képes arra, hogy kineveljen egy "süket és vak" generációt.
Nemzetközi felmérés a cenzúra gondolkodási szinten való beépüléséről
Egy friss kutatásban, melyet a Pekingi Egyetem és a Stanford Egyetem 18 hónapon át közösen végzett, közel 1000 kínai, Kínában tanuló diáknak adtak hozzáférést a "cenzúrázatlan világhoz". Az eredmények talán meglepőek lehetnek, de a tanulók fele egyáltalán nem élt a lehetőséggel, míg azok, akik használták a kapott kiskaput egyáltalán nem kerestek fel egyébként letiltott külföldi oldalakat. A kutatás eredményei emlékeztetnek egy kis történetre a kutyáról és a kerítésről. A kutya egész életében láncon volt, majd egy nap lebontották a ház körüli kerítést és elengedték a kutyát. Az állat azonban nem ment el, hanem megállt ott, ahol emlékezett, a lánc már nem engedte tovább.
A kínaiak többsége nem követi a külföldi híreket, nincs bennük igény a cenzúra feloldására - sokan nem is érzékelik, nem tudják mi az a Google, a Facebook, hanem azok cenzúrázott, kínai verzióit használják. Még a külföldi utakról visszatérők is szinte mindegyike azt felelte, habár használt külföldi oldalakat, azok kínai megfelelője sokkal jobb.
Számukra a világ káoszos, tele még mindig háborúkkal, tüntetésekkel (természetesen vannak, csupán a kormány cenzúrázza a róluk szóló híreket) és elégedetlenséggel, míg Kína történelmének legfelívelőbb korszakában van, fejlődik és társadalmilag stabil.
Gondolkodásuk számokban is igen könnyen kifejezhető. Viszonylag nagy hír volt, hogy 2019 januárjában az utolsó nagy amerikai techcég, a Microsoft is kivonulásra kényszerült, ami majd 10 évvel tovább húzta, mint a Google, és bő egy évvel a Facebook tulajdonába tartozó WhatsAppnál, ugyanis csak most került teljes blokád alá a Bing nevű keresője. Azonban azt is hozzá kell tenni ehhez a hírhez, hogy egy hónappal a letiltás előtt a Bing kínai piaci részesedése mindössze 2% volt, míg a Google-t is leváltó, a párttal összhangban működő Baidunak 70%.
Cenzúra gyárak működése - interjú egy dolgozóval
2019 elején a New York Times interjút közölt a 24 éves Li Csengcsivel, aki egy internetcenzúrára szakosodott cégnél dolgozik, más néven egy cenzúra gyárban. A cikk úgy fogalmazott, leginkább frissdiplomásokból válnak cenzorok, akik a "kondicionálásnak köszönhetően nem foglalkoznak politikával", akik 24 órában, napi 4 műszakban ellenőrzik a megadott felületeket. Így lehetséges, hogy közel órán belül minden tartalom felülvizsgálásra kerül az országon belül.
A mellett, hogy a kormány saját cenzorokat is alkalmaz (több, mint 40 000-et), ezen kívül saját jól megfontolt érdekükben a cégek is ellenőrzik saját felületeiken megjelenő tartalmakat, külső - erre specializálódott - cégeket foglalkoztatnak. Sőt, egyre nagyobb szükség van ezekre a cenzúra gyárakra. Li cége 2016-ban mindössze 200 embert foglalkoztatott, az év elején közel 4000 cenzorral és 120 fejlődni képes robottal dolgozott.
Mivel a felhasználók folyamatosan újabb és újabb utakat keres a cenzúra kikerülésére, a cenzorok folyamatos továbbképzéseken és eligazításokon vesznek részt, s minden nap számot kell adnia a tudásáról egy teszt formájában. Műszakonként átlagosan 1500 cikket kell átnézniük.
A cég szoftverei közel 100 ezer érzékenynek minősített kifejezést ismer fel különböző torzításokban is.
A cenzúrát segítő alkalmazások
Nemrégiben kifejlesztésre került egy olyan app, ami a mobiltelefon kameráján keresztül nemcsak az idegen nyelvű (első sorban angol) szövegeket képes lefordítani kínaira, hanem azonnal cenzúrázza is önmagát, így az érzékeny szavak nem kerülnek átalakításra. A keresőkben és üzenetküldő oldalakon/fórumokon a kényes szavak nem kereshetőek és nem is írhatóak le, küldhetőek el.
Tavaly 26 ezer oldalt és nagyjából hatmillió posztot töröltek Kínában, és 9000 felhasználó profilját függesztették fel a WeChaten és a Weibón.
Egy ügyes trükk, ami mindezt sikeresen kijátszotta
A blockchain technológiának köszönhetően 130 forintból sikerült kijátszani a szoftvereket és a cenzorokat is.
A technikát egy egyetemi hallgató alkalmazta először, aki nyílt levelét akarta megőrizni az örökkévalóságnak, mely az őt ért fenyegetésekről szólt, mikor az intézményben történő szexuális erőszakkal kapcsolatban nyomozni kezdett. A nagyvilág azonban egy nem biztonságos védőoltás körül kitört botrány során ismerte meg.
Egy cikket beleszőni a blockchainbe igazából nagyon egyszerű. Nem kell mást tenni, mint elutalni 0,47 dollárnyi (130 forint) ether-t (az Ethereum kriptovalutája) és szépen bemásolni a teljes cikket a tranzakció azon részébe, mely a megjegyzéseknek és egyéb információknak van fenntartva. Mivel az Ethereum blockchain egy nyilvános főkönyv, ezért bárki megnézheti az utalás adatait és elolvashatja a benne elrejtett cikket. Ezzel egyidejűleg a főkönyv decentralizált is, ami annyit tesz, hogy nincs olyan központi szerve, amit a kínai hatóságok megkereshetnének a követelésükkel. Ennyi.
Felhasznált cikkek:
Wikipédia - Internetcenzúra Kínában
Közösségi Média Mindenkinek - A Kínaiakat nem zavarja az internetcenzúra
Qubit - Az utolsó külföldi keresőt is letiltották Kínában
444 - Betiltották a himnusz internetes parodizálását
MFor - Így néz ki belülről egy cenzúra gyár Eredeti cikk: New York Times
Digital Hungary - Hatalmas pofont kapott a kínai cenzúra
Kép forrása:
The Guardian
Kína 2010-ben kiadta a maga úgynevezett Fehér könyvét, mely más országokban is létezik. Meghatározása szerint egy olyan könyv, mely egy szervezet/párt hivatalosnak tekinthető véleményét, állásfoglalását fogalmazza meg bizonyos témában. A könyv "18 olyan szabályt, rendelkezést és törvényt nevesít, melyek az interneten elérhető tartalmakat és az internettel kapcsolatos visszaéléseket szabályozza." Ezen kívül igen nagy nyomást helyez az öncenzúrára is és a kettő együtt képes arra, hogy kineveljen egy "süket és vak" generációt.
Nemzetközi felmérés a cenzúra gondolkodási szinten való beépüléséről
Egy friss kutatásban, melyet a Pekingi Egyetem és a Stanford Egyetem 18 hónapon át közösen végzett, közel 1000 kínai, Kínában tanuló diáknak adtak hozzáférést a "cenzúrázatlan világhoz". Az eredmények talán meglepőek lehetnek, de a tanulók fele egyáltalán nem élt a lehetőséggel, míg azok, akik használták a kapott kiskaput egyáltalán nem kerestek fel egyébként letiltott külföldi oldalakat. A kutatás eredményei emlékeztetnek egy kis történetre a kutyáról és a kerítésről. A kutya egész életében láncon volt, majd egy nap lebontották a ház körüli kerítést és elengedték a kutyát. Az állat azonban nem ment el, hanem megállt ott, ahol emlékezett, a lánc már nem engedte tovább.
A kínaiak többsége nem követi a külföldi híreket, nincs bennük igény a cenzúra feloldására - sokan nem is érzékelik, nem tudják mi az a Google, a Facebook, hanem azok cenzúrázott, kínai verzióit használják. Még a külföldi utakról visszatérők is szinte mindegyike azt felelte, habár használt külföldi oldalakat, azok kínai megfelelője sokkal jobb.
Számukra a világ káoszos, tele még mindig háborúkkal, tüntetésekkel (természetesen vannak, csupán a kormány cenzúrázza a róluk szóló híreket) és elégedetlenséggel, míg Kína történelmének legfelívelőbb korszakában van, fejlődik és társadalmilag stabil.
Gondolkodásuk számokban is igen könnyen kifejezhető. Viszonylag nagy hír volt, hogy 2019 januárjában az utolsó nagy amerikai techcég, a Microsoft is kivonulásra kényszerült, ami majd 10 évvel tovább húzta, mint a Google, és bő egy évvel a Facebook tulajdonába tartozó WhatsAppnál, ugyanis csak most került teljes blokád alá a Bing nevű keresője. Azonban azt is hozzá kell tenni ehhez a hírhez, hogy egy hónappal a letiltás előtt a Bing kínai piaci részesedése mindössze 2% volt, míg a Google-t is leváltó, a párttal összhangban működő Baidunak 70%.
Cenzúra gyárak működése - interjú egy dolgozóval
2019 elején a New York Times interjút közölt a 24 éves Li Csengcsivel, aki egy internetcenzúrára szakosodott cégnél dolgozik, más néven egy cenzúra gyárban. A cikk úgy fogalmazott, leginkább frissdiplomásokból válnak cenzorok, akik a "kondicionálásnak köszönhetően nem foglalkoznak politikával", akik 24 órában, napi 4 műszakban ellenőrzik a megadott felületeket. Így lehetséges, hogy közel órán belül minden tartalom felülvizsgálásra kerül az országon belül.
A mellett, hogy a kormány saját cenzorokat is alkalmaz (több, mint 40 000-et), ezen kívül saját jól megfontolt érdekükben a cégek is ellenőrzik saját felületeiken megjelenő tartalmakat, külső - erre specializálódott - cégeket foglalkoztatnak. Sőt, egyre nagyobb szükség van ezekre a cenzúra gyárakra. Li cége 2016-ban mindössze 200 embert foglalkoztatott, az év elején közel 4000 cenzorral és 120 fejlődni képes robottal dolgozott.
Mivel a felhasználók folyamatosan újabb és újabb utakat keres a cenzúra kikerülésére, a cenzorok folyamatos továbbképzéseken és eligazításokon vesznek részt, s minden nap számot kell adnia a tudásáról egy teszt formájában. Műszakonként átlagosan 1500 cikket kell átnézniük.
A cég szoftverei közel 100 ezer érzékenynek minősített kifejezést ismer fel különböző torzításokban is.
A cenzúrát segítő alkalmazások
Nemrégiben kifejlesztésre került egy olyan app, ami a mobiltelefon kameráján keresztül nemcsak az idegen nyelvű (első sorban angol) szövegeket képes lefordítani kínaira, hanem azonnal cenzúrázza is önmagát, így az érzékeny szavak nem kerülnek átalakításra. A keresőkben és üzenetküldő oldalakon/fórumokon a kényes szavak nem kereshetőek és nem is írhatóak le, küldhetőek el.
Tavaly 26 ezer oldalt és nagyjából hatmillió posztot töröltek Kínában, és 9000 felhasználó profilját függesztették fel a WeChaten és a Weibón.
Egy ügyes trükk, ami mindezt sikeresen kijátszotta
A blockchain technológiának köszönhetően 130 forintból sikerült kijátszani a szoftvereket és a cenzorokat is.
A technikát egy egyetemi hallgató alkalmazta először, aki nyílt levelét akarta megőrizni az örökkévalóságnak, mely az őt ért fenyegetésekről szólt, mikor az intézményben történő szexuális erőszakkal kapcsolatban nyomozni kezdett. A nagyvilág azonban egy nem biztonságos védőoltás körül kitört botrány során ismerte meg.
Egy cikket beleszőni a blockchainbe igazából nagyon egyszerű. Nem kell mást tenni, mint elutalni 0,47 dollárnyi (130 forint) ether-t (az Ethereum kriptovalutája) és szépen bemásolni a teljes cikket a tranzakció azon részébe, mely a megjegyzéseknek és egyéb információknak van fenntartva. Mivel az Ethereum blockchain egy nyilvános főkönyv, ezért bárki megnézheti az utalás adatait és elolvashatja a benne elrejtett cikket. Ezzel egyidejűleg a főkönyv decentralizált is, ami annyit tesz, hogy nincs olyan központi szerve, amit a kínai hatóságok megkereshetnének a követelésükkel. Ennyi.
Felhasznált cikkek:
Wikipédia - Internetcenzúra Kínában
Közösségi Média Mindenkinek - A Kínaiakat nem zavarja az internetcenzúra
Qubit - Az utolsó külföldi keresőt is letiltották Kínában
444 - Betiltották a himnusz internetes parodizálását
MFor - Így néz ki belülről egy cenzúra gyár Eredeti cikk: New York Times
Digital Hungary - Hatalmas pofont kapott a kínai cenzúra
Kép forrása:
The Guardian
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése