Az Interneten böngészve a weboldalak megszámlálhatatlan sokasága kápráztatja el az embert. A tartalmi, formai sokszínűség ellenére a weboldalak belső felépítése gyakran „egy kaptafára megy”. A weboldalak nagy részének szerkezetét a
HTML
dokumentum-leíró nyelv, valamint a
CSS
stílusdefiníciós nyelv határozza meg. Az ily módon kialakított vázra, webböngészőben futtatható programkódok vannak „ráültetve”, melyek sokféle programozási nyelven (pl.
Java,
PHP,
JavaScript,
ASP.NET)
készíthetők, és összetettebb progamkönyvtárakat is használhatnak (pl.
Node.js,
Ext JS,
AngularJS,
Go),
az oldalak interaktívvá tételéhez. A statikus tartalmat ezek a programok teszik „élővé, mozgóvá”, és ez teszi lehetővé, hogy változatlan dokumentumok olvasása helyett filmet nézzünk, képeket szerkesszünk, videóbeszélgetést folytassunk, függvényeket ábrázoljunk, és számtalan más dolgot tehessünk egyetlen programon, a webböngészőn belül. Így vált mára szinte minden szellemi tevékenységhez hasznosítható segédeszközzé az a böngésző, mely a 2000-es évek elején még jóformán csak olvasásra, zenehallgatásra, képek nézegetésére, és esetleg levelezésre volt alkalmas.
Személyes weboldalak
Manapság nemcsak a vállalkozások, hanem a magánember számára is szellemi elvárássá, sőt anyagi létkérdéssé válhat, hogy önmagának Internetes megjelenési felületet biztosítson. A közösségileg használt felületek (fórumok, közösségi oldalak, audiovizuális megosztók stb.) mellett, sokan vágynak arra, hogy személyes weboldaluk, honlapjuk legyen, amely névjegyként tájékoztatja az érdeklődőket arról, ami őket érdekli, vagy amivel ők a közösség, embertársaik szolgálatára lehetnek. Nem kell tehát okvetlenül magamutogatást vagy önzést látunk abban, hogyha valaki szeretne egy efféle saját honlapot.
A legtöbb ilyen weboldal – amint a néhány éve divatba jött, ún.
Onepager
portálok is – kis terjedelemben mutatja be készítője szakmai tapasztalatait, érdeklődési körét, élményeit, esetleg üzleti ajánlatait, és megadja a legfontosabb elérhetőségeket, hivatkozva egyéb, webes közösségi felületekre.
Hogyan?
Kérdés: hogy lehet ilyen személyes weboldalt készíteni? Mik a technikai lehetőségek? Milyen költségekkel jár az oldal létrehozása és fenntartása? Milyen előismeretek (netán szakismeretek) szükségesek hozzá?
Voltaképpen három fő lépcsőfokot kell bejárnunk, ha működő weboldalt szeretnénk készíteni:
- Létrehozás.
- Fenntartás.
- Tartalomkezelés.
A továbbiakban, a technikai részletkérdéseket mellőzve, és hangsúlyozottan
a teljesség igénye nélkül, szeretnék néhány válasz-lehetőséget bemutatni a fenti kérdésekre.
1. Létrehozás = Technológia kiválasztása
Bármilyen technológia mellett döntünk is, számítanunk kell rá, hogy az a weboldalunk kinézetét, a működtetéséhez szükséges munka mennyiségét és jellegét, valamint az oldal használhatóságát is, tartósan befolyásolni fogja.
Egy komolyabb előismeretek nélküli, de érdeklődő (tanulékony) személy számára a következő technológiai lehetőségek kínálkoznak személyes weboldala létrehozásához:
-
Statikus weboldal (HTML/CSS template alapján):
Ez annak ajánlható, aki hajlandó HTML és CSS tudását fejleszteni. Az alapokat
könyvekből, és
Internetes oldalakról
elsajátíthatjuk. Még alaposabb tudás mellett is ajánlott azonban, hogy ne a „semmiből” hozzuk létre weboldalunk forráskódját, hanem válasszunk mintát (template-et), és azt alakítsuk saját ízlésünk szerint. Ilyen weboldal-sablonok forráskódját ingyenesen
letölthetjük;
de gyakorlottabbak egy nekik tetsző weboldal forráskódját, és az abból hivatkozott egyéb fájlokat (CSS, JS, ikonok, háttérképek) is felhasználhatják. Voltaképpen minden weboldal letöltésekor, ha „teljes mentést” végzünk, nemcsak a szöveges és képi tartalmat, hanem a weboldal aktuálisan látható teljes formázását és ikon-készletét is letöltjük. (Ez látható a letöltés után, a hasonnevű mappában, mely a weboldal-fájl mellé kerül a fájlrendszerbe.)
E módszer nagy előnye, hogy a weboldal szerkezete, kinézete és tartalma korlátlanul átalakítható, hátránya azonban, hogy a szerkesztés munkaigényes, és a weboldal interaktívvá tétele is igen nehézkes. Ritkán változó tartalmú, vagy nagyon egyedi megjelenésű oldalakhoz ajánlható.
-
Generált weboldal (generátorból vagy szövegszerkesztőből):
A grafikus
(
WYSIWYG)
szövegszerkesztőknél (pl.
MS Word,
LibreOffice)
lehetőségünk van arra, hogy a megszerkesztett dokumentumot HTML fájlként mentsük el. A mentés során a szövegszerkesztő a látható dokumentumnak megfelelő HTML kódot generálja le. Ezt a HTML fájlt, valamint a kapcsolódó (hivatkozott) fájlokat (pl. képeket) egy webszerverre feltölthetjük, és máris rendelkezünk egy „egyoldalas” weboldallal. A szövegszerkesztők mellett Internetes, és asztali
alkalmazások
is találhatók, melyek a grafikus előnézetben megszerkesztett weboldalnak megfelelő kódot legenerálják. Így nincs más dolgunk, mint e kódot a szerverre feltölteni. Esetenként azonban még erre sincs szükség, hiszen e cégek (pl.
GoDaddy,
Jimdo,
SITE123,
Squarespace,
Weebly,
Wix)
a grafikusan megszerkesztett weboldalunk számára teljes körű hosting szolgáltatást is nyújtanak. Így honlapunk azonnal publikálható az Interneten.
Ennek a módszernek az előnye a gyorsasága, hátránya azonban, hogy a statikusan legenerált oldal utólag már nem változtatható, hanem a frissebb verziót újra le kell generálni (a szövegszerkesztő, vagy a segédprogram segítségével).
-
Egyedi fejlesztésű weboldal:
Webes fejlesztésre szakosodott vállalkozót is megbízhatunk személyes weboldalunk elkészítésével. Így látszólag minden fáradságtól mentesülünk, és ha az illető valóban szakértő, akkor gyakorlatilag bármilyen extravagáns igénynek megfelelő weboldalt tud számunkra készíteni. Ennek a módszernek az előnye, hogy – látszólag – kevés erőfeszítésbe kerül, hátránya viszont, hogy költséges. Emellett a fejlesztőnek szüksége van részletes útmutatásra ahhoz, hogy elvárásainkat megvalósítsa, amit néha legalább akkora erőfeszítés biztosítani, mint magát a weboldalt elkészíteni. Egyedi megjelenéshez gyakran külön grafikai tervezőmunka szükséges. Nagy költségigénye miatt üzleti célú weboldalakkal szoktak szakértő fejlesztőt vagy fejlesztő-csapatot megbízni, de ilyen esetben nemcsak a weboldal, hanem az üzleti modell is sokat számít, aminek megvalósításához az oldal készül. Sajnos ugyanis a legjobb üzleti weboldal sem működhet jól, ha a mögötte álló üzleti gondolat nem bizonyul gyümölcsözőnek.
-
Blog:
A mai blogszolgáltatók gyakran ingyenes tárhellyel és (al-)domainnévvel együtt, kiforrott, testre szabható megjelenésű blogot biztosítanak felhasználóiknak, melyet könnyen át lehet alakítani, hogy inkább személyes weboldalnak, mintsem internetes naplónak hasson. A blog létrehozása tehát az egyik legolcsóbb és leggyorsabb módja annak, hogy személyes weboldalhoz jussunk, ám megjelenésének, szerkezetének testre szabhatósága a többi megoldáshoz képest korlátozottabb, vagy legalábbis nagyobb hozzáértést igényel.
-
CMS = Content Management System = (Internetes) Tartalomkezelő Rendszer
A CMS rendszerek alkalmazása a fenti módszerekhez képest, egyfajta középutat jelent, mely sok előnyös vonásukat egyesíti. A CMS rendszereket webes tárhelyünkre telepítve, kész megjelenési és szerkezeti megoldásokat, valamint beépülő funkcionális (programozott) modulokat kapunk, melyeket akár eredeti formájukban hagyhatunk, vagy bizonyos mértékig, CSS szerkesztéssel, és a modulok paraméterezésével, még inkább személyre szabhatunk. Az ingyenesen elérhető CMS-ben, és a hozzá tartozó formázási sablonokban megkapjuk azt a fejlesztői hozzáértést, melyet egyébként sokkal magasabb áron kellene megvennünk. Oldalunkat ugyanolyan könnyen kezelhetjük, mint egy blogot – ehhez elegendők a legalapvetőbb HTML szerkesztési ismeretek is, melyeket pár perc alatt el lehet sajátítani. Nehézkessége a CMS rendszereknek, hogy bizonyos határon túl ugyanolyan komoly felkészültséget igényel a testreszabásuk, mint a saját fejlesztésű weboldalaké, valamint hogy a kész megoldási sémákból emiatt nehezebb kitörni, és a rendszer telepítése is bizonyos szakértelmet kíván.
Akár egyetlen oldalból álló bemutatkozó webhelyről, akár sokrétű személyes honlapról van szó, a CMS rendszer használata előnyös választásnak tűnik, mert a folytonosan frissíthető tartalomkezelő keretrendszer, a beépülő modulok, valamint megjelenítési sablonok folytán, az oldalt bármikor könnyedén bővíthetjük, vagy modernizálhatjuk. Így, ideális esetben, akár évtizedekig is korszerű megjelenésű oldallal rendelkezhetünk.
2. Fenntartás: Tárhely, domainnév, futtatókörnyezet
Akármelyik megoldást is választjuk, tárhelyre mindenképpen szükségünk van, ahová oldalunk feltöltve, elérhetővé válik az Interneten.
A tárhelyet lényegében két helyről szerezhetjük be:
- Ingyenes és fizetős tárhely-szolgáltatóktól.
- Valamely Internetes szolgáltatás részeként.
Egyes nonprofit, vagy tudományos szférában működő szervezetek (pl. alapítványok, egyetemek, kutatóintézetek) kínálnak ingyenes tárhelyet weboldalak számára. Ugyanilyen ingyenes tárhelyet piaci alapon működő szolgáltatók is nyújtanak, azonban ez esetben vagy a weboldalon, vagy annak (külső szemlélő számára rejtett) kezelőfelületén, reklámok megjelenítésével szerez bevételt a szolgáltató.
A domainnév-regisztrációkor gyakran csekély méretű ingyenes tárhelyet is biztosítanak, melyre egy kisebb, statikus weboldalt fel lehet tölteni, és így a regisztrált domainnevet rögtön használatba vehetjük. A blogszolgáltatók pedig jelentős méretű, ingyenes tárhelyet nyújtanak felhasználóiknak.
Elvileg saját, dedikált
webszerver,
virtuális gép,
vagy akár
felhőszolgáltatás
(
IaaS)
is szóba jöhet Internetes tárhelyként, ezek kezelése azonban gyakran meghaladja a laikus képességeit.
Hogyha tehát nincs lehetőségünk valamilyen ingyenes tárhelyet használni, indokolt egy tárhely-szolgáltatótól, évi 3-6 ezer forint nagyságrendű összegért, tárhelyet regisztrálni. Egyes szolgáltatók olyan, korlátlan tárolókapacitású tárhelyet nyújtanak ilyen összegért, mely „előtelepített” CMS-t tartalmaz. (Erről alább lesz szó.)
A tárhelyekhez többnyire tartozik valamilyen, a szolgáltató domainneve alá rendelt (al-)domainnév, így legtöbbször technikai értelemben nem szükséges külön domainnevet regisztrálni az oldalhoz. Ugyanakkor egyedibbé tehetjük oldalunkat, ha saját domainnevet regisztrálunk. Ennek éves regisztrációs díja hozzávetőleg a fele a tárhely éves díjának, azaz jelenleg 1500-3000 forint körüli összeg. (A domainnév-regisztrátorok között is előfordulnak nonprofit szervezetek, ám maga a
domainnév nyilvántartásba vétele
mindenképpen díjköteles! A domainnév szolgáltatása DNS szerverekkel történik; nonprofit szervezeteknél tehát a DNS-szolgáltatás az ingyenes.)
Akár blog, akár statikus oldal, akár CMS-alapú a személyes weblapunk, hozzárendelhetjük egyedi domainnevünket, de ehhez a DNS szerveren megfelelő
beállításokat
kell végrehajtani, melyeknek igazodniuk kell nemcsak a használni szándékolt al-domainnévhez (pl. „www” előtaghoz); hanem a tárhelyünk technológiájához is. Egy CMS, de még inkább egy blogszolgáltatás DNS-beállítása összetett feladat, olykor csak többszöri próbálkozásra sikerül. Egy-egy beállítás elvégzése után, az eredményt olykor csak órák múlva próbálhatjuk ki, mivel a beállítások életbe lépéséhez, „hálózaton való elterjedéséhez” idő kell.
Hogyha CMS rendszert, vagy bizonyos dinamikus, szerver-oldali programkódokkal kiegészített weboldalakat akarunk használni, szükség lehet arra, hogy ne csak a weboldal fájljainak tárolására, hanem ezen programok futtatásához is megfelelő környezet álljon rendelkezésre. Az elterjedtebb CMS-ek leggyakrabban PHP futtatókörnyezetet („PHP motort”) alkalmaznak. Figyelnünk kell a tárhely-beállítás során, hogy a PHP verziószámát a CMS által előírttal egyeztessük.
A CMS-ek működéséhez emellett SQL adatbázisra is szükségünk van, mely egyrészt a CMS bejelentkezési adatait, másrészt a weboldal struktúráját leíró adatokat hivatott tárolni. A legtöbb tárhely-szolgáltató nyílt forráskódú, ingyenes SQL adatbázis használatát teszi lehetővé (
MySQL
illetve
PostgreSQL).
Ezeket az adatbázisokat a CMS telepítése során megfelelően be kell állítani, és az adatbázis épségére később is ügyelni kell, különben a CMS használhatatlanná válhat (pl. a CMS nem lesz telepíthető, vagy a szerkesztési lehetőség megszűnhet, az autentikációs adatok sérülése miatt).
3. Tartalomkezelés
Aki már elkészítette személyes weboldalát, hamar ráébredhet, hogy a legnehezebb feladat a weboldal tartalmának feltöltése és aktualizálása. Itt mutatkozik meg leginkább a tartalomkezelő-felülettel ellátott blogok és CMS-ek előnye a többi megoldással szemben.
A tartalomkezelés rendszeressége, munkaigénye nagyban függ az oldal témájától. Bizonyos, híreket, közösségi eseményeket közlő oldalaktól, mit amilyen egy egyesület vagy kultúrház weboldala, elvárható, hogy heti, vagy akár napi rendszerességgel frissüljön és bővüljön.
Egy személyes weboldalnál is fontos, hogy a közölt adatok naprakészek legyenek, de nem okvetlenül kell folyton jelentős mennyiségű új tartalmat felvinni, vagy az egész oldalt újra és újra átdolgozni.
Fontos, hogy a weboldalról biztonsági mentéssel rendelkezzünk. A mentést statikus vagy egyedi fejlesztésű oldalnál összetettebb módon lehet elvégezni, de többnyire része a folyamatnak a weboldal statikus fájljainak
FTP
kapcsolaton keresztül való lementése, illetve az adatbázisok archiválása.
Egyes CMS-ek gombnyomásra képesek a teljes weboldal tartalmát archiváló fájlba kiexportálni, amit akár az oldal migrációjakor, vagy véletlen törlés miatti visszaállításakor is felhasználhatunk. Erre tehát akkor lehet szükség, ha pl. nemfizetés miatt a weboldalunkat a tárhely-szolgáltató törölte, vagy pedig egyik szolgáltatótól a másikhoz kell az oldalt áttelepíteni.
Különféle CMS-ek; telepítési megoldások
Felsorolni is nehéz, hogy
hányféle CMS-t
telepíthetünk tárhelyünkre, de a legtöbbnek közös vonása, hogy bizonyos méretű (statikus) tárhely mellett, PHP és SQL futtatási lehetőséget igényelnek.
A telepítést saját kezűleg, vagy előtelepített CMS esetében, gombnyomásra végezhetjük.
Saját kezű telepítésnél a CMS telepítőkészletét le kell tölteni, majd annak tömörített fájlrendszerét ki kell csomagolni, és (FTP-vel) fel kell tölteni a webtárhelyre. Ezután el kell végezni a megfelelő SQL adatbázis-beállításokat. Majd a webtárhelyre felmásolt fájlok közül el kell indítani a telepítő-varázslót, mely a böngészőben futva, végig vezet minket a CMS telepítésének utolsó, konfigurációs lépésein. (Ez lényegében az SQL és az FTP-vel feltöltött fájlrendszer összehangolását jelenti.)
Ezután kerülhet sor a domainnév beállítására (DNS rekordok szerkesztésére), a CMS testreszabására, majd pedig a tartalomfeltöltésére.
Hogyha úgynevezett „előtelepített tárhelyet” regisztrálunk, a CMS telepítési folyamata sokkal egyszerűbb. Ez esetben be kell lépni a szolgáltató által biztosított, külön telepítő-felületre. A felületen kiválasztjuk (akár 20-30 alternatíva közül), hogy melyik CMS-t kívánjuk telepíteni. A
Joomla
és a
WordPress
számít „piacvezető” CMS-nek.
Miután a CMS-t kiválasztottuk, az gyakorlatilag gombnyomásra települ. Ekkor a szerveren lévő telepítő-varázsló automatikusan végzi el a fájlok telepítését a szerverre, és nekünk már csak a további, konfigurációs lépéseket kell elvégeznünk. A folyamatot itt is a domainnév beállítása, és a tartalom szerkesztésének megkezdése zárja.
(Megjegyezzük, hogy előtelepítés hiányában sem kell okvetlenül a CMS-t saját kezűleg telepítenünk és beállítanunk, e munkát, bizonyos térítés ellenében, a tárhely-szolgáltató is vállalhatja.)
Minden fentebb vázolt, technikai munkafolyamathoz bőséges leírást, sőt bemutató videókat is találhatunk az Interneten.
Talán a fenti sorok kedvet ébreszthettek vagy növelhettek az Olvasóban, hogy elkészítse saját weboldalát; amihez sok sikert és kitartást kívánok!
Benke Tamás (2020. május 15.)
Linkek:
.jpg)
