Könyvtár, mint közösségi tér

Mitől lehet hasznos, kedvelt és sikeres egy közösségi tér? Hogyan mérhető a társadalmi konstruktivitása? Mindenekelőtt rezonálni kell a használó észleléséből fakadó folyamatokkal.

Fizikai jellemzők, szolgáltatások, funkciók = felhasználói percepciók

Stormen Public Library, Norway

Mind a fizikai jellemzők, mind az elérhető szolgáltatások és funkciók fontos mutatói egy közösségi tér hasznosságának. A használói percepciók kikristályosodása és leképeződésének az előjele függ a térélménytől, a kínált szolgáltatások “megfoghatóságától”, hasznosságától és minőségétől. A hely megítélése a környezet jellemzőinél kezdődik, át magán az otthont adó épületen keresztül az elrendezésig, a falak színéig; az apró részletek, a dizájn mind együtt hatnak a használók érzékszerveire és ezzel együtt a hangulatra. Mindegy, hogy egy régi épület, intézmény felújításáról van-e szó, vagy egy teljesen új projektről, mindenképpen úgy kell kialakítani a tér képét, hogy az vonzó legyen, hogy az emberek otthonosan és komfortosan érezzék magukat, hogy szívesen töltsenek ott kötetlenül több órát, akár egész napot is. Ugyan általában sajnos nem képezi választás kérdését az elhelyezkedés, ha ennek kijelölésére mégis van mód, olyan helyszínt célszerű keresni, ami a város szívében, központi helyen található, könnyen megközelíthető, jó az infrastruktúrája. Azok az intézmények, amelyek túlságosan kieső helyen működnek, esetleg körülményes a megközelíthetőségük, rögtön hátránnyal indulnak, hiszen az igénybe vevőknek nem az lesz az első „problémájuk”, hogy ide, konkrétan erre a helyre bemenjenek-e, hanem hogy egyáltalán nekiinduljanak-e egy hosszabb útnak, vajon megéri-e az energiabefektetést az adott célpont. A fizikai megjelenés azonban még önmagában nem elég egy sikeres közösségi tér életre hívásához – hiába a csinos külső, ha üres a belső. Ha igazán hasznos és kihasznált közösségi térré szeretnénk alakítani egy klasszikus értelemben vett könyvtárat, akkor célszerű teljesen új szemléletmódot magunka ölteni, elhagyni a megporosodott, idejét múlt berögződéseket és sztereotípiákat. Ki kell terjeszteni a kreativitást, bátran kell használni az új funkciók megszületését előhívó ötleteket.

Skandináv könyvtárak az élen

Herning Library, Denmark

A skandináv országokban, nevesítve és legfőképpen Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Dániában az elmúlt időszakban gyökeres változáson ment keresztül a könyvtárak társadalmi megítélése és egyben szerepe, funkciója. Sikerült túllépni és túlléptetni a közönséget a klasszikus könyvtár képén; sokkal inkább tekinthető a szociális élet új és mindenféle, -fajta igényt kielégítő színhelyének, mint csupán egy olyan fizikai térnek, ahol könyvet lehet kikölcsönözni. És a kulcsszó ebben is rejlik; megszűnnek a falak fizikai és virtuális szinten is, kitágul a térélmény, leomlanak a határok. Nincsen idő és tér, az információáramlásnak, -folyamnak nincs semmilyen akadálya vagy határa. Ugyanígy az emberi kapcsolatok is szerteágaznak, és talán a minőségi fokozódásra hangolódik át a mennyiségi helyett. Tulajdonképpen ebből a felismerésből indult ki a dán Model Programme for Public Libraries projekt is, melynek vezérgondolata a digitalizáció és az individualizáció társadalomra gyakorolt hatása, valamint az a megállapítás, vagy sokkal inkább tény, hogy a közkönyvtáraknak az új típusú, megváltozott társadalmi és technológiai környezetben egy minden eddiginél differenciáltabb felhasználói kör igényeit és szükségleteit kell kielégíteniük.


4P modell - People, Programmes, Places, Partners

Vennesla Library, Norway

Itt kell említést tenni a 4P modellről. A londoni székhelyű Building Futures "21st Century libraries" című tanulmánya szerint napjaink sikeres és minden igényt kielégítő közkönyvtára (vagy közösségi könyvtára) az ún. 4P modell mentén szerveződik. Ezek a People, vagyis az emberek, akiket a könyvtár megcéloz, illetve azok a könyvtárosok, akik biztosítják a könyvtári szolgáltatásokat. A Programmes, vagyis a könyvtár valamennyi tevékenysége, a gyűjteménye, hagyományos és IKT-alapú szolgáltatásai, rendezvényei, eseményei. A Places, vagyis a könyvtár elhelyezkedése a településen (központban, megújuló városrészben, kertvárosban), biztonságos környéken vagy elszigetelt részen, maga a könyvtár épülete és terei, valamint a Partners, vagyis mindazok az intézmények, szervezetek vagy akár civil egyének, akikkel a könyvtár kapcsolatban áll, vagy állnia kellene, legyen szó a helyi önkormányzatról, iskolákról, egyéb tájékoztató szervezetekről, alapítványokról, és így tovább. 


Designing Libraries

Dokk1, Aarhus, Denmark

Igazán inspiratív és színes adatbázisként működik ez az oldal, ahová brit és ír könyvtárosok tölthetik fel saját ötleteiket, illetve gyakorlati megvalósításaikat az általuk újragondolt könyvtárak vonatkozásában. Rengeteg fénykép és cikk segíti az elhivatott könyvtárosokat abban, hogyan értelmezzék újra intézményeiket. Önkéntes alapon működik, kiváló szakmai kezdeményezés.

Link az oldalhoz: Designing Libraries


Közösségi tér

Knut Skansen, az olsói közkönyvtár igazgatója így vélekedik; "tévhit, hogy a könyvtárak fejlesztése a különböző médiaformátumokról kell, hogy szóljon. A könyvtárfejlesztés valójában egy fenntartható nyilvános tér létrehozását jelenti annak érdekében, hogy a polgárok kölcsönhatásba, interakcióba kerülhessenek egymással, s ehhez a könyvtárnak eszközöket, tartalmat kell biztosítaniuk, így segítve, hogy az emberek aktív résztvevői legyenek a társadalomnak, a közösségnek, amiben élnek. Ehhez újfajta nyilvános térre van szükség, amely vonzó és nem túl hivatalos, amely valahol a személyre szabott és a nyilvános tér között helyezkedik el. Ezek a terek lehetőséget nyújtanak az állampolgároknak arra, hogy új típusú, s a korábbiaknál meghatározóbb szerepet vállaljanak, önkéntesen, közösségeikért, egymásért." Szavai hűen összefoglalják, milyen új politikát, küldetést kell képviselnie napjaink nyilvános közkönyvtárainak.