A netsemlegesség sötét jövője - netneutrality

2018 nyarán futótűzként járta be az internetet a hír, miszerint az Egyesült Államokban eltörölték az úgynevezett "netsemlegesség" elősegítésére létrehozott törvényt. Az Obama elnök által elfogadtatott, és törvénybe iktatott szabályozást Donald Trump beiktatását követően rögtön támadni kezdte, és 2018 júniusára el is érte, hogy hatályon kívül helyezzék azt. De mi is az a netsemlegesség, és hogyan hat ez a hétköznapi felhasználókra?

A netsemlegesség fogalma és alkalmazása: 

A netsemlegesség  elvének kidolgozása a Columbia Egyetem média- és technológia tanszék jogászprofesszorának, Tim Wu-nak nevéhez fűződik. Lényege, hogy a  kormányok oly módon szabályozzák  az internetszolgáltatókat, hogy azok minden az interneten található tartalmat azonos feltételekkel bocsássanak a felhasználók rendelkezésére. Ezt legkönnyebben úgy érthetjük meg, ha arra gondolunk, hogy egy szolgáltató, egy konkurens valamilyen szolgáltatását, például videómegosztóját korlátozza, lassítja, annak minőségét mesterségesen lerontja. Természetesen fordítva is előfordulhat ilyesmi, például ha egy mobilszolgáltató a havi adatforgalomba nem számolja bele egy bizonyos GPS, vagy zenelejátszó alkalmazás adatforgalmazását. Ez persze csak egy részről pozitív diszkrimináció, mert a többi alkalmazás forgalmazóit hátrányosan érinti. Európában is létezik szabályozás az internet semlegességére vonatkozóan. 2015-ben az Európai parlament döntő többséggel elfogadta az internetsemlegességre vonatkozó szabályozásokat, bár ez a csomag már ekkor sok kritikát kapott. A javaslat kritizálói úgy vélték, a szabályozás nem elég szigorú, túl sok kiskaput hagy a szolgáltatók előtt. Jogász szakértők szerint ebben van is valami, de jelenleg a piaci versenyhelyzet nem engedi meg a szolgáltatóknak, hogy bármilyen formában rontsák a saját szolgáltatásuk minőségét.

Ellenérvek, és a törvény eltörlése: 

Ez tehát az egyik oldal álláspontja, de hogyan lehet ez ellen érvelni?
Ajit Pai, aki a szabályozás megszüntetésének élharcosa, az internet szabályozásáért  felelős  Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) elnöke. Ez a  testület fogadta el 2015-ben az úgynevezett Nyílt Internet Rendeletet (természetesen ekkor még nem Pai volt az elnök)
Az FCC azzal érvel, hogy a túl szigorú szabályozás visszafogja a szolgáltatókat abban, hogy növeljék az internet sebességét és minőségét.

Összességében kimondhatjuk, hogy az internetszolgáltatók a szabályozás ellen, míg a tartalomszolgáltatók és fejlesztőcégek mellette állnak ki.
Ajit Pai-ból hamar mém lett, ennek részleteiről IDE kattintva lehet tájékozódni.
A netsemlegesség megszüntetése által gerjesztett hullámok 2018 év végére csillapodni látszottak.
Mostanában a tartalomszolgáltatók idegeit inkább az úgynevezett 13-as cikkely borzolja, de idő kérdése, hogy újra előkerüljön a netsemlegesség kérdése is, valamilyen ügy kapcsán.

A témában az alábbi  linkeken érdemes nézelődni, érdemes megfigyelni a közvélemény változásait az idő előrehaladtával:

Az Európai Parlament ismertetője a netneutrality kérdésében 2015-ből.:
Netsemlegesség: mit jelent pontosan és hogyan érvényesül az EU-ban?

A HVG cikke a semlegesség eltörlésének tervéről, 2017.:Trump háborút indított a szabad internet ellen 

Nagyon részletes, átfogó cikk a témában, magyar vonatkozásokkal, 2017 novembere: 
A magyar netezőknek is betehet a netsemlegesség eltörlése – de a fenntartása is

A HVG reakciója a semlegesség eltörlése után, 2018 június: 
Mostantól vége a semleges internetnek

Bizakodó  hangvételű írás a PCWorld internetes magazinban egy hónappal a törvény eltörlése után, 2018 augusztus: Mégsem szűnhet meg az internet szabadsága, sőt!

Tim Berners-Lee nyilatkozata, többek között a semleges internetről, 2018 november: 
Felmérte az internet állapotát az világháló atyja, és szörnyű dolgokat tapasztalt

Összefoglaló a témában:

Wikipédia