Az 2021-es gyors felfutását követően valamilyen kontextusban napjainkra már majdnem mindenki találkozhatott az NFT rövidítéssel. Elsőnek egy nehezen átlátható, bonyolult rendszernek tűnhet, de ha közelebbről áttanulmányozzuk egy kifejezetten letisztult, logikus kapcsolati láncon nyugvó technológiáról beszélhetünk. A képzőművészek, grafikusok világát alapjaiban megváltoztató új művészi forma azonban nem csak egy üzleti lehetőség, egy újabb bevételi forrás az alkotók számára. A szomszédban zajló ukrán háború kapcsán társadalmi hasznosságát is megismerhettük és számos pozitív hatása mutatkozott az elmúlt időszakban az NFT adományoknak köszönhetően.
A rövidítés mögött
Az NFT rövidítés feloldása a non-fungible token. A kifejezést itthon annyira újnak számít, hogy hivatalos magyar fordítása még nem is született, de legpontosabban nem-helyettesíthető zseton/értéket képviselő tárgy lehetne. Digitális mivolta ellenére minden NFT egyedi, csak egy létezik belőle, ami egy blokkláncon (blockchain) alapuló hálózaton keresztül mozog.
Az első NFT Kevin McCoy amerikai művész Quantum című munkája volt, amelyet még 2014-ben értékesített, de ezt követően még évekig nem robbant be a köztudatba a digitális műkincspiacnak ez a formája.
A szintén 2014-ben létrejött, Ethereum nevű nyílt forráskódú platform a blokklánc technológián keresztül biztosítja az NFT-k eredetiségét. Ami a láncba bekerült, az onnan nem kerülhet ki. Az NFT útja végig dokumentálva van, így pontosan követhető a tulajdonjog, ami mindig az új tulajdonoshoz kerül, az eredetiség végig biztosított.
Az NFT megvételével nem a digitális művet vesszük meg hanem a tulajdonjogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bárki le másolhatja és vászonra printelheti a digitális művet, de ettől még nem lesz az övé, azaz nem adhatja el, nem állíthatja ki, de élvezheti annak látványát. Tehát az NFT vásárlóé a mű tulajdonjoga és értéke, és ami értékessé teszi az a birtoklás ténye.
Fontos hozzátenni, hogy NFT lényegében bármi lehet, egy digitális fotó, grafika, gif, video, de NFT-ként kelt el például a világ első sms-e, és az eslő tweet is.
 |
| Twitter/@jack |
Előnyök és hátrányok
Nagy előnye az NFT-nek, hogy kidolgoztak rá egy olyan rendszert, ahol az eredetiség minden esetben biztosítható, így a digitális művészeket erősen nyugtalanító szerzői jogi kérdés végre nem kell, hogy fejtörést okozzon nekik.
Hagyományos esetben az alkotó a művének eladása után már nem tudja követni annak útját, teljesen kikerül az alkotás a kezei közül. Az NFT-hez minden esetben kapcsolódik egy digitális okmány, amely annak az eredetiségét igazolja. A követői jogdíj bele van építve az NFT értékébe, így minden továbbértékesítés alkalmával is haszonhoz jut a műkészítő.
A hagyományos alkotásokhoz képest itt lebomlanak az országhatárok, az online piactéren nem elsődleges az, hogy ki és honnan jön az alkotó, nem korlátozódik egy alkotó vevőköre az otthoni közönségre, nem kell galériákon keresztül népszerűsítenie magát, ez egy óriási globális piactér. Az NFT-k ma már az Ethereum mellett több blokklánc alapú felületen is elérhetőek, ilyen platformok például: OpenSea, Axie Marketplace, Larva Labs/CryptoPunks, Rarible stb.
A robbanásszerű növekedés, a hirtelen trend kialakulása miatt a kínálati oldalon óriási növekedés következett be, ami a minőség felhígulását is eredményezi. Érdekes jelenség, hogy a legtöbb hasznot már nem egy az személyből álló művészi alkotásokat értékesítő, és igazi művészi értéket képviselő képzőművész munkája hoz, hanem a programozókból, informatikusokból, grafikusokból összeállt csapatok NFT gyűjteményei. Ezek a csapatok úgymond gyárként működnek, és tömegtermelést végeznek. A programozók algoritmusok segítségével egyszerre nagy mennyiségű, de mindig egyedi NFT-t hoznak létre. Kérdés, hogy mennyire nevezhető művészetnek, amikor egy gép a betáplált adatok alapján generálja az egyedi alkotásokat. Jó példa erre a nagyon népszerű Bored Ape Yacht Club tízezer darabos gyűjteménye.
 |
| Bored Ape Yacht Club: The New Yorker |
Ami egyre inkább kiszorítja az egyszemélyes, kezdő, vagy feltörekvő digitális képzőművészeket a piacról az a tokenesítés díja. A gas fee lényegében egy villanyszámla, vagyis az áramköltség. A kriptobányászat, ahogy az Ethereum blokkláncon futó folyamatos tranzakciói is rendkívül energiaigényesek, ebből adódóan környezetbarátnak sem mondhatók. Az energiafeljasználásnak a díja a gas fee, amit akkor kell megfizetni, mikor NFT-vé válik egy alkotás. Ennek az ára elég magas, jelenleg egy NFT után 40 és 150 ezer forint közé mozog, ezért sok kezdőnek nem feltétlenül éri meg belépni a piacra. Ma már léteznek könyrezetbarátabb technológiák, ilyenek például a Tezos, vagy az Ethereum 2. Akik "zöldebb" megoldásokat keresnek az NFT gyűjtéskor, azoknak érdemes ezekkel az eszközökkel próbálkozni.
A legdrágább NFT
2021 márciusban Mike Winkelmann, művésznevén Beeple alkotása a neves Christies aukciósház szervezésében került az NFT-k piacára. A két hetes online aukción eredetileg 100 dollárért, azaz körülbelül 31 ezer forintért kezdtek licitálni az alkotásért. Egy nappal lésöbb 69,3 millió dollárért (21,3 milliárd forint) árverezték el digitális alkotásait, mellyel Beeple egy nap alatt dollár milliárdossá vált.
Az alkotás úgy állt össze, hogy Beeple naponta egy képet posztolt, 5000 napon keresztül az Instagramra, ezekből a képekből készült el a híres kollázs. A „Mindennapok: Az első 5000 nap” (Everydays: the First 5000 Days) című kollázs tartja eddig a rekordösszeget, ez eddig a viágon legdrágábban értékesített NFT.
/cdn.vox-cdn.com/uploads/chorus_asset/file/22362497/2021_NYR_20447_0001_001_beeple_everydays_the_first_5000_days034733_.jpg "Beeple: Everydays: The First 5000 Days") |
| Beeple: Everydays: The First 5000 Days |
NFT hazai befutói
Az NFT legnagyobb hazai képviselője kétség kívül az építész családból származó Weiler Péter, aki az egyik legismertebb magyar képzőművész, és már húsz éve alkotja digitális műveit. Az ő Mintable piactérre felkerült alkotása volt az első NFT, ami Magyarországon kriptovalutáért elkelt. Az alkotás 2021. március 5-én kerül fel a piacra és négy napon belül, március 9-én már gazdára is talált Kacsuk Péter kortárs műgyűjtő és informatikus kutató személyében. A Bitcoin bánya az Alföldön című alkotás NFT tokenként és még hagyományos formában vásznon is megvásárolható volt, a két mű összesen 1 Ether-be került, ami átszámolva 560.00 ezer forint.
 |
| Weiler Péter: Bitcoin bánya az Alföldön |
Wiler Péter egy másik nem mindennapi NFT projektje a Müüska dizájnmárka felkérésére készült. Nekik alkotta meg a világ első olyan lakberendezési kollekcióját, ami egyben NFT is. A legdrágább magyar díszpárnák mindegyike egyedi, egyik oldalán egy nyomatott színes szám látható, a másik oldalán az QR-kód, amit, ha leolvasunk elvezet a párnán látható szám NFT-jéhez, ami a párnaváráslással együtt a tulajdonunkba is kerül.
 |
| Müüska Design / Gosztom Gergő |
Márciusban jelent meg a hír, hogy "elkészült az első magyar NFT-címlap". Kefirszünet a metaverzumban című művét kifejezetten a márciusi Roadster magazin címlapjára készítette. A kép a ma nagyon felkapott metaverzum szó mögötti jelentést, és tartalmat analizálja, ami a művész vízióján keresztült a digitális képben testesült meg.
A címlapfotón nem látható, hogy a yachton ülő alak mit csinál a kezével, itt jön képbe az NFT, ugyanis ahhoz, hogy ezt megtudjuk meg kelleett várásolni a magazint és az abban található QR-kód vezetett el a teljes képhez, ami egy animáció. Természetesen NFT mivoltából fakadóan ebből is csak egy darab létezik. Az aukció március hónappal lezárult, a mű az óta elkelt a Foundation piactéren. Kikiáltási ára 750.000 forint volt, az értékesítéséből befolyt összeget Weiler az Autistic Art Alapítvány segítésére ajánlotta fel, akik az önálló életre nem képes autista fiatalokat lakóhelyi ellátását biztosítják.
 |
| Weiler Péter: Kefirszünet a metaverzumban |
Ha hazai NFT alkotókról beszélünk nem mehetünk el Kiss Miklós képzőművész-dizárjner neve mellett, aki az Emograms névre keresztelt kollekciójával lépett be a picra. A betűkből kirajzolt emoji arcok 2015-ben jelentke meg. Budapesti bemuataása után a sárga labdákra nyomtatott smileykra épülő installációt Dél-Kóreában, és Kínában is bemutatták. 2021-ben Kiss Miklós megalkotta a saját piacterét az NFT emogramjai értékesítésére. A saját platform azt a cél is szolgálja, hogy a megvásárásolt emogramok után a vevő tokeneket tud gyűjteni, amik aztán beválthatók a megvett emogram szobor verziójára.
 |
| Kiss Miklós: Emograms |
Az alkotó szerint a piacon nagyon nehéz kezdőként érvényesülni, a már az asztalra sokat letett művészeknek is fel kell magukat építeni az olyan online platformokon, mint a Twitter és a Discord. Érdekesség, hogy az Instagram nem közvetítő csatornája a digitális műgyűjtők közönségének.
A budapesti Ludwig Múzeum 2020-tól több mint fél éven keresztül volt megtekinthető Barabási Albert-László hálózati vizualizációt bemutató kiállítása. A BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve c. kiállításon látható mű lett az első NFT alkotás, ami magyar múzeumi gyűjteménybe került. A szóban forgó NFT, adományozás útján került a Ludwig Múzeumhoz.Barabási mint hálózakutató és csapata előszeretettel elemzi és kutatja a digitális műkincspiac rejtelmeit, a sikerei mögött meghúzódó indokokat, a műtárgyakkal kapcsolatot tulajdonsági mintákat és jelenségeket.
NFT szerepe az Ukrán háborúban
Az ukrajnai orosz invázió a digitális tér közösségeit is megmozgatta. Már több példát láthattunk arra, hogy milyen módokon lehet a rászorultakat segíteni a hálózaton keresztül, ennek egyik példája az adományozás, sok esetekben kriptovalutában. Ezek az interneten megvalósuló tranzakciók fontos forrásai lettek Ukrajnának. A világ bármely pontjáról folyamatosan érkező kriptopénzes támogatások az ukrán honvédelem segítését szolgálják.
Az áprilisi adatok szerint az ukrán kormány és a különböző szervezetek már több, mint 60 millió dollárnyi adományt gyűjtött be kriptovalutában. Egyik ilyen adományról az ország hivatalos Twitter oldalán értesülhettünk, ahol a kormány már többször is köszönetet mondott az adományokért. A poszt szerint Ukrajna nem mástól,mint a PolkaDot kriptovaluta alapítójától, Gavin Woodtól kapott nagylelkű támogatást, ami 5.8 millió dollárnak felel meg.
Március 4-én az ukrán miniszterelnök-helyettes, Mikhailo Fedorov Twitteren közzétette, hogy NFT-ket fognak meghirdetni, hogy a hadsereg finanszírozását támogassák a továbbiakban.
Bornyakov olyan adatokat is közzétett, amellyel azt szemlélteti, hogy az eddigi kriptoadományokból befolyt összegeket nem a média támogatására, vagy fegyverek vásárlására fordították, hanem a katonáik számára vettek belőre olyan felszereléseket, mint például sisak, golyóállómellény, gyógyszer.
A kollekció
Bornyakov elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy a hamis és félrevezető információs hullámokat megfékezzék és megállítsák. Nem véletlen, hogy az NFT kollekció darabjai is mind egy-egy megbízható hírforrásból származó háborús tényt jelenítenek meg számunkra.
Az igényesen elkészített, felhasználóbarát, minőségi művészi munkákat tartalmazó honlap március 25-én megnyílt, a digitális kollekció piacra került és mindenki számára elérhető. Ahogy azt ígérték, egy digitális múzeumként funkcionál, ezért is kapta a Meta History: Museum of War, vagyis a Metatörténelem: Háború Múzeuma nevet a gyűjtemény.Mykhailo Fedorov, aki a egyben a digitális átalakulásért felelős miniszter is, legújabb Twitter posztjában így fogalmaz:
„Amíg Oroszország a tankjaival pusztítja az országunkat, addig mi a forradalmi blokklánc technológiára támaszkodva megalkottuk a @Meta_History_UA NFT-Múzeum kollekciót. Ez egy olyan tér, ami háborús emlékeket gyűjt és tárol. Nem utolsó sorban egy olyan tér, ami arra hivatott, hogy az ukrán identitást és szabadságot ünnepelje.”
Az NFT kollekció szándéka az ukrán kormány esetében kettős. Először is információközvetítő szerepet akar betölteni, másodszor pedig az NFT-k eladásából befolyt összeget az állam a katonaság támogatására fogja fordítani.
A digitális sorozat jelenleg 103 alkotásból áll, a háború első hat napjának az eseményeit dolgozza fel. Ezek a grafikus képek valós hírközlések képernyőképeivel vannak kombinálva, ami egy-egy aznapi háborús történést támaszt alá. A cél, hogy megőrizzék a történések emlékét és a tényeket ábrázoló képekkel a megbízható, hiteles információt terjesszék. Az alkotások ukrán és nemzetközi művészek egyéni megközelítését gyűjti egy csokorba és kapcsolja össze az adott ténnyel.
Ukrán Zászló NFT-je
Hozzá kell tenni, hogy a háború határásra a nem dollárhoz kötött kriptovaluták, mint a bitcoin és az ether (NFT kriptovalutája) árfolyama is esett, az árverés március 2-án zárult le, és két nappal később az ether gyengülése következtében az adomány értéke 6.4 millió dollárra esett vissza.
Az Ukrain Dao oldalán olvashatjuk, hogy a zászló mint NFT mű létrehozásakor nem az esztétikai és művészi érték került előtérbe, hanem a szimbolika. A cél egy egyértelmű jelkép létrehozása volt, így esett a választás a kék-sárga ukrán zászlóra.
NFT hatása a jelenben
A fentiekkel alátámasztva is egyértelműen kirajzolódik, hogy napjainkban az NFT-nek számok hatása van nem csak a műkincspiacra, de már a tágabb környezetre is. Társadalmi és politikai eseményekben megnyilvánuló szerepe megmutatkozott az ukrán háború során, mely példaértékű lehet a jövőben kezelendő helyzetekben is.
A terület rengeteg lehetőséget tartogathat magában az alkotók számára. Ez egy globális piac, ahol az országok gazdasági, kulturális, társadalmi tényezői nem befolyásolják a munkák érvényesülését. A múltba visszanyúló tapasztalatok hiányában még nehéz átlátni a teljes működési mechanizmusát, tudni, hol, mikor, mit érdemes a leginkább értékesíteni.
Amennyiben hosszútávon életképes marad az NFT piac, biztosan számíthatunk rá, hogy a különböző közgyűjtemények, galériák is nyitni fognak a digitális művészet irányába és bekapcsolódnak annak a folyamataiba.
A terület rengeteg lehetőséget tartogathat magában az alkotók számára. Ez egy globális piac, ahol az országok gazdasági, kulturális, társadalmi tényezői nem befolyásolják a munkák érvényesülését. A múltba visszanyúló tapasztalatok hiányában még nehéz átlátni a teljes működési mechanizmusát, tudni, hol, mikor, mit érdemes a leginkább értékesíteni.
Amennyiben hosszútávon életképes marad az NFT piac, biztosan számíthatunk rá, hogy a különböző közgyűjtemények, galériák is nyitni fognak a digitális művészet irányába és bekapcsolódnak annak a folyamataiba.
Forrás:
Kép forrás:
BarabásiLab: Rejtett mintázatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése