Napjainkban az emberek többsége idejük nagy részét a digitális térben tölti. Sokan nem tudják, hogy ez a digitális jelenlét mivel is jár pontosan. Az emberek egyre több mindent intéznek digitálisan, mint például így intézik el banki ügyeiket, az interneten utalnak pénzt, fizetik ki számláikat, azon túl, hogy közösségi médiás profilokat hoznak létre. Az interneten keresztül vásárolnak, megadják adataikat, ami valamilyen szinten örökre megőrződik az online térben. Manapság a legnépszerűbb közösségi oldalak a Facebook, Twitter, TikTok és az Instagram. Sokan a Google alkalmazásait is napi szinten használják, mint például a Gmail, vagy éppen a Google Drive.
Közösségi médiás profilok, amik többet elárulnak, mint gondolnánk
A leggyakrabban használt közösségi oldalak, mint például a Facebook, Instagram, Twitter vagy a mostanában nagyon felkapott TikTok, nem is gondolnánk mennyi veszélyt rejt magában.Ezen platformokon legtöbbször egy profilt kell létrehozni, ahol személyes információkat teszünk részben vagy teljesen nyilvánossá és fotókat is meg lehet osztani. Bármilyen személyes információ megosztása nagyon veszélyes lehet, mert nem tudhatjuk kik látják ezeket pontosan, vannak olyanok, akik képesek visszaélni ezekkel. Továbbá, ha megbánunk esetleg valamit és töröljük a profilunkról, az nem biztos, hogy teljesen törlődik az online térből, ezért sem árt vigyázni ezekkel.
Cyberbullying – internetes zaklatás
A legfiatalabb korosztályra jellemző inkább, de vannak persze kivételek is. Általában egy vagy több zaklató, olyan üzeneteket küld (alapvetően privát módon, e-mailben, vagy egy közösségi médiás felületen privát üzenetben) egy adott célszemélynek, amelyben igyekeznek rámutatni az adott személy gyengeségeire, cselekedeteire, ami szerintük nem volt megfelelő, vagy éppen nem értenek egyet a gondolkodásmódjával. Többféle céljuk lehet ezzel, például megfélemlíteni az illetőt vagy esetlegesen valamilyen anyagi, vagy egyéb ellenszolgáltatást igyekeznek kizsarolni a zaklatók. Érdemes elkerülnünk a válaszadást ha esetleg kapunk egy ilyen kéretlen üzenetet, mert ha reagálunk rá akkor látják, hogy tudnak ránk hatni ezzel.
Public Shaming – publikus megszégyenítés
Hasonló, mint az internetes zaklatás, viszont ez nyilvánosan történik, nem csak azok látják, akikre tartozik. Általában olyan információkat használnak fel a célszemély ellen, mint például, amit maga az adott személy írt vagy tett ki valamelyik közösségi médiás felületére. Mivel ezt publikusan tette közzé így bárki szabadon hozzáférhet és vissza is élhetnek vele. Lehet szó akár egy olyan fotóról, ami először jó ötletnek tűnt, de később szégyelli, és hiába törli le, azt már többen is láthatták és tovább küldhették ismerőseiknek. Érdemes először átgondolni mit osztunk meg a közösségi médiában.
Deepfake jelenség
Már annyira fejlett a technika, hogy már úgy is létre tudnak hozni fotókat egy adott személy arcképével, hogy azon eredetileg nem is ő szerepelt. Olyan algoritmusok léteznek már, amik öntanulók és mesterséges intelligenciára épülnek. Ezek segítségével, fotókon vagy videókon szereplő eredeti személyek arcképét kicserélik valaki máséra. Főleg zsarolásra és megszégyenítésre használják ezeket.
Digitális javak
Digitális javak lehetnek például videójáték fiókok, kriptopénzek, üzleti Facebook-profilok, illetve a felhőben tárolt fontos dokumentumok, amik pénzt termelhetnek, illetve még vagyoni értékük is van. Ilyenek lehetnek még a webshop-oknál regisztrált fiókjaink, a korábbi vásárlásaink, előfizetések és elektronikus díjfizetések fiókjai is. Hozzátartozóink számára halálunk után gondot okozhat ha nem tudnak ezek meglétéről, esetleg a hozzáférési adatokról, mert azok nélkül nem tudják megvédeni, őrizni az ott tárolt értékeket, de akár olyan feladatuk is lehet, hogy megszüntessenek bizonyos fizetési kötelezettséggel járó szerződéseket, előfizetéseket. Van egy másik része is a digitális világnak ahol lehetnek tárolt adataink. Ide tartozhatnak a felhasználói fiókok, elektronikus adattárolók vagy online felületek, olyan alkalmazások, vagy oldalak amik fotók/videók tárolására alkalmasak. Ezért érdemes minél előbb elgondolkodni azon, hogy ezekhez a javakhoz, kiknek adjunk jogot arra, hogy halálunk után hozzáférhessen.
Online alkalmazások
Az online alkalmazások üzemeltetői igyekeznek nagyon figyelni a felhasználói adatok védelmére, ezért nagyon komolyan veszik azt, ha valaki hozzá szeretne férni egy hozzátartozója személyes adataihoz. Általában nagyon szigorú feltételekhez kötik, hogy kiadjanak belépési adatokat, de a legtöbbször nem is engednek betekintést a profilba,levelezésbe. Sajnos jogi szabályozása nem igazán van ennek a dolognak, vagy még elég kezdetleges és egészen eltérő lehet országonként egy-egy per vagy eljárás kimenetele. Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság készített egy ajánlást, ahol részletezi elhunyt személyek esetén a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesítési lehetőségeit.
Segédlet digitális javaink rendezéséhez
Készítettek egy segédletet ahhoz, hogy hogyan is érdemes hozzákezdeni digitális javaink rendezéséhez. Érdemes leltárt készíteni minden egyes felhasználói fiókunkról és meghatározni annak módját, hogy hogyan is lehet hozzá férni azokhoz. Szerintem ezt bárkinek érdemes elvégeznie,mert hasznos, hogy egy helyen legyen minden lehetséges eszköz vagy alkalmazás, és ezekhez ha szükséges hozzáférést tudunk biztosítani. Persze lehet árnyoldala is annak, ha ezeket összegyűjtjük, de ha áttekinthetően tesszük ezt és jó helyen tároljuk, csak hasznos lehet számunkra. Ezeket végrendeletünkben is lehetőségünk van megtenni, viszont ott nagyon fontos figyelni arra, hogy ott személyes adatokat, jelszavakat sosem szabad megadni, mert véletlen nyilvánosságra is kerülhetnek később egy utólagos eljárás során. Érdemes egy lezárt borítékban elrejtve tárolni a bizalmas adatokat, jelszavakat vagy akár banki széfben elzárva.
7 lépést szedtek össze ami hasznos lehet digitális hagyatékunk rendezésénél:
1. lépés: Alkalmazások összegyűjtése
2. lépés: Adatok rendezése
3. lépés: Adathordozók rendezése, adatok megőrzése
4. lépés: Halál utánra szóló üzenetek
5. lépés: A modern technológia adta lehetőségek
6. lépés: Változások követése
7. lépés: Nyomtatás
Személyazonosság-lopás
Ha valaki megszerzi személyes adatainkat, és valamilyen visszaélést követ el, amivel megkárosíthat minket, akkor személyazonosság-lopásról beszélhetünk, más néven személyazonosság csalás. Olyan információkat próbálnak meg ellopni, mint például a nevek, társadalombiztosítási kártyák, születési idők, biztosítási kártyák, vezetői engedélyek, hitelkártyák vagy éppen banki adataink. Ezeket a lopott információkat pedig arra használják, hogy a meglévő fiókokhoz hozzáférhessenek vagy új fiókokat hozhassanak létre. Tehát többféle személyazonosság-lopásról beszélhetünk, például hitelkártya-csalás vagy éppen a banki csalás.
Veszélyek minimalizálása
Néhány biztonsági lépés betartásával csökkenteni tudjuk annak a kockázatát, hogy áldozatává váljunk az identitás lopásnak. Létezik már többfaktoros hitelesítés, amivel érdemes minden online fiók esetében élni. Ajánlott egyedi és erős jelszavak használata, és ezek kezelésére, tárolására pedig már professzionális jelszókezelő programokat is fejlesztettek. Ha tehetjük, kerüljük a nyilvános Wi-Fi hotspotok használatát. Eszközeinket lássuk el megbízható és naprakész biztonsági szoftverrel, és ha esetlegesen vannak hibajavító frissítések, azoknál állítsuk be, hogy automatikusan frissüljenek, amint megjelenik egy új frissítés. Alkalmazásokat csak is a hivatalos áruházakból töltsük le.
Saját telefonunk lehallgat minket?
A legtöbb embernek van már közösségi médiás profilja, de nem mindenki van tisztában azzal, mivel is jár ez. A Facebook, a Google alkalmazásai és társai, mind ingyenesen használhatóak. De sok oldal például hirdetésekből él. Ha böngészünk egy weboldalon, időt töltünk az olvasásával, esetleg valamilyen hirdetésre rákattintunk, abból a webhely pénzt keres. Ezek a hirdetések személyre szabottan jelennek meg, mivel a korábbi kereséseinket, böngészéseinket figyeli, és ez alapján dobja fel a különböző hirdetéseket. Tehát feltehetjük magunkban azt a kérdést, hogy ezek az oldalak valóban ingyenesek-e, ha a használatért cserébe adatokat szolgáltatunk magunkról. A Google már abból is össze tud tenni számunkra úgy nevezett hirdetési csomagokat, hogy látja milyen oldalakat lájkoltunk, mik azok az események amik iránt érdeklődünk, milyen posztokhoz szólunk hozzá, esetleg milyen csoportoknak vagyunk a tagjai Facebookon. Néhányan viszont arra lettek figyelmesek, hogy nem csak ezek alapján hallgathat le minket telefonunk, hanem az alapján is miről beszélgetünk éppen, vagyis a beépített mikrofon hallgatja le a beszélgetést. Ezt a furcsaságot leginkább a régebbi androidot használók tapasztalták. Nem tűnik túl valószínűnek, hogy valóban így hallgatnak le minket telefonjaink, de a bizonyítékok mást mutatnak. Előfordulhat, hogy ténylegesen így generáltak személyre szabott hirdetéseket egyes alkalmazások.
Szabályozási lehetőségek
Habár a rendszer figyelemmel kíséri az egyéni felhasználók aktivitásait, azért van néhány olyan beállítási lehetőség, ami ad egy kis teret arra, hogy szabályozni tudjuk, mi az az információ ami teljesen privát. A személyes adatok védelmét ez nagyban elősegíti. Habár ezek a beállítások nem feltétlenül jelentik azt, hogy ezáltal a rendszer nem tud rólunk semmit. Beállíthatjuk, hogy kaphasson-e információkat a tartózkodási helyünkről a Facebook, amellyel olyan helyeket tud nekünk ajánlani ami közel van hozzánk. Ez van amikor hasznos, de lehet jobb ha nem osztjuk meg ezt az információt. Tehát könnyen kikapcsolhatjuk a profilozást , a Hirdetések személyre szabása menüponton a Profiloldalunkon belül, ahol a kikapcsolás gombra kell kattintatunk. Az, hogy kikapcsoljuk ezt a funkciót, az alábbiakkal járhat: a hirdetésekhez, hirdetőkhöz nem tud preferenciákat megadni, a hirdetésekkel kapcsolatos válaszainkat nem menti el a rendszer, és hirdetések bár továbbra is meg fognak jelenni, de ezek előreláthatólag kevésbé lesznek majd relevánsak és hasznosak.
Források
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése