Ez egy olyan problémának számít, amely a fiúkat és a lányokat is egyaránt érinti. Az is megfigyelhető, hogy egy osztályban lévő gyerekek között mekkora a szakadék a családi hátterüket tekintve, és ez hogyan hat a serdülök egészségére. Mivel ebbe a korosztáyba tartozok jellemzően keresik önmagukat, illetve azt a társaságot, ahova beillenek, így a szülök által biztosított vagyon tárgyak összehasonlítgatása, a folyamatos versengés egymás között ronthat a szegényebb sorsú gyerekek önértékelésén. Ilyen esetben fordulhatnak a közösségi médiához, mint kapaszkodóhoz.
Negatív mintaként hozható fel, hogy a diákok nem képesek csökkenteni a képernyő előtt töltött időt, amely a biológiai órájuk beállására és a minden napi tevékenységek elvégzésére is nagy kihatással van. Illetve az is elmondható, hogy sokan nem mondanak igazat, mikor arról kérdezik őket mennyi és milyen közösségi tartalmat fogyasztanak.
Az Észak-Karolinai Egyetem kutatói azt találták, hogy a fejlődő korszakban lévő fiatalok, akik többet használják ezeket az alkalmazásokat, azok agya máshogy fejlődik, mint azoké, akik kevés időt töltenek a közösségi média oldalain. Megváltozik a viszonyuk a jó cselekedeteik és a büntetések között különbségekhez, így akár ösztönöve a további kényszeres használatra. Illetve a közösségihálón tanusított viselkedés formák, amiket magukra vesznek, kihatással van a mindennapi személyes kommunkációra és viselkedésre is.
Megfigyelhető, hogy a kamaszkori depresszió és szorongás előfordulásának emelkedése összehozható a közösségi média térhódításával is. Korábbi kutatások alapján a 13-17 éves korosztály 78 százaléka legalább óránként foglalkozik a platformjával.
Fontos megemlíteni, hogy ez a probléma manapság a megfelelő segítséggel kiküszöbölhető, illetv a fejlődést mghatározó években ezeknek a közösségi oldalaknak a monitorozása csökkentheti a negatív hatások eredményét az agyra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése