inapló szemle: Mi fán teremnek a kriptovaluták?

2022. május 17., kedd

Mi fán teremnek a kriptovaluták?

Az utóbbi kettő-három évben a kriptobányászat az aranykorát éli, mindenki próbálja kivenni a maga részét az egészből. De hiába kápráztat el a nagy nyereség lehetősége, rengeteg árnyoldallal jár ez a világ. A kiszámíthatatlan kripto nagy bukással is járhat, nem is beszélve a környezetre való hatásáról, ami csak tovább súlyosbít egy nagyon égető problémát a jövőnkre nézve.

Hogyan működnek?

A kriptovalutákat nem ellenőrzi semmilyen hivatalos szerv, ezért a blokklánc a felhasználókra bízza a hitelesítést, annak érdekében, hogy semmilyen csalással ne tudjanak illegális valutához jutni. Ezt többféle módszerrel lehet elérni. Az egyik a „proof of work” mechanizmus, ami lehetővé teszi a használók számára, hogy egy bonyolult matematikai probléma megoldásával hitelesítsék ezeket a tranzakciókat. Az első gép, amely megoldja a rejtvényt és érvényesíti a tranzakciót egy meghatározott mennyiségű kriptovalutát szerez. Ezt követően a ciklus újrakezdődik. Ezt a hitelesítést egy program végzi és minél nagyobb a teljesítménye a gépnek annál nagyobb az esélye, hogy az illető frissíti a blokkláncot és megszeri a pénzt. Emiatt, hogy versenyben maradhassanak minél erősebb ma már szoba méretű gépparkot kell létrehozni Application-specific integrated circuit (ASIC) bányász gépekkel. Emiatt volt hatalmas videókártya hiány a közelmúltban, mivel videókártyák felelősek a digitális megjelenítésért a rendszerben. Erőhasználatuk jóval nagyobb, mint egy processzoré. „Egy szabványos GPU, mint például egy Radeon HD 5970, órajelenként 3200 32 bites utasítást tud kivitelezni, amely 800-szorosa volt egy olyan CPU sebességének, amely órajelenként csak 4 32 bites utasítást tud végrehajtani”. ez az oka annakhogy a videókártyák a legalkalmasabbak a kriptovaluták kibányászásában. Ezt a mechanizmust használja a legnépszerűbb Bitcoin. Fun fact: Az első bitcoinos vásárlás még 2010-ben két darab pizza megrendelése volt 10.000 bitcoin értékben, ma már ez 157.014.760.910 Forint lenne (áprilisi adat)

A másik nagyobb mechanizmus a "proof of stake" amit használ újabban az Etherum, ennek működésének pontos részletei projektenként különböznek, de abban hasonlítanak, hogy úgynevezett "validátorok" hálózatát alkalmazzák. A saját kriptoval lehet beszállni a versenybe, tétet kell felrakni, hogy esély legyen a tranzakció hitelesítésére és a blokklánc frissítésére aztán az ezt követő nyereményre. A hálózat az alapján választja ki a nyertest, hogy mennyit adott bele a közösbe és milyen hosszú ideje. Ennek a mechanizmusnak előnye, hogy kevésbé energiaigényes illetve sokkal gyorsabb.

Hatalmas bukás

Az utóbbi hetek hangosak voltak arról, hogy a kriptovaluták mennyire ingatagok és, hogy valóban érdemes e komolyabban befektetni beléjük, mivel a top 10 egyik helyezettje a Terra Luna csúfosan megbukott.

Röviden a Terra Lunáról:

A dél-koreai Terrát 2018 januárjában hozta létre Terraform Labs, Daniel Shin és Do Kwon közreműködésével. Olyan kriptovalutának tervezték, aminek az alapja egy „stablecoin” stabilpénz és a tömeget célozza meg főként Dél-Koreában. Ez a kripto két félből tevődik össze. Az egyik a korábban említett stablecoin a TerraUSD (UTS) a másik a Luna, ami egy hagyományos kriptovaluta. Bővebben...

A probléma 2022. május 7-8-i hétvégén kezdődött és május 9.-én tetőzőtt amikor egy bizonyos Anchor Protocol nevezetű kriptobankból nagy összegben vették ki a benne tárolt UST-t. Ezek a rövid időn belül történt nagy értékű kivonások megingatták a UST értékét, ami ezt követően 1 dollárról 30 centes értékre zuhant. Ez a hirtelen instabilitás az árfolyamban a többi kriptobefektetőt is arra ösztönözte, hogy gyorsan megváljon a UST készletétől a lehető leghamarabb úgy, hogy valutájukat Lunára konvertálják. Emiatt aztán a Luna értéke is bezuhant rövid időn belül. A viszonylag hamar bekövetkezett rengeteg tranzakció miatt a failsafe balancig rendszer, ami arra volt tervezve, hogy ezt megakadályozza, nem tudott időben működésbe lépni.

Ezt a csapást a többi kriptovaluta is megérezte. A bitcoin is nagyon rövid időre 30.000 dollár alá zuhant, amivel 2021 nyara óta új negatív rekordot állított be. Ezt követte egy gyors erősödés 30.000 fölé, majd újra csökkenés. Május 16.-án 29.500 dollár körül mozgott.

Következmények

Jelenleg egy darab Luna $0.000207-t ér. Emberek ezrei vesztették el a teljes vagyonukat, mivel nagyon sokan a Lunába fektették összes megtakarításukat. A r/TerraLuna subReddit tele van olyan posztokkal. amikben veszteségeiket részletezik. Sokan az öngyilkossságot is fontolgatják emiatt. Erre példa az egyik poszt alatti komment „Buktam 450 ezer dollárt, nem tudom kifizetni a bankot. Hamarosan elveszítem a lakásomat. Hajléktalan leszek. Az öngyilkosság az egyetlen kiút számomra.”

Olyan mennyiségű ilyen poszt született, hogy a moderátorok létrehoztak egy rögzített posztot a különböző országok lelkisegély-szolgálat és öngyilkosság-megelőző elérhetőségeivel.

Környezetre gyakorolt hatás

Ezek a gépek viszont nagy energiafelhasználást igényelnek. A University of Cambridge úgy számítja, hogya Bitcoin körülbelül 132.48 terawatt/óra használ el évente ami meghaladta Norvégia 2020-as energiafelhasználását. Kínában már be is tiltották a kriptovaluták bányászatát, mivel körülbelül 65-75%-t ott bányászták, mivel nagyon olcsón lehetett ott beszerezni az áramot, viszont főként fosszilis energiahordozókból nyert áramot jelentett ez. A tiltás óta inkább Amerikát preferálják a bányászok, főképp Texas államot.

Nem csak a nagy energiafelhasználás miatt környezetszennyezők a kriptovaluták, hanem a komoly mennyiségű elektronikai hulladék miatt is amit az évek alatt termelnek. Egy 2021-es kutatás szerint egy tranzakció 272g elektronikus hulladékot termel ez évente körülbelül évente 30 700 tonna hulladékot tesz ki, mely egyenlő a Hollandiában keletkezett kiselektronikai hulladékokkal.Hasonlításképp ez iPhone-okban mérve, a legújabb iPhone 13 174g-t nyom, ez körülbelül 176,4 millió mobilt jelent évente. Mindezt az okozza, hogy a gépek egész nap mennek és nagy hőnek vannak kitéve folyamatosan, emiatt átlagos élettartamjuk 1,29 év.