Mesterséges intelligencia használata a könyvtárakban

Napi szinten lehet új információt hallani arról, hogyan fejlődik a mesterséges intelligencia és használata. Minden cég próbálja valamilyen módon felhasználni munkafolyamataiban, körültekintően miként változtathatja meg a dolgozók munkvégzését. Hasonlóképpen a könyvtárak is próbálnak lépést tartani a technológiai újításokkal. Különösképpen válaszút elé állnak a felsőoktatási könyvtárak. Az MI-vel kapcsolatban már több problémára is rámutattak: nem megfelelőn használja fel a szakirodalmat vagy éppen nem tűnteti fel megfelelőn a forrásokat. Esetleg a témában saját maga generál nem létező tanulmányokat, ezeket nevezik hallucinációknak. Azonban egyre nagyobb érdeklődést mutatnak iránta mind a hallgatók, mind az oktatók. A mesterséges intelligencia sokkal többet tartogat, mint csupán a ChatGPT, a generatív modelleket pedig úgy is lehet használni, hogy nem élünk vissza velük.

A mesterséges intelligencia számos módon lehet hasznos könyvtári környezetben:

• A mesterséges intelligenciával működő katalógusok segíthetik a visszakereshetőséget. Analizálja a nagy mennyiségű adatot és az olvasók keresési szokásait, ezáltal relevánsabb találatokkal szolgál. 
• A keresési előzmények felhasználásával továbbá személyreszabott ajánlásokat nyújthat.
• A virtuális asszisztensek és chatbotok a látogatók azonnali segítségére lehetnek. Gyakran feltett kérdésekre válaszolhatnak és tájékoztathatják őket a könyvtári szolgáltatásokról. 
• A természetes nyelvfeldolgozás és gépi látás lehetővé teszi a könyvtárak számára a katalogizálás automatizálását és segíti a digitalizálást, valamint az állománygyarapítást kölcsönzési szokások analizálásával és jövőbeni igények előrejelzésével. 
• Segíti az adatok elemzését és ezáltal a döntéshozatalt, a használati szokások által az erőforrások hatékony felhasználását, olvasói igények kielégítést. 

Tippek hatékony használatra

Számos hallgató használja az MI-t források és cikkek keresésére, azonban a generatív modellek által kreált nem létező hivatkozások megtévesztőek lehetnek. Az Arizonai Egyetem könyvtárának dolgozói egy LibGuide-ot hoztak létre a tanulók és oktatók ChatGPT használatának támogatására. Segíti a hatékony keresést, tények ellenőrzését, hivatkozást. Mely feladatokra megfelelő a használat, melyekre nem alkalmas és a ChatGPT-n túl mely más eszközök tudását érdemes igénybe vennünk. Azért is hasznos lehet, mert a ChatGPT főleg a betáplált adatokból gazdálkodik, más modellek azonban keresési eredményeket és szakirodalmi adatbázisokat is felhasználnak. 

Projektek

Más könyvtárak a mesterséges intelligencia technikáját szolgáltatások kialakítására és javítására is használják. A George Mason Egyetemen Trevor Watkins egy chatbotot alakított ki. Nem a meglévő nagy cégek generatív MI technológiái használatával, melyek elfogultak lehetnek, hanem egy régebbi technológiával, speciális rendszerrel, mely így kifejezetten tájékoztatásra felel meg. Watkins másik projektje egy szintén MI-vel működő 3D virtuális túra a könyvtárban, ezzel is szeretnék felkelteni a hallgatók figyelmét. A túra elérhető irányított vagy önálló módon, távolról egy VR szemüveg használatával, vagy akár a könyvtár épületéből egy okostelefonnal. A látás- és hallássérültek számára a túra szinkronnal és felirattal biztosítja a tájékozódást. 

Szakemberek

Az egyetemi könyvtárak már kifejezetten a mesterséges intelligenciával foglalkozó informatikus szakembereket is alkalmaznak. Olyan területeken is segíthetik a könyvtárakat, mint kutatási adatmenedzsment, humántárgyak digitális projektjei, helyrajzi tájékoztatás, továbbá már a természetes nyelvfeldolgozás és gépi tanulás alkalmazása is támogathatja a különböző kutatási folyamatokat. 

Források:

AI in Academia - Library Journal, Henrietta Thornton, 2024. 04. 08.

The Library of the Future: AI in Public Libraries - LinkedIn, Chris Chiancone, 2023. 08. 04.

The role of generative AI in library services - Elsevier, Susan Jenkins, 2024. 02. 04.