Szerzői jog: aktualitások, botrányok, perek

  A szerzői jog védelmének igénye  nagyon korán megmutatkozott, már az ókori Rómából is maradtak fenn írásos emlékek ezzel kapcsolatban Az alkotók, feltalálók megélhetést, hasznot reméltek és remélnek ma is a tárgyaiktól, szellemi termékeiktől és ez a jog ezeket a természetes személyeket védi. Mára azonban az információs társadalom és a technológia rohamtempójú fejlődése miatt nagyon nehéz szabályozások közé szorítani és törvényekkel kielégíteni a szerzői jogokat. Sokszor nehéz megmondani, hogy kinek a birtokában áll egy szellemi tulajdon és egy-egy ügy miatt akár pereskedésre is sor kerülhet. amelyet indíthatnak magánszemélyek, de akár óriáscégek is. Azonban a legtöbb esetben a felek igyekeznek peren kívül megegyezni, így csak néhány ügy kerül a bíróság elé. A terület képviselói, szakemberei gyakran tartanak világszerte konferenciákat, hogy megvitasság a felmerülő, aktuális kérdéseket, problémákat, új szabályzatokat hozzanak létre vagy megosszák egymással kutatásaikat, tapasztalataikat.

Lesz-e szerzői jogi reform 

 

  2012-ben az Európai Bizottság terve, miszerint megreformálják ezt a rendszert és új irányelveket alakítanak ki mostanra, 2019-re sem sikerült teljes elfogadásra szert tennie. Ez a reform az európai polgárok számára akarja biztosítani a legszélesebb hozzáférést a tartalmakhoz, ugyanakkor a szerzőket, alkotókat is a megfelelő juttatásban részesíteni. Michel Barnier, a Bizottság belső piacért és szolgáltatásokért felelős tagja négy fő irányt említett meg, amely szerint haladnak: az európai művek digitalizálása, amelybe az árva művekre valamint a fizikailag már nem elérhető művekre vonatkozik. A második az egységes piac létrehozása, amely olyan szolgáltatásoknak kedvezne, mint a Netflix vagy a Deezer. A következő irányelv a korlátozások átalakításáról szól. Ebbe a körbe sorolták be a könyvtárak helyzetét, valamint a vakok és gyengénlátók lehetőségeit is.Végül a megreformált jogok védelméről is beszélt.

Elfogadták vagy mégsem?

 2018-ban az Európai Parlament jelentős többséggel szavazta le a kezdeményezést, egy pontban azonban mindenki egyetértett, miszerint a széttöredezett, országonként változó szerzői jogi szabályozásokat egységesíteni kell. Azonban 2 cikkely, a 11. és 13. miatt már korántsem volt nagy az egyetértés. Előbbi a lincenezési szerződést írta elő a legkisebb információmorzsákhoz is, utóbbi az online platformok számára bevezetett tartalomszűrőket taglalta. Végül az aktivisták hatására utasították el. Ugyanebben az évben ősszel a Parlament elfogadta a módosításokat, például, hogy a Facebook-nak, Google-nak a kiadóknak és az újságíróknak is fizetniük kell a hírekért.

 Újabb változtatások

  A végső szavazásra idén januárba került volna sor, ám az Európai Tanács visszadobta, így további változtatások szükségesek, amelyek továbbra is a 11. és a 13 cikkelyt érintik. Mivel a szerzői jog rendkívül szerteágazó és számos területre kiterjed, rengeteg érdeket kell összehangolni. Ez év márciusában végre végetért a hosszas egyezkedés és vita és az Európai Parlament megszavazta az uniós szerzői jogi reformot

 Az Oracle kontra Google per 

 

 

  Az egyik legnagyobb, szerzői joghoz köthető per 2010-ben kezdődött, mikor az Oracle Corporation, a világ egyik legnagyobb szoftvermegoldásokat kínáló cége beperelte a Google-t, mert szerintük az nem megfelelően használta fel a birtokukban lévő Java-t, ami egy általános célú programozási nyelv. A Java a  Sun Microsystems felvásárlásakor került az Oracle-hoz,  így minden jog, köztük a szerzői jogok is őket illették meg.

Harc a Javáért

  A Google az Android operációs rendszerébe épített egy implementációt, aminek a megfelelő működéséhez szükség volt a Java API használatára.

  Az API-k olyan konnektorok, amelyeken keresztül a különböző szoftverek össze tudnak kapcsolódni, például az érintett appok a felhőhöz. Az ügy kiemelt jelentőséget kapott, hiszen korábban még nem foglalkoztak azzal, hogy védheti -e ezeket a konnektorokat szerzői jog vagy szabadon felhasználhatóak. A bíróság végül arra a döntésre jutott, hogy igenis védi az alkotókat a jog, így az Oracle javára döntöttek, ugyanakkor nyitva hagytak a Google számára egy kiskaput, mely szerint a jogsértés az úgynevezett "fair use" keretein belül van-e. Ez az elmélet, azokat a kivételeket taglalja, mikor más szellemi alkotásokat használnak a saját műveikhez a szerzők. Ilyen például a kritika vagy a paródia. Az eset láncot indított el, egyre többet foglalkoztak az ilyen felhasználásokkal és azok szabályozásaival,  számos jellemzőt figyelembe véve.

   A szövetségi bíróság végül arra jutott, hogy az API-k átvétele nem tartozik a "fair use"-ba, így Google vereséget szenvedett, azonban az alsóbb bíróság korábban elfogadta a cég érvelését, így ez az eredmény  bizonytalanná vált.

Kártérítés

  Az Oracle 9,3 milliárd dollárt követel kártérítésként az óriáscégtől, ha a javukra döntenek, valamint a Java licenc alá vonását, ami szintén több milliárdba kerülhet évente. Azzal érvelnek, hogy a Google elfelejtett licencszerződést kötni a Java korábbi tulajdonosával, a Sunnal, nem tartották be a licencelési szabályozásokat, így sértve meg a szabadalmakat és a felhasználóknak is komoly károkat okoztak. Google azonban nem hajlandó fizetni, azt állítják, hogy forráskód elenyésző része a programnak, így az Oracle-nek nem jár ekkora összeg.

Megoldás

  A bíróság a mai napig nem döntött véglegesen a perben, így nem lehet tudni, hogy eltörlik-e ezt az implementációt. A Google már próbál más megoldást találni, mégpedig a Flutter segítségével, ami egy új alkalmazásplatform. Így a Darthban tudnak programozni és az alkalmazások az iOS-en és a készülő Fuchsia operációs rendszeren is futtathatóak lesznek. A Flutter 2019 februárjában kapott béta státuszt és a fejlesztők véleménye szerint az első, stabil kiadás is hamarosan megjelenhet.

  Különböző projektek is segítik a Javától való elszakadást, ilyen például a Xamarin, a Cordova vagy a PhoneGap.

Botrányok: Cockygate és a szelfiző majom

 

 A szerzői jogok szabályozása igencsak bonyolult és szerteágazó, sok területet érint, éppen ezért nagyon alaposnak kell lenni, ha megosztunk, publikálunk valamit. Sokszor nehéz megmondani, hogy kinek a birtokában áll egy szellemi tulajdon és egy-egy ügy miatt akár pereskedésre is sor kerülhet. Azonban a legtöbb esetben a felek igyekeznek peren kívül megegyezni, így csak néhány ügy kerül a bíróság elé. Számos dolgot, hiába gondolja egyedinek az alkotó, nem védhet szerzői jog, ilyenek például a szavak vagy akár az ízek, amelyek megítélése szubjektív és több tényezőtől is erősen függ, például a kóstoló korától vagy az evési szokásaitól.

  A CockyGate-botrány

  2018-ban hatalmas botrány rázta meg az amerikai könyves világot. Faleena Hopkins, aki a a  Cocker Brothers of Atlanta sorozatáról vált ismertté, ki akarta sajátítani, a védjegyévé akarta tenni a Cocky (pimasz, beképzelt) jelzőt.Azt állította ugyanis, hogy más szerzők műveinek címében is megjelent ez a szó, amit állítása szerint a szerzők szándékosan használtak, hogy ezzel megtévesztve a vásárlókat, összetéveszthetőek legyenek az ő regényeivel.Az írónő két védjegybejelentést is benyújtott, egyrészt egy grafikus ábrázolás, másnéven egy stilizált ábrás védjegyet és egy címlapon szereplő leírási formát vagyis egy generikus ábrás védjegyet.

  Egyesület Államok lajstromozó hatósága végül eleget tett a kérésének, így Hopkins többfrontos támadást indított az állítólagos jogsértőkkel szemben, ennek következtében például több szerzőt is elmarasztaltak, a szó elhagyására kérték fel őket vagy felszólító leveleket küldtek ki nekik.. Sok szerző engedett a nyomásnak, félve a jogi következményektől, többen azonban felháborodtak és ellenálltak a követeléseknek. Fontos hangsúlyozni, hogy az írónő nem szerzői jogi eljárást, hanem védjegyes peret indított és ebben az amerikai jogalkotás is szerepet játszott, amely kimondja, hogy egy szó esetében nem lehet beszélni szellemi alkotásról, tehát nem védheti szerzői jog. Ráadásul a Cocky jelző szorosan összekapcsolódik a romantikus műfajjal, így számos író használta már a bejelentés előtt is  A felháborodásoknak köszönhetően utánanéztek a részleteknek és kiderült, hogy a szó betűtípusának felhasználási szerződése szerint az nem használható védjegybejelentéshez. Ennek következtében Kevin Kneupper ügyvéd eljárást indított a védjegyek törlése miatt a téves bejelentésre és az ellenfelek megtévesztésére, megrövidítésére hivatkozva.. Az ügyvéd sikerrel járt, így az addigi eljárásokat megszüntették és a büntetéseket visszavonták, így Faleena Hopkins nem kérhetett jóvátételezést.

A szelfiző majom

2011- ben felrobbantotta a világot Narutó, a szelfiző makákó ügye és egészen 2018-ig nem született végleges döntés. A történet annyiból állt, hogy egy brit természetfotós, bizonyos David Slater odaadta fényképezőgépét a majomnak, aki hirtelen ötlettől vezérelve csinált magáról egy fotót. A kép nagy sikert aratott, több helyen is megjelent így Slater keresett vele is  némi pénzt, de közel sem olyan nagy összeget. Azonban nagy árat kellett fizetnie ezért a jól sikerült képért, ugyanis két ízben is beperelték, arra hivatkozva, hogy nem őt, hanem az állatot illetik meg a szerzői jogok. Elsőként, a a Wikipédia indított eljárást, amit meg is nyert, majd a PETA perelte be a fotóst, mondván Narutót illetik meg a jogok.

  2017 szeptemberében végül egyezséget kötöttek, miszerint Slater a bevétel egynegyedét olyanállatvédő szervezeteknek utalja, akik az indonéz makákókkal foglalkoznak.A fotóst azonban annyira tönkretette anyagilag a hosszú per, hogy kénytelen volt búcsút mondania kamerájának. 2018-ban az Amerikai Egyesült Államok 9. körzeti fellebbviteli bírósága kihirdette, hogy az állatok nem rendelkezhetnek szerzői jogokkal, illetve nem is perelhetnek jogaik érvényesítése érdekében.

  A fotózás kérdése amúgy is egy kényes téma a szerzői jog területén, különösen ha képzőművészeti alkotásról készült, ugyanis ilyenkor felmerül a kérdés: Vajon mitől egyedi az alkotás?. Ennek megítélésében jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Magyarországon például a háromdimenziós tárgyakról készült fotók (szobor, váza stb.) jogilag védettek és önálló alkotásnak tekinthetőek, addig a festményekről készültek már nem tartoznak a szabályzás alá. amit azzal indokolnak, hogy sokkal kisebb a fotós mozgástere így nem bizonyítható az egyedi jelleg. Fotózás esetén megegyezésnek kell létrejönnie a fotós és az eredeti alkotó között, hogy ez utóbbit illetik-e vagyoni jogok. Németországban és Ausztriában ellenben a festményekről készült fotók ugyanolyan védelemben részesülnek, mint a tárgyak.

Budapesti világkonferencia a szerzői jogról 

  2018 decemberében számos kutató és szakember érkezett Budapestre, hogy a szerzői jog jövőjének kérdéséről beszéljenek. A világ GDP-jének több mint a 10 %-át ez a terület teszi ki, így a vele kapcsolatban hozott döntések nagy hatással vannak a gazdaságra és annak fejlődésére, változásaira.

A résztvevők

  Két szervezet vett részt a konferencia szervezésében: a WIPO, vagyis a Szellemi Tulajdon Világszervezete és a MSZJ, másnéven a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület. Számos hazai és külföldi előadó lépett fel az egész napos rendezvényen, többek között Mitko Chatalbashev, a CISAC igazgatója, Jane Ginsburg, a Columbia egyetem professzora, Tomori Pál, az ALAI Hungary elnöke, a MSZJF elnöke és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) igazgatója. Kiemelt előadó volt Ficsor Mihály a WIPO korábbi alelnöke, számos külföldi állami kitüntetés birtokosa, a Magyar Szerzői Jogi Fórum alapító elnöke, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tiszteletbeli elnöke. Az előadássorozat végén még egy ünnepséget is szerveztek számára a 80.-ik születésnapja alkalmából. Ficsor Mihály különösen elismert jogász ezen a területen, például az ő volt az 1996-os genfi konferencia elnöke, ahol a két legjelentősebb dokumentum, szerződés került megvitatásra és elfogadásra. Az internetes felhasználások alapjait tartalmazó Szerzői Jogi Szerződés és a Előadásokról és Hangfelvételekről szóló szerződés szabályait a mai napig alkalmazzák a világban.

A megvitatott témák

  A konferencián sor került a szerzői jog alkalmazkodási képességére, hogy hogyan változik a technikai fejlődés hatására, a szerzők helyzetének erősítését a felhasználókkal szemben valamint, hogy mely használati módok tartozzanak ebbe a jogkörbe és melyek nem és ennek alapján vajon bővíteniük kell-e az alkotók védelmére szolgáló szabályzatokat vagy inkább a felhasználóknak kedvezzenek, hogy azok minél gyorsabban, szabadabban, de főleg ingyenesen hozzájussanak a kívánt tartalmakhoz. Szóba került egy olyan stratégia is, amely szolgáltatás-orientált megközelítésben vizsgálja a szerzői jogot. A megközelítés szerint könnyű hozzáférést biztosítanának a szerzői jogi dokumentációs rendszerekhez. Beszélgettek az ernyő megoldásról, amelynek kapcsán Ficsor Mihályt többször is megemlíti a nemzetközi szakirodalom, mint a terület szakértőjét. Ez tulajdonképpen egy olyan keretrendszer, amely az internetes felhasználásokat szabályozza és amelyek támpontot biztosítanak az egymástól nagyon eltérő, angolszász és kontinentális országok szerzői jogi rendszereinek számára. Az európai jövőjéről, reformjáról, egy egységes vezetésről valamint egy járható modellről is konzultáltak a részvevők.   A szimpózium, a tanácskozás valódi célja a különböző nézetek megvitatása volt, amelyek alapján feltárják a szerzői jogok lehetőségeit a 21. százasra vonatkozóan. Az esemény angol és francia nyelven is folyt, melyhez a szervezők szimultán fordítást biztosítottak, ezzel tovább erősítve a nemzetközi jelleget és a szakemberek tudásának megszilárdítását.

Hivatkozások:
Hwsw.hu: Az Európai Parlament tanácskozása a szerzői jogi reformról 
Hwsw.hu: Oracle-google: Android java api szerzői joga
Copy21.com: A Cockygate botrányról
Index.hu: Naruto, a szelfiző majom per
Azuzlet.hu: Budapesti világkonferencia a szerzői jog jövőjéről