A kriptovaluták jelenlegi helyzete a világban

A kriptodevizák megjelenésével a világon számtalan helyen hasznosíthatjuk azok előnyeit. Az ukrán háborúban nagy segítség az országnak a kriptodevizában érkező támogatás. A kriptodeviza használata folyamatos szabályozás alatt van országonként változó hogyan. Ugyanakkor számtalan előnye mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezetre gyakorolt hatásait.

Pénzintézetek nélküli pénzforgalom

2021-ben a kriptovaluta-egyenlegek vezetésére használt blokklánc-technológiák újabb és újabb felhasználási területeket nyitottak meg. Az év végére a „Web3” kifejezésben megjelent amibe beletartoznak a majmos NFT-k, a metaverzum és legfőképpen a központosított hatalom megkerülése. Röviden ismerjük meg a web3 alkotóelemeit, hogy jobban megértsük, hogy miért annyira lelkesek tőle azok, akik eddig a kriptótól voltak lelkesek.

A kriptográfia és a blokklánc segítségével ma már központi koordinátorok nélkül is ráláthatunk arra hogy melyik számlán mennyi pénz van. A legrégebbi blokkláncot a Bitcoin-hálózat tartja nyilván, mely másodpercenként két-három tranzakciót képes feldolgozni, darabját ezer kilowattórányi áram elégetésével. A technológia még gyerekcipőben jár, már vannak olyan láncok, melyek másodpercenként akár 1000 tranzakciót kezelnek, darabját egy Google-keresés energiaigényéért. Ha át akarok utalni valakinek tízezer forintnyi bitcoint, nem kell megbíznom egy személyt vagy intézményt hogy sikerüljön a művelet, és megakadályozni sem tudja senki a tranzakciómat. A DeFi (Decentralized Finance, vagyis Decentrális Pénzügy) ez alapján működik. Az emberek nem csak értéket akarnak továbbítani számlák között, hanem más, hagyományosan bankok és pénzintézetek által nyújtott szolgáltatásokat is szeretnének igénybe venni bankok és pénzintézetek nélkül. Ilyen például a kölcsönzés és hitelezés, vagy a különböző értékhordozók közötti váltás. Az Ethereum-hálózat által bevezetett okosszerződéseken keresztül programozható pénz többek között ezt is lehetővé teszi. Ma már kiváló kamatokkal, pár gombnyomással le tudjuk kötni a pénzünket, stabilcoin (olyan kriptovaluta, mely egy hagyományos valuta, pl. a dollár árfolyamát követi) hitelt tudunk felvenni kriptovaluta fedezetre, válthatunk kriptovaluták között, sőt, likviditást nyújthatunk ezeken a váltókon automatikus árjegyző szerződések használatával (AMM – automated market making).

NFT: hiába drága mégis egyre többen veszik

Az NFT  azt jelenti Nem-Felcserélhető Token (Non-Fungible Token). A bitcoin is egy token, amit a blokkláncon tartunk nyilván, de egy bitcoin felcserélhető bármelyik másik bitcoinnal. Nincs különbség két bitcoin között. A bitcoin nem nem-felcserélhető. Az NFT-k is tokenek, azzal a forradalmi újítással, hogy mindegyik token egyedi adatot hordoz, például egy rajzfilmfigura-majom képét. A rajzfilmfigura NFT előnye a rajzfilmfigura.jpg-vel szemben az, hogy a birtoklása kriptográfiailag bizonyított, a múltjával együtt. A blokkláncon végigkövethető a tranzakciók sorozata, mely egyértelműen bizonyítja, hogy az NFT eredeti-e, vagy sem. Az NFT-ket az Ethereum-protokoll 2017-ben szabványosította (ERC-721), de csak tavaly robbantak be igazán a köztudatba néhány csillagászati árú adásvétel után. A generatív pixelgrafikás CryptoPunks NFT gyűjtemény már önmagában elég érthetetlen elsőre. Miért ér meg valakinek egy maszkos alien punk 11,8 millió dollárt? A legolcsóbb CryptoPunk miért kerül kétszázezer dollárba? Összesen csak 10 ezer CryptoPunk van a világon, sapkás-maszkos alienből pedig ez az egyetlen. A mesterségesen leszűkített kínálat és az óriási kereslet magas árakat eredményez, az emberek egymásra licitálnak, és ez lesz a vége. A keresletet pedig az magyarázza, hogy a CryptoPunks az egyik első generatív profilkép-gyűjtemény, egyben az ERC-721-es szabvány inspirációja. A CryptoPunk profilképek mögött valódi emberek állnak, akik a kezdetektől ott voltak a tűznél, igazi kriptoveteránok, akik már 2017-ben látták, hogy a digitális műkincsgyűjtés egy dolog. Ilyen vizionáriusokkal sokan szeretnének közösséget vállalni, ezért sokan szeretnének CryptoPunk profilképet vásárolni. Ez az érvelés a frissebb profilképes projektekre is igaz. A tavaly áprilisban megjelent Bored Ape Yachting Club rajzfilmfigura-majmait 0,08 éterért ($250) vásárolhatta meg az, aki időben érkezett, ma már 250 ezer dollárba (78 millió Ft) kerül belépni a klubba. Ezért a pénzért tehát nem csak egy digitális avatart kap az ember, amivel azt üzenheti a világnak, hogy vagy nagyon képben van, vagy nagyon gazdag, hanem klubtagságot is kap egy olyan exkluzív közösségbe, aminek Eminem, Snoop Dogg és Jimmy Fallon is tagja már. A legtöbb ember nem engedheti meg magának az elit profilképeket, viszont az alacsony belépési küszöbnek köszönhetően a különböző láncokon naponta száz új NFT projekt bukkan fel, melyek nagy része ugyan silány másolat, de ez nem rettenti vissza az elszánt kincsvadászok hadát, hogy megtalálják a következő igazgyöngyöt.  A blokkláncokat már nem csak hagyományos pénzügyi spekulációra használják az emberek, hanem műtárgyspekulációra is.

Először majmos JPG, utána földhivatali-nyilvántartás

A blokkláncok jelene a spekulációról szól, ezt a legtöbb kriptovizionárius elismeri. Ez a felhasználási terület azért adja magát ebben a korai fázisban, mert pénzügyileg ösztönzi a résztvevőket a használatra. A spekulatív kereskedés során kiépülnek a hálózatok, fejlődik a technológia, érnek a protokollok, a támadások hatására biztonságosabbá válik az egész rendszer, mely a jövőben az új internet gerincét fogja képezni. A blokkláncok bármilyen adatot tudnak reprezentálni. Színházjegyet, születési anyakönyvi kivonatot, blogbejegyzést, tulajdoni lapot, videojáték fegyvert. Ahogy az összes eszközosztály láncokra vándorol, digitális tárcákban tudjuk tartani őket és tetszőleges kombinációkban tudunk velük kereskedni. Nem csak kriptovalutákat váltunk majd más kriptovalutákra, hanem államilag kibocsátott valuták, részvények, kötvények, ingatlanok, színházjegyek között minden párosításban piacok készülnek és minden folyamatosan beárazódik. A majmos jpg-k beárazása csak egy kezdeti lépés ebben a folyamatban.

Web3 jellemzői

A web 1.0 csak olvasási jogot adott az internetre, a web 2.0 már írási jogot is. A web3 ezeket a jogosultságokat a tulajdonjoggal egészíti ki. A folyamatot NFT-vásárlással lehet elkezdeni. Egy Phantom tárcát kell készíteni, vásárolni egy kis SOL-t bankkártyával, kiküldeni a tárcába és a Magic Eden nevű piactéren vásárolni akár majmos JPG-ket. Ezeket a saját tárcánkon belül tudjuk elküldeni másoknak. A web 2.0-ás platformok hozzászoktattak minket ahhoz, hogy ők vigyáznak helyettünk a dolgainkra ezért szoktalan a web3 amiben tényleg a miénk amit megvásárolunk. Ez nagy felelősség mert ha elveszik valami akkor nem tudjuk vissza igényelni egyik hivatalnál sem.

Kriptodeviza használat a nagyvilágban

Ukrajna az európai kripto nagyhatalom

Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, két kripto tárcát nyitott a kormány amire az ország adományokat kaphat. Az emberek azt hitték, hogy álhír az információ de az ország twitter oldalán is megosztották így a hír valósnak bizonyult. Ukrajna ezekre a kriptotárcákra már 50 millió dollár adomány kriptovalutát kapott. Mivel a blokklánc decentralizált így az ukránok de ugyanígy az oroszok is nyerhetnek rajta, mivel nincsen állami ellenőrzés alatt.

A két Ukrajnának nyitott kriptotárca közül az egyikre ethert és tethert (dollárt helyettesítő kriptopénz) a másikra bitcoint lehetett küldeni. Mielőtt elkezdődött az orosz invázió, az ukrán parlament elfogadta hogy legalizálják a kriptovalutákat és a kriptotőzsdéket. Michael Chobanian 2014-ben elindította az egyik első kelet-európai kriptotőzsdét, a Kunát.

Pár év alatt Ukrajna egyik legértékesebb cége lett, mostanra nap mint nap több millió dollárnyi tranzakciót folytatnak le rajta. Chobanian és a Kuna a mostani  ukrán kriptogyűjtésből is kiveszik a részüket mert ide érkeznek az ukrajnának küldött adományok. A Polkadot és a Dogecoin alapítója is adakozott Ukrajna megsegítésére. A Hivatalos ukrán alap mellett van egy Kuna által létrehozott alap, mindkét alapot a Kuna kezeli. A kormány által létrehozott alap főként  banki funkciókat lát el (hadseregre költik, nem a kormány rendelkezik fölötte) A Kuna alapjából pedig drónokat, üzemanyagot vesznek,rászorulók étkeztetésére költik, az emberek evakuálására,a hadseregnek és a harcoló civileknek ellátmányra. A tranzakciók 90% nál nincs szükség átváltásra.A blokklánc technológia megkönnyíti a globális adakozást és a valuta elköltését.

A kriptovaluták szerepe az orosz ukrán konfliktusban

A teljes közösség megpróbált helyet találni a blokklánc technológiának a háborúban. A  legnagyobb hatása a vezető nélküli szervezetnek, az UkraineDAO-nak volt (Az orosz Pussy Riot arca, Nadja Tolokonnyikova közreműködésével létrehozott szervezet). Ez a szervezet néhány nap alatt több mint négymillió dollárt gyűjtött össze egy tízezres, ukrán zászlós NFT-kollekcióval. Az Ethereum blokklánc orosz származású atyja, Vitalik Buterin 500 ethert adományozott, ami nagyjából 1,5 millió dollár értékű. A tervek szerint a 2014 óta létező Come Back Alive nevű ukrán nonprofit szervezetnek adják majd a befolyt összeget. A vezető nélküli önműködő szervezet (decentralized autonomous organization, DAO) egy olyan, amely egy jellemzően tőkét közösséget takar igénylő közös cél érdekében jött létre, igazgatótanács helyett viszont a tagok hoznak döntéseket blokkláncon futó, ún. okosszerződések segítségével, amelyek a közösség pénzügyileg érdekelt tagjainak szavazatai alapján működnek. Ezek a szervezetek lényegében egyszerre működnek tőkealapként és szélsőségesen demokratikus önszabályozó szervként, ahol a közösség tagjai mind részt vesznek a döntések meghozatalában. A háború hozománya hogy a DAO-k rászorulóknak gyűjtenek amire még nem volt eddig példa. Pillanatok alatt létrehozható ilyen szervezet és az adományok küldése is gyors. A blokklánc technológia gyakorlati hasznára jó példa Ukrajna. A befagyaszthatatlan, cenzúrázhatatlan, iratok nélkül működő bitcoin fontos humanitárius eszköz, pár percig tart egy tranzakció. Bár kriptotárcát létrehozni nem olyan könnyű mert a bankrendszernek is működnie kell hozzá.

Kriptovaluták és Oroszország

Kriptovaluták árnyoldalait jól bemutatja Oroszország. Az orosz kiberbűnözők állnak a legtöbb zsarolóvírusos támadások mögött. A  kriptovalutákon alapuló pénzmosásban is élen jár az ország. Várható hogy az oroszok megpróbálnak a kriptovaluták felé menekülni a gazdasági szankciók elől. Amíg jogilag nem kötelező addig nem korlátozzák az orosz felhasználókat. Az oroszok nem tudják megkerülni a korlátozásokat mert nem tudják elkölteni a kriptovagyonukat. A kripto tényleg valódi tényezővé vált a világgazdaságban mert lehetőséget nyújt mindenkinek hogy kikerülje a hagyományos pénzrendszereket.

Kriptodeviza használat Nagy Britanniában

Eltűnhetnek a kriptódevizát használó cégek Nagy Britanniában

2021.Március 31-től regisztrálniuk kell a pénzügyi felügyeletnél (Financial Conduct Authority, FCA) azoknak a cégeknek, melyek kriptopénz szolgáltatásokat nyújtanak. A felügyelet feladata a digitális eszközökkel foglalkozó cégek ellenőrzése, a pénzmosás megakadályozása. A kriptodevizák azért is olyan népszerűek mert kereskedelmük nem annyira szabályozott emiatt előfordulhat hogy illegális tevékenységeket, terrorista megmozdulásokat finanszíroznak általa. Ettől függeletlenül azonban a legtöbb kriptós befektető olyan átlagember aki jó befektetésnek tartja a kriptodevizákat amely független a régi bankrendszertől. 2021.-ben az FCA meghosszabbította a regisztrációs határidőt,hogy az olyan cégek akik ideiglenes nyilvántartásban szerepelnek folytathassák a kereskedést amíg megszerzik a teljes körű engedélyt. Azok a cégek akik nem feleltek meg az ellenőrzésnek, visszavonták a kérelmüket.

    

Az Egyesült Királyság háttérbe szorulhat

Sokan panaszkodtak arra,hogy a hatóság lassan hagyta jóvá kérelmeket, vagy nem reagált.Eddig 33 kriptotársaság kérelmét hagyták jóvá,de a cégek 80%-a vagy visszavonta a kérelmét vagy elutasították őket. Az elutasított cégek fellebbezhetnek a döntés ellen akár bírósági úton is. A jóváhagyott cégek olyan minősítést kapnak ami kulcsfontosságú a vállalatok között. Az Egyesült Királyság jelenlegi szabályozási iránya miatt fennáll a veszélye, hogy az ország lemarad az Egyesült Államok mögött. Joe Biden múlt héten írta alá az végrehajtási rendeletet ami a digitális valuták felügyeletével kapcsolatos kormányzati koordinációra szólít fel. Az Európai Unió pedig leszavaztak egy olyan javaslatot, amely gyakorlatilag betiltotta volna a bitcoin bányászatát az Unióban. Az Egyesült Királyság a kockázatot hangsúlyozza míg máshol a lehetőséget látják a kriptocégekben amelyek ha kiesnek a brit piacról továbbra is népszerűek maradnak más országokban. A Brexit után nem tenne jót az Egyesült Királyságnak ha eltűnnének ezek a cégek mivel globális vezető szerepet szeretne betölteni a pénzügyi innovációk területén. Ha nem mennek át az ellenőrzésen olyan cégeknek kellene beszüntetni kriptotevékenységüket Nagy-Britanniában és offshore-ba költözni, mint a Revolut,és a Copper. 

A PayPalt és a Coinbaset ez nem érinti mert ők tengerentúli leányvállalatokon keresztül értékesítenek kriptoszolgáltatásokat Nagy-Britanniában. Az Egyesült Királyságban sok, szankciókkal sújtott orosz oligarcha tartja a vagyonát ezért nekik nehezebb lesz a jövőben a kriptodevizák használata. Az elemzők szerint nem alkalmasak a kriptók erre a célra mert sokkal pontosabban lekövethetők a tranzakciók mint a banki rendszerben. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a vagyonos oroszok nem a kriptódevizákhoz fordultak.

A bitcoin és a környezetszennyezés

Amióta a bitcoin egyre népszerűbb lett azóta az egyik leggyakoribb kritikája a bányászatból adódó túlzott energiafelhasználása és az emiatt kialakuló környezetszennyező hatása volt.  Az utóbbi időben sem csökkent a bitcoin népszerűsége de továbbra is nagyon érdekli az embereket, hogy mennyire is szennyezük a környezetet a kriptopénzekkel?  A bitcoin sok energiát használ fel azonban a kriptovalutákat energiafelhasználásuk miatt sem kell azonnal környezetszennyezőnek nevezni. A helyzet ennél sokkal összetettebb. A Digiconomist jelenlegi becslései szerint a bitcoin hálózata nagyjából 95 terawattórányi (TWh) energiát használ fel évente. Ugyanez a szám a Cambridge egyetem kutatói szerint inkább a 120 TWh-s érték környékén áll. Ezenfelül a bányászat során kibocsátott szén-dioxid mennyisége körülbelül megegyezik Hong Kong 45,34 tonnás kibocsátásával. Akár hiszünk a Digiconomist által fentebb közölt értékekben, akár úgy gondoljuk, hogy ezek tényleg alulbecsülik a valós felhasználást, a bitcoin energiafelhasználása mindkét esetben magas.  Azonban nem elég azt megnéznünk, hogy mennyi energiát használnak fel a bányászat során. Az is fontos, hogy pontosan milyen energiáról van szó. Ha ugyanis ez az energiamennyiség mind fosszilis forrásokból származna, tényleg komoly környezetszennyező hatásokkal kellene szembenéznie a kriptoközösségnek.

Megújuló energiaforrások használata a bitcoin bányászatban

Egy 2019-es CoinShares kutatás szerint, két évvel ezelőtt a bitcoin bányászat 74,1% megújuló energiaforrásokat használt.  Ennek egyik fő oka, hogy az akkori becsléseik szerint a globális bányászat csaknem 60%-a Kínában történt, ahol a legtöbb bányászfarmot a nagyon olcsó energiaárakat biztosító tartományokban találhatjuk pl. Szecsuánban.  Az olcsó energiaárnak itt nagyon egyszerű oka van. A régióban megépítette hidroelektrikus művek olyan mértékű energiát képesek előállítani, amelyet a tartomány lakói és vállalkozásai képtelenek felhasználni. Ezt a felesleget olcsón tudják megszerezni a bányászfarmok. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan bányászok, akik fosszilis energiával előállított árammal üzemeltetnék máig is bányagépeiket. Azonban a bitcoin magas energiaigénye miatt maguk a bányászok is olyan helyekre települnek inkább, ahol az alacsony energiaárak miatt profitábilis a bányászat. Emiatt a pl. vízenergiához képest relatíve drága fosszilis energia korántsem a legmegfelelőbb megoldás. Ezenfelül több olyan projekt is elindult már, amelyek kifejezetten a fenntartható bitcoin bányászatot célozták meg.

Mennyire környezetszennyező a bitcoin?

 A környezetszennyező hatásoknál elsődlegesen a bitcoin energiafelhasználása kerül előtérbe, az elektromos hulladékokról sem felejtkezhetünk el.  Mivel a bitcoin bányászat rendkívül kompetitív üzlet, ahol csak a legeffektívebb bányászgépek tudnak profitot termelni, az eszközök folyamatosan fejlesztésre szorulnak. A bitcoin korai éveiben a bányászat csak egyszerű GPU-kat és CPU-kat használt. Ma már külön a BTC Proof-of-Work algoritmusára kialakított ASIC bányagépeket használnak, amely jóval nagyobb teljesítményre képes.

A folyamatos fejlesztések következtében azonban a megtermelt elektronikus hulladék mennyisége is folyamatosan növekszik. Bár a bányászok a használt gépeiket megpróbálják újra értékesíteni (főként olyanoknak, akik még most kezdenek bele a bányászatba, és csak a régebbi, olcsóbb gépeket tudják megfizetni), a gyors fejlesztések következtében ezek az esetleges újrahasználat után is nagyon hamar a szemétben végzi.

Greenpeace és a Környezetvédelmi Munkacsoport kampánya

 

Nagy nyomás nehezedik a bitcoin közösségekre mert sokan sürgetik, hogy csökkentsék azt a környezetkárosító hatást amit a bitcoin bányászattal okoznak.  Jelenleg a proof-of-work modellt használják, amely a blokkláncon, a decentralizált főkönyvi technológia segítségével hajtja végre a kriptodeviza-tranzakciókat. Ezért a Greenpeace és a Környezetvédelmi Munkacsoport amerikai aktivistacsoport által vezetett kampány arra szólította fel a bitcoin közösséget, hogy változtassanak ezen a modellen. A bitcoin bányászáshoz nagy teljesítményű számítógépek kellenek, mert ezek tudják feldolgozni a blokkláncon történő tranzakciókat és így biztonságos a hálózat. Ehhez a folyamathoz rengeteg energiára van szükség. Az elmúlt években egyre népszerűbbé váló bitcoin ára emelkedett és egyre nagyobb hatást gyakorol a környezetre. Az aktivisták azt javasolják, hogy a bitcoinbányászat működési mechanizmusát változtassák meg.  A proof-of-worknek nevezett munkabizonyításról úgynevezett proof-of-stake-re, azaz tétbizonyításra. Ebben a működési mechanizmusban a számítógépek nem versenyeznének egymással a tranzakciók feldolgozásában, hanem a kriptotokeneiket használnák fedezetként, tétként kockáztatva a tokeneket a tranzakciók érvényesítésének jogáért. A biztosítékért vagy tétért cserébe pedig hozamot kapnának. A kampányban megszólították Elon Muskot, Jack Dorsey-t, a Twitter társalapítóját és Abigail Johnsont, a Fidelity Investments vezérigazgatóját. Ezen kívül a médiát is felhasználják arra hogy hirdetéseket tettek közzé több neves lapban (New York Times, a The Wall Street Journal és a Politico) Volt már arra példa, hogy az éghajlatra gyakorolt negatív hatásokra próbálták felhívni Elon Musk és Jack Dorsey figyelmét.  Elon Musk 2021-ben megszüntette a lehetőséget arra, hogy a vásárlók bitcoinnal fizessék ki a Teslákat. Dorsey szerint pedig a megújuló energiák elterjedését ösztönözheti a bitcoin. Az aktivisták felhívták a figyelmet a Cambridge-i Egyetem elemzésére melyben arról írnak, hogy az egész világon bitcoin bányászatára elhasznált áram meghaladja sok ország energiafogyasztását. Mint például Svédországét, Hollandiáét, Argentínáét is. Egy Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint kevesebb mint 30 éven belül 2 Celsius-fokkal növeli a globális átlaghőmérsékletet a bitcoin bányászata. Az Amerikai Egyesült Államok a globális bitcoinbányászat központja lett. A bitcoin bányászat a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás növekedéséhez is hozzájárult. Az amerikai Stronghold Digital Mining vállalat évente 600 ezer tonna szenet éget el. Az etherum a bitcoin versenytársa hálózati frissitést fog végezni és megteszi amit az aktivisták a bitcointól várnak. Át áll munkabizonyítási modellről tétbizonyításra. Az ethereum árfolyamának emelkedését is megnövelte, hogy elkezdtek ezen dolgozni.

Lehetséges megoldások

Ahogy már ezekből is láthattuk, a bitcoin magas energiafelhasználása miatt többféle megoldással előálltak a bányagépek üzemeltetői (mind környezetvédelmi, mind saját önös profitorientált érdekeik miatt). A fentebb említettek mellett arra is indultak már kezdeményezések, hogy a bányászat során termelt melléktermékek hasznosításával csökkentsék a bitcoin ökológiai lábnyomát. A bányászat során termelt hő például épületek fűtésére is alkalmas lehet. De fordítva is elindultak már az innovatív megoldások. Egy Észak-Dakotai energiavállalat például az amúgy elégetésre szánt földgázfelesleget kezdte el bitcoin bányászatra használni. Mindezek ellenére a bitcoin bányászatnak (ahogy egyébként a teljesen digitalizált társadalmunknak) komoly energiafelhasználási és környezetvédelmi problémákkal kell a következő években szembenéznie. Kutatások szerint maga a zöldenergia sem annyira zöld, mint amennyire eddig tűnt – és akkor még a szén-dioxid kibocsátás melletti egyéb problémákkal nem is foglalkoztunk. Tehát sajnos a bitcoin sok energiát használ fel. Ezt semmi esetre sem söpörhetjük a szőnyeg alá, még akkor sem, ha tudjuk, a bitcoin szerepe a demokratikus technológia és a pénzügyi szabadság védelmében igenis fontos, illetve hogy energiafelhasználásának jelentős része megújuló forrásokból származik. Azonban, ha a bitcoint kritizáljuk az energiafelhasználása miatt, akkor ugyanezt a kritikát a teljes tech szektorra is szükséges kiterjesztenünk.