Személyes veszélyek a Facebookon

Számtalanszor hallhattuk, olvashattuk már azt a kijelentést, hogy a virtuális világháló veszélyes. Ez a kockázat lényegében minden felhasználót érint(het), de főleg két generáció, a fiatalkorúak, illetve az idősebb korosztály van veszélynek kitéve. Előbbiek azért, mert lényegében beleszületettek az internet világába.
A Z generáció életében fontos szerepet tölt be a net, a fiatalok virtuális közösségeket alkotnak, szabadidejük nagy részét ott töltik.  Korlátlanul hozzájutnak minden információhoz, ám ezzel egy időben az életük is átláthatóvá, megismerhetővé válik. 

Tényleg veszélyes? 

Sokszor nem gondolják végig azt, hogy mit is árulnak el önkéntelenül magukról egy-egy bejegyzésükkel, feltöltött fotóikkal.  Óvatlanná teszi őket az, hogy tévesen azt hiszik, mivel baráti közösségben vannak, így nem érheti őket különösebb baj. Az idősek pedig azért veszélyeztetettebbek a Facebook világában, mert lényegében autodidakta módon sajátították el számítógépes ismereteiket. Bár kezelik a netes felületeket, de sokszor nem tudatosítják, hogy az új számítógépes kultúrában élnek, amely új viselkedési formákat és normákat hoz magával. A „webkettő” szolgáltatásai már a közösségre épülnek, a tartalmat a felhasználók hozzák létre. Jellemző az interaktivitás, és az, hogy a nyilvánosság fogalma mára teljesen átalakult.  Felgyorsult, infokommunikációs eszközökre épülő világban élünk, éppen ezért döntő jelentősége lehet annak, hogy a veszélyt ne csak felismerjük, hanem esetleg megelőzni is tudjuk, illetve védekezni ellene. E cikk áttekinti azokat a főbb területeket, ahonnan a felhasználókat veszély fenyegetheti.

Don't trust anybody!

 A személyes adatok idegenekkel történő gondatlan megosztása komoly veszélyeknek teszi ki azokat, akik a Facebook szolgáltatásait használják. A nyilvánosan hozzáférhető, hatalmas információtömeg ugyanis vonzza az egyszerű kíváncsiskodókat, de ugyanígy a számítógépes és hagyományos bűnözőket. 2018-ban az NMHH jogszolgálatához kiemelkedően sok adathalász bejelentés érkezett (a 731 bejelentés negyede!), melyek azt jelezték a hatóság felé, hogy különféle szolgáltatók nevében számlaértesítőket kaptak, illetve adategyeztető űrlapok kitöltésére kérték őket. A sajtóban évek óta megjelenő riasztó hírek hatására sokan visszafogták közösségi tevékenységüket, megfontolják, hogy mit tesznek közzé, mit árulnak el magukról, és kiterjedten használják például a Facebook adatvédelmi funkcióit, amelyeket – a biztonsági szakértők nyomására – egyre hatékonyabbá tett a világ legnagyobb közösségi szolgáltatása. Ennek ellenére még mindig rengeteg a szabad préda a zavarosban halászók számára, hiszen sokan a lehetséges kockázatoktól függetlenül különösebb korlátozás nélkül tesznek nyilvánossá mindenféle információt magukról.  Vigyázat! Amikor valamilyen információt publikálunk például a neten, az rögtön kikerül az ellenőrzésünk alól, és még ha szigorú adatvédelmet alkalmazunk – vagyis például csak az ismerőseinknek tesszük hozzáférhetővé a bejegyzéseinket –, akkor is könnyen nyilvánossá válhat. Ugyanis bármelyikük kiszivárogtathatja őket véletlenül vagy tudatosan. Ha sok online barátunk van, egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy mindegyikük ugyanolyan gonddal megőrzi a ránk vonatkozó információkat, mint mi magunk. Akkor ne posztoljunk semmit? Ijesztő, de azok sincsenek biztonságban, akik szinte semmit sem posztolnak.  Még róluk is részletes felhasználói profil készíthető a Facebookon pusztán az alapján, hogy ismerőseik és a követett oldalak mely bejegyzéseit osztják meg, illetve lájkolják nyilvánosan. Szinte hihetetlen, de olyan féltve őrzött titkokra mutathatunk rá önkéntelenül, mint politikai nézeteink, szexuális irányultságunk, intelligenciaszintünk vagy esetleges függőségeink. Éppen ezért 2019 márciusában Zuckerberg óriási újításokat jelentett be a Facebook nyilvános szolgáltatásaival kapcsolatban. Minden üzenetküldő appban bevezetik a titkosítás és az önmegsemmisítő üzenetek lehetőségét. Ez a Messenger, Instagram és a Whatsapp szolgáltatásokat érinti, melyek a jövőben azon kívül, hogy átjárhatóvá válnak, adatttárolási lehetőséget is nyújtanak majd. A Facebook egyre inkább a magánszféra védelmére összpontosít. A kisebb, megbízhatóbbnak vélt közösségek támogatása ellene megy az eddigi üzleti modellnek, hiszen eddig a „több felhasználó, több nyilvánosság, több pénz a hirdetésért” elve jellemezte a közösségi oldalt. Természetesen a Facebook-vezér bejelentését erős szkepticizmus fogadta. Majd a jövőben kiderül, lesz-e hatása az intézkedéseknek.

A legjobb követő a troll ...

Hányszor esik meg az, hogy a Facebook-ot olvasgatva, a hírfolyamot görgetve olyan hírre, bejegyzésre, képre találunk, amelyhez feltétlenül hozzá kell szólnunk? Vagy az, hogy valaki a mi tartalmunkhoz fűz hozzá valamilyen megjegyzést? Mindennapos eset. A közösségi oldal az idők során modern vitafórum lett, ahol az egyének kifejthetik álláspontjukat. A szabad véleménynyilvánítás joga mindenkit megillet, ennek túlszabályozása nem célravezető, ráadásul a Facebook esetében szinte lehetetlen is. A hatalmas információtömeget nem monitorozhatják állandóan, ez ellehetetlenítené az oldal működését. Ám valamit biztos tenni kellene. A Microsoft éves Civility, Safety and Interactions Online című felmérése, amely világszerte mintegy 11 ezer felhasználó véleményét kérdezte az internetről és a közösségi oldalakról, azzal a megdöbbentő tapasztalattal zárult, hogy a kommentek trágársága, a trollkodás, a gyűlöletbeszéd kiemelt problémák. Ez lehet az egyik oka annak, hogy egyre többen hagyják el a közösségi média felületeit. Éppen ezért megszívlelendő tanács: óvatosan kommenteljünk! Megjegyzéseinkkel ne áruljunk el magunkról dolgokat, mindig maradjunk semlegesek, és főleg ne bántsunk meg másokat. Fontos a politically correct-hozzáállás. Ha pedig minket sértenek meg, akkor legyünk tudatában annak, hogy tudunk védekezni jogi úton is. Az internetes kommentek igen gyakran sértenek személyiségi jogokat, amelynek akár bírósági eljárás is lehet a vége. Erre szolgáltat példát a médiaceleb Hajdú Péter esete, aki a közelmúltban vesztett el egy pert egy bizonyos Fantom ellen.  Fantom a pert azért indította, mert Hajdú kitette a férfi fotóját saját oldalára, és nem törölte a róla szóló negatív kommenteket posztjában. Hajdú így nyilatkozott: „…csak engem ítélt el a bíróság, mert nem moderáltam a posztom alatti hozzászólásokat. Nonszensz az egész, de természetesen kifizetem a bírságot."

Mutasd magad!(?)

A fényképek feltöltésének lehetősége a Facebook egyik legnépszerűbb felhasználási területe. Szinte mániákusnak nevezhető az az igyekezet, ahogy egyesek kényszeresen lefényképezik életük minden egyes pillanatát. Mit esznek, mit viselnek, hova utaznak és kivel? Vagy egy jól sikerült szelfi rögtön az interneten landol. Az okostelefonokon készült képek azonnal és pillanatok alatt feltölthetők, így nagy a csábítás. De amennyire sokatmondó egy kép, annyira veszélyes is. Ezek az emberek biztosan nem gondolják végig azt, mit is tesznek. Mielőtt úgy döntünk, hogy valamilyen fotót töltünk fel az internetre, gondoljuk át azt, hogy egy fotó ugyanolyan személyes adatokat szolgáltathat rólunk, mint bármilyen személyes okmányunk. Később visszaélések történhetnek ezekkel a képekkel: identitáslopás, privát tartalmakkal való visszaélés vagy lehetséges negatív szociális hatások. Vagy elég csak arra a triviális dologra gondolni, hogy a fotók tartalmazhatnak például GPS- koordinátákat. A helymeghatározással való visszaélés igen gyakori. Tényleg biztosak vagyunk abban, hogy szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy hol jártunk? Ebben az esetben nekünk kell eldönteni azt, hogy szeretnénk-e élni a nyilvánossággal vagy sem.

Vagy mi van abban az esetben, ha egy felvételen nem csak egyedül szerepelünk? Illetve valaki más oszt meg egy olyan felvételt, ahol például nem a legelőnyösebb oldalunkról mutatkozunk? Fontos tudni, hogy nem szabad például feltenni olyan képeket a netre, ahol nem vagyunk egyedül, anélkül, hogy a másik beleegyezését ne kérnénk. Nemcsak nekünk kell ezt az elvet betartani, hanem mástól is meg kell követelni. A fotók közzétételének lehetséges veszélyeihez egy érdekes adalék: idén januárban indult hódító útjára a 10 Years Challenge. Bár mi nem is gondolnánk, számos érdekvédő szervezet rögtön figyelmeztetett a veszélyre, és levelet írt az amerikai kormánynak. Azt állítják, hogy ez a kihívás potenciális adattenger az arcfelismerő algoritmusoknak. A Facebook rögtön reagált, hogy nem ő indította útjára ezt a trendet, és a felhasználók bármikor kikapcsolhatják az arcfelismerő funkciót, ha az zavarja őket. De gondoljunk csak bele: napi szinten több százmillió fotó kerül fel az internetre, ennek az adatbázisnak a méretét már megjósolni sem lehet; a lehetséges visszaélések lehetőségét pedig soha nem lehet kizárni.

Digitális "erőszak", bullying

Mit jelent maga a fogalom? Az szekálás, vagyis bullying, valamint az internetes zaklatás, azaz a cyberbullying olyan méreteket öltött szerte a világon, hogy nemcsak nem lehet elmenni mellette, de fontos minél többet beszélni is róla. A Wikipédia meghatározása szerint a zaklatás ismétlődő viselkedést jelent, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani vagy megerősíteni. A megfélemlítés áldozatát gyakran célpontnak nevezik. A már említett Microsoft által finanszírozott felmérés rámutatott, hogy a tizenéves lányok körében a legmagasabb a netes bántalmazás, bár jellemzően Magyarországon arányuk kevesebb (46 %), mint például Amerikában. Miért veszélyes a zaklatás? Mert alapvető célja egy másik ember nem pusztán fizikai, hanem érzelmi leigázása. Az ilyen bánásmód hatásai súlyosak, olykor végzetesek is lehetnek. Áldozatai nem ritkán hosszú távú érzelmi és viselkedési gondokkal küzdenek. A megfélemlítés magányosságot, depressziót, szorongást okozhat, alacsony önértékeléshez és a betegségek iránti nagyobb fogékonysághoz okozhat. A sok stressz, az önbizalom elvesztése öngyilkossághoz vezethet, ez ellen tenni kell. Ez a cikk elsősorban a Facebookon történő zaklatásra összpontosít. Hogyan tudunk segíteni a cyberbullying fiatal célpontjain? Leginkább az elszigetelődés, a magukra maradás fenyegeti őket egy amúgy is lelkileg sérülékeny időszakban, a kamaszkorban. Szakemberek szerint elsősorban az empátiás készséget kell fejleszteni, hogy a gyerek meg tudja fogalmazni az érzéseit, hogy mi bántja, zavarja. Ha ez megtörténik, már nincs egyedül. A segítség pedig egy társtól vagy közösségtől jöhet. A felnőtt aktív segítsége és közbelépése elengedhetetlen. Ha tudunk a problémáról, felnőttként ne csak legyintsünk, hanem jelezzük a problémát akár az oktatási intézményben, akár hatóságnál. Az internetes zaklatás büntethető! Őrizzünk meg minden bizonyítékot, jelentsük a Facebook szerkesztőinek, vagy egész egyszerűen csak tiltsuk le azt, aki zaklat. Csak így lehet eredményt elérni.

Források:

2019-es cikkek:

24.hu/tech/2019/01/18/facebook-ten-year-challenge

hvg.hu/tudomany/20190210_microsoft_internetezes_negativ

nmhh.hu/cikk/201168/NMHH_Internet_Hotline_szolgalata

index.hu/techtud/2019/03/07/facebook_zuckerberg_adatvedelem_titkositas/

Régebbi évek:

pcworld.hu/kozosseg/kozossegi-oldalak-veszelyei

wmn.hu/juzer/48639-15-fontos-pont

dr. Soltész Blanka: Az internet veszélyei a fiatalkorúakra. Szakdolgozat. In: http://midra.uni-miskolc.hu/document/25672/20958.pdf.