keresés

2023. május 1., hétfő

ChatGPT és a felsőoktatás

A ChatGPT-vel írt könyvek sokasága az Amazonon ugyan elég riasztó lehet, de a chatbotok igazi veszélye nem a keres- kedelmi oldalon van, hanem az oktatás- ban. Ezt támogatja az Eötvös Loránd Tu- dományegyetem Tudománypolitikai Iro- dájának március 10-i online konferenci- ája is - szűrhetjük le Kun Zsuzsi cikké- ből. A téma a ChatGPT megjelenésének hatása volt az egyetemi életre.

Mire képes most és milyen lehetősé- gek vannak benne?

Sziklai Péter, az ELTE Természettudomá- nyi Karának oktatója felvezetésként arról beszélt, hogy a ChatGPT koránt sem új ötlet, az emberi munkát végző algoritmus gondolata legelőször 1956-ban merült fel egy darthmouth-i workshop keretében. Az ELTÉ-n tartott konferencia előadói szerint, bár nagyon hamar hatalmas népszerűségre tett szert a chatbotok használata, az AI megjelenésével bekövetkezni látszó átrendeződés a munkafelosztás hagyományaiban még igencsak gyerekcipőben jár. Azt azonban senki sem tagadhatja, hogy szinte bárki hozzáférhet, és van már pár hihetetlen siker a neve alatt - pénzügyi egyetemen vizsgázott, letette az orvosi szakvizsgát, és már ezelőtt sem okoztak neki problémát a Turing-tesztek sem.

Általánosan elfogadott, hogy bár AI-ként emlegetjük őket, a ChatGPT és társai valójában nagy nyelvi modellek - nem tudnak gondolkodni, nem kreatívak, mindent csak az általuk ismert szövegek és gyakoriság alapján válaszolnak meg. Ahogy korábban a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, Kornai András a ChatGPT-ről mondta: "szintaxisból jeles, szemantikából viszont kettes alá", nyelvtanilag pontos, de nem érti, amit mond.

A szórakozáson kívül - és minden hibája ellenére - hasznos lehet azonban az egyetemeken is, nagyszerű vázlatokat ír (különösképpen angolul), oktatók számára akár kérdéslistákat is, a programozási képességei sem elhanyagolhatóak, valamint a promptírásnál vagy a szakirodal- mazásnál is nagy segítség lehet.

Mi az, amitől tarthatunk?

Mivel az ehhez hasonló AI-eszközök eddig elképzelhetetlen módon megkönnyítik a gyors szövegalkotást, a szerzői jogok betartatását viszont nagyon is megnehezítik. Éppen ezért más egyetemekhez hasonlóan az ELTE oktatói is sürgetik a szabályozását. Mivel nem egy személy, nehéz hivatkozni rá, de valahogy muszáj lenne.

Ezen felül Darázs Lénárd, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanára, az ELTE általános rektorhelyettese szerint az a legfontosabb, hogy a visszaéléseket szabályozzák. Európai viszonylatban négy alappillért állapíthatunk meg ezeknek a rendeleteknek a meghozásához: emberközpontúság, jogszerűség, etikusság, robusztusság. Darázs szerint ezeknek az eszközöknek a feladata csakis a torzításmentes digitális transzformáció lehet.

Ugyancsak ő fejtette ki, hogy az ELTE már dolgozik az AI-eszközök megfelelő keretek közti használatát szabályozó rendeleteken, de legkorábban 2023 szeptemberére látja őket bevezet- hetőnek.

Fő forrás: Qubit
Kép forrása: Qubit

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése