Hírek, álhírek és egy világjárvány

Az álhírek elterjedése napjaink egyik jelentős problémájává vált. Sokan foglalkoznak magával a álhírekkel, mint jelenséggel, és sokan figyelmeztetnek a veszélyeire. Ha az álhírek valóban problémát jelentenek, akkor nem elég csak beszélni róluk, hanem megoldási javaslatokra is szükség van: mit lehet tenni az álhírek megjelenése ellen és a terjedésük megakadályozására? Egyáltalán lehetséges ez? Az álhírek veszélyeire figyelmeztettek már újságírók, politikusok és techcégek, valamint a könyvtárosok nemzetközi szövetsége is.

Nincs megállás

Hiába szabadult el a koronavírus-járvány, az álhírek megjelenésének nem szabott határt. Sőt, sokak szerint csak most élik reneszánszukat az álhírgyárak: a vírussal kapcsolatos rémhírek terjesztése nagyobb profittal kecsegtet a kattintásvadász weboldalak üzemeltetőinek, mint korábban bármi más. Burjánzanak az álhírek a közösségi oldalakon is, ahol gyakran jószándékú, de hiszékeny, a járványról csak felületes ismeretekkel rendelkező személyek osztják meg ezeket ismerőseikkel. Gyakran a sajtó munkatársaira hárul a feladat, hogy felszólaljanak ez ellen a jelenség ellen, és figyelmeztessék olvasóikat. A problémával foglalkoztak például az index.hu újságírói is, akik felhívták a figyelmet a különféle álgyógymódokra és sarlatánságokra, valamint útmutatóval szolgáltak arra, hogy hogyan ismerjük fel általában a koronavírussal kapcsolatban terjedő álhíreket. (Az álhírek és a koronavírus kapcsolatáról bővebben ebben a cikkben olvashat.)

Techcégek válasza

Másként viselkedik a Google keresője, ha beütjük, hogy koronavírus, mint általában tenné – olvashatjuk a merce.hu cikkében. A keresés nyomán megjelenő találatok között ugyanis nincsenek hirdetések, valamint a találati sorrend sem a keresőoptimalizáláson múlik, hanem kormányzati és más hitelesnek tartott források jelennek meg elsőként. A cikk arról számol be részletesen, hogy a techcégek a koronavírus kapcsán végre elkezdtek lépéseket tenni az álhírek terjedése ellen. Nem csak a Google, hanem a Facebook, az Instagram, a Reddit és a Pinterest is hozott intézkedéseket a hiteles tájékoztatás elősegítése érdekében: felugró ablakokkal, új opciókkal, kiemelt gombokkal veszik fel a harcot az álhírekkel szemben. A cikk konkrét példákat is megemlít: a Facebook külön "koronavírus információs központot" hozott létre a főoldalán, a Pinterest a járványhoz kapcsolódó témákban kizárólag egészségügyi szakemberek grafikonjainak, például a WHO járványügyi anyagainak megosztását engedélyezi, az Instagram pedig felhasználóit "coronavirus" keresés esetén felugró ablakokkal irányítja a hiteles nemzeti vírusweboldalra.

Nem lefutott mérkőzés

A cikk írója üdvözlendőnek tartja a cégek ezen lépéseit, és, mint írja, korábban az álhírek és összeesküvés-elméletek esetén megfigyelt "hagyományos semmittevéssel" szemben a közösségi médiaszolgáltatók most először hatékonyan és módszeresen kezdtek el leszámolni az álhírekkel. Ugyanakkor cikkében figyelmeztet is: felhívja a figyelmet arra a felmérésre, amit az oxfordi Reuters Intézet végzett. A kutatás 225 hamis vagy félrevezető tény terjedését vizsgálta, és megállapították, hogy azok 88%-a közösségi médiafelületeken, 9%-a tévében és 8%-a nyomtatott médiában jelent meg. Ráadásul az amerikai felnőttek mintegy harmada úgy gondolja, hogy a SARS-CoV2 koronavírust laborban fejlesztették ki, valamint nagy mértékben terjed az a nézet is, ami a koronavírus-járványt az épülő 5G hálózatokhoz köti – írja a cikk.

A cikk idézi továbbá Carl Bergstromot, a Washingtoni Egyetem professzorát, aki szerint azonban a közösségi médiacégek túl későn és túl keveset tettek annak érdekében, hogy megfékezzék a hamis információkat. Bergstrom úgy gondolja, hogy bár évek óta készültek és tudni lehetett, hogy jönni fog egy ilyen vírus, arra nem számítottak, hogy a háború két fronton fog zajlani: egyrészt a járvány ellen, másrészt pedig az összes álhír, félelem és gyűlölet ellen, amit a politikai opportunisták a saját megerősítésükre akarnak felhasználni.

Könyvtárak az álhírek ellen

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a figyelemfelhívás a legjobb védekezés az álhírek ellen. Ezen a területen (is) fontos feladat hárulhat a könyvtárakra. Így gondolkodott a könyvtárosok nemzetközi szövetsége, az IFLA is, amikor az információtudatosság terjesztésének jegyében útjára bocsájtott egy magyarázó ábrát. Az árba az álhírek felismerését és elkerülését hivatott segíteni. Az IFLA közleményt tett közzé weboldalán a könyvtárügy és az álhírek elleni küzdelem kapcsolatáról, melyben az ábra sikeréről is beszámoltak. Az IFLA magyarázó ábráját ugyanis több nyelvre lefordították, bemutatták a legkülönfélébb fórumokon, és rengeteg könyvtáros vállalta magára a terjesztését a világ számos országában.

Mások viszont úgy gondolják, hogy a könyvtárak nem állnak még készen az álhírek elleni küzdelemre. M. Connor Sullivan is így vélekedik, aki cikket tett közzé a "Journal of Librarianship and Information Science" című folyóiratban "Why can't librarians fight fake news" címmel. Cikkében Sullivan kifejti, hogy a könyvtárak még mindig túl felületes tudással rendelkeznek a téves információkkal és az álhírekkel kapcsolatban, és nincs naprakész tudásuk a hamisított hírek színvonaláról. (Az álhírek elleni harc és a könyvtárak kapcsolatáról bővebben ebben a cikkben olvashat.)