keresés

2023. május 19., péntek

Az Álhírek Árnyéka, Politikája, Hordozói, Ellenszere

Az álhírek behálózzák a mindennapi életünket, a félelem tőlük mégis egy új jelenség. Egy évtizede egy mai álhír csupán egy médiahack lett volna, egy jó buli arról, hogyan sikerült átverni a fősodratú médiát. Ma azonban sok mindent használnak az álhírekre, csak a jó buli kifejezést nem. De mennyire racionális ez a félelem? Mennyire szővik át az álhírek a mindennapi életét az átlagos felhasználóknak? Honnan jöttek az álhírek, és miért? Ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel az átlagfelhasználóban a téma kapcsán. Ugyanakkor a felhasználókon túl a nemzetbiztonság számára is kiemelkedő fontosságú az álhírek tanulmányozása, hogy megfelelően tudjanak reagálni a jelenségre, legyen annak terjesztője Trump, vagy a kibernetikai hadviselésre szakosodott orosz trollfarmok. A fokozott kutatás, ami jelenleg a témában zajlik tehát nem indokolatlan, sőt. Az Ai forradalma által lehetőség nyílik olyan szintű finomhangolására az álhíreknek, ami kérdéses, hogy egyáltalán kiszűrhető lesz-e. Ugyanakkor kísérletek bizonyítják, hogy a felhasználók képezhetőek. Ez a kettősség pont annyira tartja bizonytalanságban az egész témát, mint az álhírek a világot


Az Álhírekkel Teli Közösségi Média Árnyéka

 

Botok, botok mindenhol

Becslések szerint az Instagram 45 százaléka, a Twitter 15 százaléka és a Facebook-fiókok 5 százaléka botokból áll. A közösségi oldalak követői 5–30 százaléka lehet hamis. Egyes hírességek milliós követőt vesztettek el platform tisztítások során. A botok tevékenységét több kutatás is megfigyelte az Amerikai elnökválasztások, a koronavírus pandémia, és az orosz ukrán háború kapcsán. A vizsgálatok többsége a Twitteren történt meg felhasználói fiókokat vizsgálva. Az amerikai elnökválasztáson a diskurzus egyötödéért voltak felelősek az oroszokhoz köthető botok, majd a pandémia beköszöntével az ismert Twitter botok 66%-a állt át koronavírus álhírek gyártására, amit a 15 legnépszerűbb hasteg alapján elemeztek. A következő váltás az orosz-ukrán háborúval történt, amikor az álhírek 59%-a 2022 márciusában onnan származott, és a koronavírus hírek teljesen eltűntek. Adelaide-i Egyetem kutatói 5 millió háborúval kapcsolatos tweetet elemeztek, melyek 60-80%-át adták a botok. A vizsgálat szerint ez olyan jelentős volt, hogy az általuk kiváltott szorongás jelentősen fokozhatta az Ukrajnából való menekülést, vagy éppen maradást. A legnépszerűbb álhírek elsősorban az ukrán biolaborokról, ukrán színészkatonákkal, a lebombázott Maripuli szülészettel, és a CNN álhírterjesztésével foglalkozott. Magyarországi vizsgálatok azt találták, hogy az orosz narratívával szó szerint megegyező posztok tömege született. "Az oroszbarát trollok folyamatosan ugyanazt a három-négy narratívát terjesztették a háború igazolásához, amelyek a háború első napjaiban terjedtek a legintenzívebben. A Magyarországon terjedő narratívák többsége nem itthonról eredeztethető. A két legelterjedtebb narratíva („Ukrajna nem létezik”, „ukrán színtársulat”) külföldi befolyásolási kampányokhoz kapcsolódott." A legfrissebb álhírek pedig az elmúlt időszak válságaiból keletkezett gazdasági nehézségekből próbál meg nyereséget csinálni. Koreában két bankról is azt terjesztették, hogy likviditási problémákkal küzdenek, és, hogy bármikor elrendelhetik a betétkivonás felfüggesztését, ezzel ösztönözve az ügyfeleket értékeik kivonására.

 Ennyi eszköz, mi végre?

A trollok elsősorban az adott ország legnépszerűbb közösségi oldalait célozzák meg, illetve, ahol a legkönnyebben engedi a platform a működésüket. A bot stratégiáknak számos módja van. A Hastageltérítésnél átveszik a népszerű hastageket, hogy saját üzenetük csatolják alá, emellett a hiteles üzeneteket tömegesen jelölik meg spamnek, hátha eltávolítják az oldalról. De az sem ismeretlen, hogy híres felhasználókat jelölnek meg, ha azok ugyanis reagálnak, azok nagyszámú táborához is eljut az üzenet. Donald Trump leváltása után kimutathatóan visszaestek a Twitteren az álhírek. De szimpla tömegükkel is képesek eredményt elérni, a tweetjeik száma miatt az oldalak algoritmusa saját maga kezdi népszerűsíteni és a felhasználók elé tenni az álhíreket. Az állprofilok gyorsasága miatt sikeresen lehet elhomályosítani az információk forrásait, amiben a leginkább érdekelt a jelentős trollfarmmal rendelkező Oroszország, ami rajtuk keresztül képes elhatárolódni a terjesztett üzeneteiktől, és dezinformációktól. Ennek ellenére több kutatás is azt bizonyította, hogy a "botaktivitás nem hatékony befolyásolási tényező egy-egy adott témában." Az első számú veszélyük inkább a felhasználói élmény rontása, és a tömegbázis látszatának a keltése. "Ha te azt gondolod, hogy a Facebookon mindenki oroszbarát, akkor kevésbé mersz majd ellentmondani, ha neked nincs erős véleményed a témában". Továbbá a felhasználók nem tudják a botok jelenléte miatt kivel is kommunikáljanak, és az általuk gyártott spam eláraszthatja a feedjüket. 

 

A woke, az AI és a Techcégek Politikája 

 

 A Chatgpt körül valóságos verseny alakult ki a nagyobb techcégek között, hogy ki lesz képes előbb hasonló alternatívát kínálni rá, látva annak átütő sikerét. Ez nem mentes azonban a politikától sem néha. Elon Musk, az OpenAi egykori alapítója saját fejlesztést tervez indítana, Babuschkin a DeepMind korábbi kutatójával közösen, s egyúttal politikai állásfoglalást is tesz ezzel, reflektálva a jelenleg zajló mainstream média irányvonalakra. 

Újabb Ai Alternatíva

Többek között azt kifogásolja a milliárdos tech guru, hogy az OpenAi szembe menve teljesen a nevével, már nem nyílt forráskódú non-profit cég, hanem profitorientált, zárt cég, ami a Microsoft keretein belül működik. Musk szavaival élve „gyakorlatilag a Microsoft irányítja”. A felhasználó adatbázis részéről is komoly megjelenő kritika a cenzúra terén az Ai

programokkal szemben. Ez terjedhet tiltott szavak listájától, mindenféle NSFW tartalmon át, akár konkrét politikai megnyilvánulásokra egyesek szerint. Az OpenAi-t több botrány is körbe vette az elmúlt években a modelljük szolgáltatásával kisebb AI cégek felé, többek között a Replika és az Aidungeon. Musk még A woke elleni alternatívát emeli ki, mint egy motiváció a projektre. Hivatalos megállapodás még nincsen, egyenlőre csak a tárgyalási szakaszban vannak. Megfogalmazásra került általa továbbá egy igény, mely szerint "egy szabályozó testületet kell felállítani a mesterséges intelligencia felügyeletére, amilyen a gyógyszerek vagy a járművek biztonságosságát felügyelik."

A Woke a Jelenlegi Nyugati Kultúrában és Médiában

De mi is a Woke, amit Musk említett? Amerikában a szokásban kultúrharcnak nevezett folyamat zajlik a médiában, lassan egy évtizede. A szemben álló oldalak a woke, avagy aktivisták és a konzervatívok, általánosságban a felsorolásoknál. Leegyszerűsítve és a témánkon belül maradva, a woke aktivisták a társadalmi egyenlőséget tartják fontosnak amiért cserébe a cenzúrát elfogadható árnak tartják, a konzervatívok pedig nem. A konfliktus persze sokkal mélyebb és részletesebb ennél. Elsősorban a média óriásokat szokták azonosítani ezekkel az ideológiákkal, de egyre több techcég tér hasonló útra, van aki társadalmi nyomás alatt, van aki profit reményében. A véleménybuborékok kialakulásában komoly szerepet játszanak ezek a vállalatok, a média jelképek milliók véleményét befolyásolják tudatosan, vagy sem. Egy bevett marketing szokás például az internet korában a megosztó nyilatkozatok tétele, amivel mesterséges vitát generálnak az érdeklődés növelése érdekében. Néha külön subredditek is létre jönnek egy-egy ilyen vitából, ahol pont a vita elől menekülve, a hasonló gondolkodású emberek vándorolnak. Elon Musk nyilatkozataiból látszik tehát, hogy a politika elkerülhetetlenül begyűrűzik a nagyvállalatokhoz. Amennyiben sikeresek lesznek az új Ai projektek, ott a potenciál, hogy minden vállalat a saját irányelveinek megfelelő ai környezetet fog biztosítani, akiktől más igazságokat, vagy éppen más fajta cenzúrát láthatunk. A végén pedig mindenki megtalálja majd a sajátját ami megfelel az ízlésének, további véleménybuborékok létrehozását segítve, az eltérő információk szolgáltatásával.
 
 

 Az Álhírek Hordozói

 

Bérkommentelők és Botok, sokszínű eszköztár

A bérkommentelők alapelve egyszerű, ha sokat ismételgetnek valamit, az előbb utóbb igazzá válik az emberek számára. "Nemcsak a posztok, hanem a felhasználók szintjén is kiterjed" a propaganda. Célzott üzenetek sulykolásával könnyen kelthető egy tömegvélemény illúziója, ami onnantól az egyént befolyásolja. Hirtelen felvetülhetnek olyan kérdések, amik korábban nem igazán fogalmazódtak meg, ami a propaganda egyik árulkodó jele is. Ilyen egy hirtelen berobbanó téma, kísértetiesen hasonló szóhasználattal. De megtörténhet az ellenkezője, és pont a vélemény elnyomása kerülhet előtérbe, például tömeges downvote-al. Minden esetben a megrendelő igényei kerülnek előtérbe. Erre használhatnak embereket, de ott mindig hiba lehetőség lesz a kommunikációs képesség egyénenként. A másik lehetőségnek ott vannak a botok, ám ott pont a reakció hihetősége hiányzik, egy beszélgetés könnyedén felfedheti a limitált lehetőségeit a gépeknek, mivel a szövegeikből sokszor árad a copy paste érzése, nem úgy reagál ahogy egy ember tenné. Elemzések szerint "2016-os Trump melletti orosz médiahadjárat csupán a Twitteren elért 70 százalék 1 százalékát tudta valamennyire megmozgatni. A felhasználók többsége ráadásul republikánus szavazó volt, és a kutatás nem talált összefüggést a szavazók véleményének változása, a polarizáció vagy a politikai preferenciák változásai és a trollhadjárat között." Azonban a chatgpt és hasonló language modellek megjelenése felboríthatja a meglévő 'piacot'.

Chatgpt, Language modellek és az Ai

A tulajdonosok hivatalosan nem adják licenszbe a modelljeiket ilyen célkora, azonban ez nem akadályozza meg, hogy hasonló alapelveken saját modelleket traineljenek, illetve azt sem, hogy olyan programot írjanak ami kijátssza a modell megkötéseit. Erre jó példa a cenzúra megkerülésére szolgáló script, a chatgpt nem tud bizonyos szavak befogadni, ezt teljesen felülírta néhány egyszerű felhasználó.

Meglehet kérni megszemélyesítésre például egy híres embernek, illetve akár el lehet benne ültetni a mi igazságunkat, főleg, ha elég sokan és sokszor ismétlik. Ebből adódóan hitelesebbek, és még fontosabb, hogy olcsóbbak, a trendek szerint pedig ez csak fokozódni is fog. Nem oktalan, hogy hasonló modellek üzemeltetői kötelezően kiírják, hogy nem emberrel beszélgetünk, és nem kell komolyan venni amit írt. A jövő kiberhadviselésének a forradalmát vizionizálják benne többen, éppen ezért többen is sürgetik a korlátozására vagy szabályozásának szükségességét.


„Aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot”. - Orbán Balázs

 

 Az álhírek Achilles sarka

 

Motiváció a kulcsa mindennek

Az Artois Egyetem az UCL és az ELTE közös kutatás azt próbálta meg kideríteni, hogyan is lehet rávenni a hétköznapi embereket az álhírek felismerésére, illetve emellett mivel lehetne elérni, hogy hosszútávon, és aktívan próbálják is kiszűrni azokat. Hiába fejlesztünk ki bármilyen hatékony módszert ugyanis, ha maguk az emberek nem tesznek érte önállóan. A két részre bontott csoport külön feladatokat kapott, ám egy közös vonással. Az ott tanultakat át kellett adniuk az idősebb rokonaiknak, családtagjaiknak akik kevésbé értenek az online világhoz. Így amellett, hogy önfejlesztést végeztek, megjelent egy második motiváció a résztvevőknek, mégpedig mások segítése. Az emberek amint átkerültek a fogadó pozícióból, ahol a kutatók nekik tanítanak, az oktató pozícióba, máris hatékonyabban ismerték fel az álhíreket, hiszen dolgozniuk kellett rajta, hogy a szeretteiknek tanítani tudjanak. A kísérlet eredménye hasonló lett az egy hónappal később történő megismétléskor is, bizonyítva, hogy a megfelelő motivációval elindítható a pozitív változás. A magyar kultúrában ez a motiváció a család volt, ami viszont nem biztos, hogy más nemzetekre is alkalmazható.

 Nyelv a kulcsa mindennek

 Tehát az egyik magyar kísérlet pszcihológiai úton közelítette meg a kérdést. A másik kutatás a szegedi és a debreceni egyetem nyelvészkutatói és informatikusai által nyelvészeti szempontból vizsgálta meg a problémát, egyenlőre csak az egészségügy területén. Úgy találták, hogy az álhírekre vannak jellemző grammatikai eljárások, mint például "a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata, vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása jellemző az álhírekre." Úgy tartják, amennyiben az emberek megismerik az árulkodó jeleket, onnantól kezdve jelentősen vissza fog esni az álhírek hatékonysága. Emellett "automatikus eszközöket is fejlesztenek, például mobiltelefonos alkalmazást, illetve böngészőbővítményt, más kezdeményezésekhez hasonlóan, amelyekkel az ellenőrzött szövegeken belül kimutathatók majd azok az elemek, amelyek az álhíreket jellemzik. A nyelvészeti módszerekkel feltárt konteót vagy manipulatív termékismertetőt egészségügyi szakmai ellenőrzés követi." 
 

Források:

 

Az Álhírekkel Teli Közösségi Média Árnyéka:

 

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)