A hamisítás és az álhírek szinte már üzletággá változtak a digitális információ-bizniszben. A fejlődő programok és applikációk sűrűjében egyre nehezebb megmondani, mi igaz, és mi fantázia - ahogy Freddie Mercury mondaná.
A videók manipulálása különösen érzékeny téma, mert az ember könnyebben hisz egy videót eredetinek. A jelenség ráadásul a Facebooknak és a Google-nek is fejtörést okoz, hogy hatékonyan tudják szűrni a DeepFake átveréseket.
A DeepFake jelensége és eredete
A DeepFake-ek olyan videók, amiken (általában) hírességeket, meghatározó személyeket helyeznek meg nem történt szituációba. Ez lehet Obama elnök, amint valami olyat mond sajtótájékoztatón, amit sosem mondott, vagy éppen Tom Holland a hegyekben, ahol sosem járt.
A kiindulópontja viszont egy kicsit más volt, ezt az igényt a modern társadalom egyik legnagyobb éhező szörnye szülte - a pornográfia. Száz meg száz kiéhezett ember vágya, hogy pornográf videókon lássák viszont szeretett színésznőiket a DeepFake videóknak hála beteljesülhet. Ugyanakkor szintén ez a technológia segítette a Halálos Iramban 7 készítőit abban, hogy Paul Walker szerepelhessen a film végében is, miután a forgatás ideje alatt tragikus módon elhunyt.
Hogyan csinálják?
A DeepFake alapvető hozzávalója a machine learning, aminek segítségével sokkal gyorsabban tudtak DeepFake videót gyártani, sokkal kevesebb költségért. A legelső egy Reddit felhasználó készítette, aki a Google nyílt forráskódjait felhasználva ráillesztette a színésznők arcait a pornószínésznőkére. A mai kódok leginkább ebből indultak ki, többféle ágazat felé. Ennek köszönhető például a videó, amiben David Beckham folyékonyan beszél 9 nyelvet, holott a kilencből csak egyhez ért.
Mennyire veszélyes?
A DeepFake jelenség jelenleg főleg a nőkre veszélyes - a deepfake videók 96%-a nonconsenual pornográfia. Elsősorban hírességek a célpontok, viszont vannak esetek, mikor valaki bosszúból vagy rosszindulatból egy ismerősét használja fel.
A deepfake emellett hasonló módon az internetes zaklatás egyik eszközévé is könnyen válhat, iskolában és munkahelyeken egyaránt, mivel bárkit megjeleníthet nevetséges, veszélyes vagy kompromittáló helyzetekben.
Emellett, főleg a mostani helyzetben, az álhírek terjedését is elősegíti. A hangok és képanyagok manipulálásával nemcsak a politikusok, hanem a riporterek nyilatkozatait is megmásíthatják. A Facebook és a Google is küzd a deepfake-ek ellen, egyrészt a koronavírus és az álhírterjedés miatt, másrészt a közelgő 2020-as amerikai elnökválasztás miatt.
Jelenleg csak Dél-Korea, Kína és az Egyesült Államok harcol törvényileg a DeepFake videók ellen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése