A Google – digitális életünk meghatározó szereplője – 1996-ban indult útjára, amikor a Stanford Egyetem két PhD-hallgatója, Larry Page és Sergey Brin létrehozta a PageRank technológiát. Ez a zseniális algoritmus képes volt az akkori keresőmotorokhoz képest sokkal relevánsabb találati listát előállítani az internetet böngészni vágyó felhasználók számára. "A többi pedig már történelem" – mondhatnánk, amely még ma is íródik. A Google azóta rengeteg igen népszerű alkalmazást, elektronikai terméket és technológiai újítást dobott piacra, és akkorára nőtt, hogy 2015 augusztusában át is szervezték a vállalat szerteágazó érdekeltségeit az Alphabet konglomerátum neve alá. Larry Page így jelenleg az Alphabet Inc. vezérigazgatójaként viszi tovább az eredeti Google-missziót: "a világ információtömegét hasznossá és univerzálisan elérhetővé tenni".
Azonban ahogy az a Page-el készített interjúkból is kiderül, ő a
küldetést még ennél is tágabban értelmezi. Szerinte a Google-nek
azonosítania kell azokat az emberi problémákat, melyek technológia
segítségével megoldhatók, majd pedig fel is kell találja ezeket a technológiákat.
Tekintsük át röviden, mivel ajándékozta meg a világot eddig a
tech-óriás, és milyen irányokban várhatóak akár mindennapjainkra is
hatással lévő további technológiai újítások.
Meghatározó termékek, szolgáltatások
A Gmail volt az a termék, amely bebizonyította, hogy a Google nem csak egy keresőmotor, és a cég képes teljes dominanciára az internet más szegmensein is. Később ez a szolgáltatás lett a gerince a G Suite-nak és a Google Drive-nak is. A Gmail 2004-ben indult, rá egy évre a Google Maps is piacra került. Bár a lépésenkénti GPS-navigációra még 2009-ig várni kellett, ma már messze a leggyakrabban használt webes, illetve mobil térképszolgáltatás, háttérbe szorítva az olyan nagy neveket, mint a TomTom vagy a Garmin.
Szerteágazó és hatékony keresőszolgáltatásaival a Google megvetette a lábát a legtöbb online hirdetési piacon. A legismertebb ilyen specializált keresőeszközök talán a Google News (hírösszeállítások), Finance (üzleti és pénzügyi információk), Images (keresés képek alapján), Books (könyvek teljes szövege), Scholar (tudományos folyóiratcikkek), Shopping (webshopok termékei, aukciók) és a Google Assistant, mely kereső és mesterséges intelligencián alapuló személyi asszisztens egyben. Maga a hirdetési és marketing platform Google Ads néven fut (korábban AdWords), mely jelenleg a cég fő bevételi forrása.
Ismerős fogalom lehet még az AdSense, mely a Google webmestereknek / tartalomszolgáltatóknak, tehát a hirdetési felületek szolgáltatóinak kínált hirdetési platform. A hirdetni vágyó cégek tehát a Google Ads-en keresztül vásárolhatnak hirdetési szolgáltatásokat a Google-től, a másik oldalon a Google az AdSense-en keresztül szerez hirdetési felületet illetve fizet ezekért. A Google viszont maga is biztosít hirdetési felületet egyrészt keresőeszközei révén, másrészt közösségi oldalain keresztül. A Google Plus ugyan nem volt képes a nagy hatalomátvételre a Facebook óriása, és az újabb, flexibilisebb közösségi média (Twitter, LinkedIn, Snapchat stb.) mellett, viszont 2006 novemberében a Google megszerezte a legnagyobb videomegosztó oldalt, a YouTube-ot. E nagy karriert befutott oldal hatása a reklámüzletre főleg a fiatalabb korosztály médiafogyasztási szokásait tekintve nem lebecsülendő.
Az Android mobil operációs rendszert 2005-ben szerezték meg, integrálva bele a Google fő szolgáltatásait, de közben megőrizve a software nyílt forrású jellegét. Ennek a filozófiának eredményeként ma már ez a rendszer a legelterjedtebb a mobil piacon, és a Google Play – a rendszerre írt alkalmazások terjesztésének fő platformja – több, mint 2,6 millió app-ot kínál. Az Android nagyban hozzájárult a Google saját applikációinak elterjesztéséhez is, melyek előre telepítésre kerülnek a legtöbb gyártó készülékein (Chrome, Calendar, Translate, a G Suite csomag stb.). Az Android rendszer további potenciálja, hogy az okostelefonok és tabletek mellett könnyen átültethető más okoseszközökre: lásd AndroidTV, Android Auto, Wear OS (okosórák).
Fejlesztési irányok
A Google egy flottányi szenzorokkal és mesterséges intelligencia szoftverrel ellátott Toyota Prius-szal indította el önvezető autóprojektjét 2010-ben. Ez, a ma már Waymo néven futó business olyan versenybe szállt be, melyben ellenfelei az Elon Musk által vezetett Tesla (Autopilot), a General Motors (Cruise), és a nagy autógyártó cégek kisebb-nagyobb koalíciói (pl. Renault–Nissan–Mitsubishi, Daimler-Bosch). Bár a jelenlegi tesztüzemek eredményei még egyértelműen arra utalnak, hogy a teljes automatizáláshoz és biztonságos működéshez még kell pár év fejlesztés, azt kijelenthetjük, hogy a dolog előbb vagy utóbb meg fog valósulni.
Nagy fegyvertény volt ebben a Google számára a DeepMind megszerzése (2014). A vezető AI-cég olyan sikereket könyvelhet el magának azóta, mint a Go játékot abszolút mesteri szinten játszó AlphaGo rendszer (a sakkmester Kasparovot megverő AI óta a legnagyobb mérföldkő ezen a területen). A DeepMind lassan a Google saját rendszereibe is kezd besegíteni, optimalizálva adatcentrumai működését, többek között.
A cég már régóta kacérkodik kísérleti jellegű fogyasztói hardverek fejlesztésével is. Az egyik legnagyobb hírverést eredményező ilyen projektje a Project Glass volt, melyet sok kritika ért az ipari kémkedésben történő potenciális felhasználása miatt. 2017-re a terméket újrabrandelték a vállalati piacra, így a koncepció tovább él, de nem minden Google-projekt ilyen szerencsés. Ahogy ez a Killed by Google című virtuális projekttemető böngészésével saját magunk számára is igazolható, a cég kifejezetten gyakran kaszálja el a saját projektjeit. Egyesek már azt rebesgetik, hogy maga a brand is sérülhet ebből kifolyólag, a fejlesztőpartnerek számára pedig kifejezetten irritáló lehet ez a bizonytalanság. Az viszont tény, hogy egyelőre a Google rendelkezik az erőforrásokkal, hogy Larry Page megengedhesse magának álmait. A sok próbából pedig eddig elég sok szerencse fakadt.
Gmail gave Google the confidence to take over the world (CNET, 2019. április 1.)
Google turns 20: how an internet search engine reshaped the world (The Verge, 2018. szeptember 5.)
Dossier: The leaders in self-driving cars (ZDNet, 2018. február 1.)
Google's constant product shutdowns are damaging its brand (Ars Technica, 2019. április 2.)
Killed by Google
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése