Könyvtárak kontra álhírek

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a könyvtárakra fontos szerep hárul az álhírekkel szembeni harcban. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy fel vannak-e készülve erre a feladatra vagy nem. Az is kérdéses, hogy mit tehetnének még a könyvtárak: milyen módokon lehetséges az álhírekkel kapcsolatos felvilágosítás eljuttatása a felhasználókhoz?

Az IFLA bizakodó

Közleményt tett közzé még 2017-ben az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions, magyarul: Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) saját weboldalán. A cikkben leírt vélemény szerint az online térben való információszerzés és véleménynyilvánítás szabadsága veszélybe került: a szándékosan félrevezető információk elterjedése aláássa az internettel szembeni bizalmat, ugyanakkor a különböző hatóságok és platformok keménykezű válaszlépései alapvető emberi jogokat sérthetnek. Az IFLA számára egyik kimenetel se kívánatos. A cikk emlékeztet, hogy az IFLA által kifejlesztett magyarázó ábra, mely az álhírek felismerését hivatott segíteni, nagy sikert ért el: harminchét nyelvre fordították le, és szerepelt hírlapok hasábjain és kurzusok anyagában egyaránt, valamint a CNN is lehozta.

Egy ábra útja a világ körül

Az IFLA magyarázó ábrája számos helyre elért: Finnországban a finn parlament ülésén is bemutatták, Vietnámban a danangi egyetemen használták az oktatók információtudatossági képzéseik során, grúz könyvtárosok pedig a Facebookon terjesztették.  A magyarázó ábrát plakát formában is megjelentették. Svédországban könyvtárosok a plakát svéd, angol, arab és román nyelvű változatait helyezték ki különböző rendezvényeken, maláj könyvtárakban pedig a tanulók által leginkább használt számítógép-terminálok közelében helyezték el.

Kritikus hangok

Mit tehetnek a könyvtárak az álhírek terjedése ellen? – teszi fel a kérdést címében egy a Goethe Institut magyar nyelvű weboldalán megjelent cikk. A cikk szerint vannak kritikus hangok, melyek úgy vélik, hogy a könyvtárak aligha vannak felkészülve az álhírek elleni harcra. A cikk idézi M. Connor Sullivant, aki 2018-ban esszét tett közzé a "Journal of Librarianship and Information Science" című folyóiratban "Why can't librarians fight fake news" címmel. Sullivan véleménye szerint a könyvtárak még mindig túl felületes tudással rendelkeznek a téves információkkal és az álhírekkel kapcsolatban: úgy gondolja, hogy a könyvtáraknak nincs naprakész tudása, ami a hamisított hírek színvonalát illeti. A cikk megfogalmazásában Sullivan szerint a könyvtárak "abban a hitben ringatják magukat, hogy csupán az amatőr és trehány dizájnnal rendelkező weboldalak határozhatóak meg hamisítványként".

A Goethe Institut cikke szól az álhíreknek az emberi agyra gyakorolt hatásáról, és hogy az álhírekkel szembeni gyógymód nem állhat pusztán hiteles információk terjesztéséből – meg kell küzdeni a fejekbe már berögződött álhírekkel.

A cikk szerint sok könyvtáros kénytelen lesz saját maga elsajátítani azt a modern médiakompetenciát, amelyet maga is tovább kell, hogy adjon. A cikk idézi Nate Hillt, a Metropolitan New York Library Council ügyvezető igazgatóját, aki szerint differenciáltabban képzett könyvtárosokra lesz szükség. A cikk azért bizakodó is, ugyanis, mint írja, a könyvtárakban már megtalálható az az alapvető tudásbázis, ami az információk feldolgozásához és ellenőrzéséhez szükséges.