keresés

2019. április 16., kedd

A könyvtár szerepe az intellektuális közösségi életben

Napjainkban egyre inkább terjed a digitalizált információ, a különféle kommunikációs technológiák és nagy kapacitású számítástechnikai eszközök. Az információs társadalomban nagy mennyiségű adat keletkezik, aminek hatására a tudományos kutatás is változásokon megy keresztül: ezt leginkább a kutatók érzékelik, akiknek új kihívásokkal kell szembenézniük. Az adatintenzív tudomány (kutatás) következtében olyan új tudományágak is létrejöttek, mint például a digitális bölcsészet, amely egy hagyományosan könyvtár-intenzív kapcsolatokkal bíró területet vesz birtokba. Ezt a folyamatot a kutatás negyedik paradigmájaként kutatás 2.0-nak nevezik. A kutatás 2.0 arra ösztönzi a kutatókat, hogy osszák meg az általuk létrehozott adatokat a nyilvánossággal.


Open Science

Az open science olyan tudományos gyakorlat, ahol lehetőség nyílik a kutatási adatok és egyéb, a kutatás folyamatában keletkezett információk szabad felhasználására, újrahasznosítására, terjesztésre. A kutatások együttműködésen alapulnak, átláthatóak és elérhetőek. Fő célja a kutatás és a tudomány szervezésének, fejlődésének elősegítése, megosztásához pedig a legfőbb segítség a digitális technológia. Az OS lehetővé teszi, hogy már a kutatás legelején be lehessen kapcsolódni a folyamatba, a kutatások lebonyolításáig.
kép forrása: https://openscience.hu/hu/mi-az-open-science

A könyvtárak feladatai

A könyvtáraknak is feladata, és érdeke is, hogy figyelemmel kísérjék a tudományos szféra változásait, alakulását és kapcsolatot tartsanak a kutatókkal, annak érdekében, hogy azok ne csak könyvek és folyóiratok tároló helyeként tekintsenek az adott intézményre. Az internet megjelenésével a könyvtárosoknak újabb feladatai adódtak: a felhasználók számára a számukra szükséges feladatok felkutatása, értelmezése, metaadatok (adat az adatról) kifejlesztése, közzététele, egyfajta navigációs szerep vállalása. A könyvtárak segítséget nyújtanak abban, hogy a kutatási adatok láthatóbbá váljanak, átvállalják a különféle technikai és adminisztratív feladatokat, segédkeznek a kutatási adatok megtalálásában, archiválásában, megőrzésében, publikálásában, hozzáférésében.
A könyvtárak is részt vesznek a DataCite működtetésében, amely egy non-profit nemzetközi szervezet és könnyebb hozzáférést biztosít a kutatási adatokhoz az interneten: segít az azonosításában és a rájuk való hivatkozásban, támogatja az adatok archiválását, amely lehetővé teszi az eredmények ellenőrzését és újraforgalmazását a jövőbeni tanulmányokhoz. (Az MTA Könyvtár és Információs Központ is tagja) Egyik fontos szolgáltatása a DOI Citation Formatter, amelynek segítségével 500 különböző hivatkozási forma közül lehet válsztani, 45 nyelven, köztük magyarul is.
A publikálás fő csatornái továbbá is a lektorált folyóiratok, de létezik számos közösségi oldal, amelyet kifejezetten a tudomány művelőinek szántak és erre a könyvtáraknak fel kell hívni a kutatók figyelmét. Ilyen például a Research Gate, amely szabad hozzáférést garantál a keresés funkcióhoz a különböző szakfolyóiratok cikkei között, melyek egy több mint 30 millió bejegyzést tartalmazó, és folyamatosan bővülő adatbázisban találhatók.

A könyvtárak mindig is azért léteztek, hogy megosszák az információt közösségeikkel, hogy fejlesszék a tudást és segítsék a kapcsolatok létrejöttét.  Az eszközök, amelyek segítségével a kutatók, tudósok gyűjtik az adatokat, elérik és terjesztik az információt és a kutatási eredményeket, a továbbiakban is nagy gyorsasággal változnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése