Az NFT a nemzetközi kulturális életben, avagy kiszúrhatóak a szemek?

Az ún. web 3.0 egyik sokat vitatott eleme az NFT, tehát a non-fungible token (magyar fordításban nem helyettesíthető token), amely a digitális művészetet forradalmasító azonosító lenne. Előnyét abban látják, hogy blokkláncon tárolt adatsor, ami egyedi digitális azonosítást biztosít, ezzel igazolva egy digitális művészeti munka eredetiségét, valamint egyediségét. Kritikusai is vannak e formának, mivel könnyen másolható, a feltörése nem kizárható és egy gazdasági buborék eszköze lehet. Ettől függetlenül már magas szinten zajlana az NFT alkalmazása. Megéri?

Az Elgin-szobrok

Felverte a kulturális élet hullámait, hogy a British Museum egy sajátos megoldással akar történelmi igazságot gyakorolni Görögország irányába. A 19. század elején Thomas Burce (Elgin 7. grófja) magával vitt Nagy-Britanniába több olyan márványszobrot, ami az athéni Parthenón részei voltak. Ezek később átkerültek állami tulajdonba, majd a British Museumba. A görögök természetesen már hosszú ideje követelik vissza ezeket a szobrokat. A British Buseum a visszaadásra mind a mai napig nem hajlandó, helyette egy újfajta megoldással próbálja lezárni a kérdést: exklzuív NFT-ket csatol a szobrokhoz, ami ugyan igazolná a görögök tulajdonjogát, a szobrok maguk viszont maradnának Londonban. A brit miniszterelnök szerint az NFT-k amúgy is értékesebb, mint az eredeti szobrok.

A görögök természetesen nem fogadják el az általuk szemfényvesztésnek tartott ajánlatot, Kiriakosz Mitszotakisz miniszterelnök a JFC rövidítést írta ki Twitterére, ami egy olyan rövidítés, ami egy angol káromkodást is tartalmaz. Mindenesetre ez a meglepő húzás nem nyerte a görögök tetszését, amit meg is tudok érteni, főleg az NFT-k kapcsán felmerült általános kritika miatt.

Tintin és az NFT

Nem állami szinten, de egy fontos nyugat-európai kulturális örökség, a belga képregénnyel kapcsolatban is előjött az NFT. Hergé legismertebb műveinek alapján a Tintin-világ is része lett az NFT-s üzletnek. Az Hergé szellemi örökségének ápolásával foglalkozó Tintinimaginatio összeállt egy blokkláncos start-uppal (Crossmint) és létrehozták az első kollekciót. Egyik eleme a Kék Lótusz, egy Hergé által 1936-ban összeállított Tintin-képregényből, amit összesen 2,6 millió euróért árvezereztek el. A kollekció része az NFT-khez tartozó geolokáció, ami mutatja Tintin utazásainak helyszínét is.

Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen kollekció ér több millió eurót, főleg az eredeti képregényforma viszonylag magas példányszámú megléte miatt. Mennyiben ad többet az NFT az eredeti, papíralapú példányokhoz képest. Egy ctrl+c ctrl+v másolata az NFT-nek ugyan nem rendelkezik az eredetigazolással, de szinte tökéletes digitális másolata egy papíralapú eredetinek. A választ erre az idő fogja megadni.

Források:

Az Akropoliszról eltávolított márványokat nem adják vissza a britek, ehelyett NFT-vel próbálják kiengesztelni a görögöket, hvg.hu, 2023. április 5.

Naman Ramachandran: Tintin NFT Collection Launched by Crossmint, Tintinimaginatio and artèQ, Variety, 2023. április 20.

Képé forrása: Wikimedia Commons